Fehérgyarmati Hírlap, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-14 / 41. szám
1910. október 14. FEHÉRGYARMATI HÍRLAP 3. oldal. kább koplalunk valamennyien csak a szegénység meg ne lássék könyökünkön. Azaz, hogy ez még nem volna olyan nagy baj. A szegénység szemérmes és nem szívesen mutatja meg arcát a nyilvánosságnak. De nálunk aki tisztességesen járhatna, az a walesi herceget akarja lefőzni elegenciá- ban, ennélfogva nem költhet húsra. Ezek után pedig ne csodálja senki, hogy nálunk szinte járványszerü a kényszer — vegetárinizmus. HÍREK. A vármegyei telefonhálózat tárgyában az alispán elnöklete alatt szept. hó 28-án tiszti értekezlet volt. Péchy főjegyző ismertette azon módozatokat, mely szerint a vármegye székhelye az egyes járások központjaival telefonnal összeköthető lenne, majd előterjesztette a felállításával költségtervezetét, A telefon felállításával járó kiadás és összes költség adó arányában, a vármegye összes községeit terhelné. Minthogy a telefonhálózatnak oly módon való felállítása, hogy a vármegye központjával csak a járási székhelyek köttessenek össze, a költségeket viselő községekkel szemben nemcsak méltánytalan, de keresztülvitele felette nehéz és hosszabb időt igényel, elhatározta az értekezlet, hogy a főszolgabirák saját járásaikban indítsák meg a tárgyalásokat az egyes községekkel oly irányban, hogy a költségeknek szintén adó arányábani viselése mellett, a községek a járás székhelyeivel s ezek a vármegye központjával legyenek összekötve. Remélhető, hogy ezen tárgyalások mielőbb befejezést nyernek s az annyira célszerű s nélkülözhetetlen telefonhálózat a jövő év első felében felállítható lesz. A telefon ügye ezzel az értekezlettel egy lépést se ment előre. Évekkel ezelőtt is itt állott a kérdés s megoldása éppen az egyes községek szűk látkörüségén és szük- keblüségén törött meg, kijelentetvén, hogy nekik nem kell telefon. Az ,,az uraknak kell!“ És a jó példával a jegyző urak jártak elől, minthogy elsősorban a vármegyei tisztviselő kar lesz alighanem legtöbb akadálya a dolognak. Egy kissé kellemetlen volna u. i. ha a főszolgabíró ur becsengetne egy szép napon járása valamelyik jegyzői hivatalába pL d. u. 4 órakor és nem kapna választ. Minthogy az a megyei hivataloknál is megtörténhetik. Már pedig hiába, a kényelem a fő s nem a telefon. Ha azt komolyan akarnák, úgy nem a községek szeszélyétől! tennék függővé a dolgot, hanem a telefonhálózat költségeit, mint pótadót kivetnék s igy ahhoz való hozzájárulást kötelezővé tennék. Így csinálták ezt Szabolcsban is, Szilágyban is és mindenütt, ahol törvényhatósági telefon van. De különben is, az 1911. évi költség- vetési tételek között a telefon költségei nem szerepelnek. A király mint keresztapa. Wacht- ler Frigyes munkácsi főhadnagynak az elmúlt hetekben fia született. A kis fiú keresztapjául a szülők a legfelsőbb hadúrt, a királyt hívták meg, aki a keresztapai tisztet elfogadván úgy az újszülöttnek, mint az anyának értékes ajándékot küldött. A keresztanya, tehát a király kemaasszonya, Pulszky Ágoston, nevetlenfalusi felesége volt. Pótadó mentes város. Szatmárme- gyébez van ez a boldog város. Felsőbánya rendezett tanácsú város 1911. évi költség- vetése ugyanis 141840 K. 67 f. bevételt és 141607 K 34 f. kiadást tüntet fel. A felső- bányaiak tehát egy fillér pótadót se fizetnek, sőt 233 K 34 f. felesleges bevételük marad. Lövöldözö czigány. Horváth Ignácz majtisi czigánylegény különböző testi sértésekért már hatszor volt elítélve. 5-én ismét italozott Farkas Máyer korcsmájában, Mikor aztán fizetésre került a sor, előrántott zsebéből egy ócska forgópisztolyt és abból több lövést tett a korcsmárosra. A csendőrség Horvátot nyomban letartóztatta. Sovány Dezső járáabiró bűne. A közönség még emlékezni fog Sovány Dezső mátészalkai arjáfásbiró ügyére, ki a múlt évi márciusban késszurással oly súlyosan megsebesítette Bordás Demeter kéményseprőt. hogy az néhány nap múlva meghalt. Az esküdtszék figyelembe véve azt, hogy ajá- rásbiró részeg volt midőn a tettet elkövette, felmentette Soványt és a Kúria, ezt az Ítéletet helybenhagyta. A debreczeni kir. tábla fegyelmi tanácsa azonban hivatalvesztésre Ítélte Soványt azzal az indokolással, hogy az a biró aki embert öl, nem itélkozhetik emberek fölött. Ezt az Ítéletet Sovány meg- fellebezte a Kúriához. A Kiria fegyelmi tanácsa szombaton tárgyalta ezé az ügyet s a debreceni királyi tábla Ítéletét indokaival együtt helybenhagyta. Egy öreg ember. Szept. 20-án Vnisz- berger Dávid sárosmezői lakos meghalt 105 éves korában. Az elhunyt aggastyánnak ravatalánál 11 gyermeke, 56 unokája és 22 dédunokája jelent meg. Az már nem. A nyáron történt, hogy Barna Simon bátyánk valamivel többet talált magába szedni a jóból, mint a mennyi elég leit volna, sőt ugylátszik sokkal többet, mert oly mélyen álomba merttlt, hogy hozzátartozói halottnak vélték. Ravatalra terítették tehát, meggyujtottak körülötte egy csomó viaszgyertyát s aztán a torhoz ültek, melyen már-már nagyon vig kezdett lenni az örökösök hangulata, amikor egyszer csak elsápadt az egész társaság és sikoltozva menekül, ki merre lát. — A rémületet Simon bátyánk okozta, ki felül s aztán kilép koporsójából és se szó, se beszéd, oda telepszik a-z elhagyott asztalhoz, felkap egy a- ranyvignettás palackot és . . . alaposan meghúzza. Ezt látva a társaság egy bennszorult tagja, nekibátorkodik, visszaül e helyére és felocsúdván az ijedelemből, de még mindig nagy zavarban, azt kérdi az öreg úrtól: ,,Hát bátyámuram nem hótt meg ?“ Mire Simon bátyánk nyugodtan válaszol: „Ameddig csak a boromat ittátok, megmaradtam hóttnak, de már az Eszterházy cocnacomat nem hagyom az ebadta, inkább feltámadok." Forradalom tört ki Portugáliában. Ez a hét legnagyobb eseménye. Megostromolták a királyi palotát s az ifjú királyt, H. Mánuelt futásra kényszeritették, ki Angliába vette szomorú útját. A forradalmi párt ma már nyert diadal után áll, kikiáltották a köztársaságot, megalakRották az uj miniszmaga képviselésével bizta meg az 1848-iki országgyűlésen. A szabadságharc lezajlása után csertészi kies lakhelyére vonult vissza, majd utazást tett Franciaországban és Angliában, meglátogatva emigráns barátait. Az alkotmány helyreállítása után And- rássy Qyula, aki vele gyermekkora óta korlátlan bizalommal érintkezett, maga mellé vette, mint elnöki miniszteri tanácsost. And- rássy révén ismerkedett meg Deák Ferenccel aki megszerette Kandót s ez viszont úgy ragaszkodott a nemzet vezéréhez, mint hajdanta Mikes Rákóczyhoz. Ezt az állását igazi nagyúri módon és intaktsággal használta fel. Finom művészi es bírálói ízlésével melegen pártolta a művészetet. Munkácsy Mihálynak az első ösztöndijat az ő közbenjárására adták meg, valamint Liszt Ferencnek is ő eszközölte ki a 4000 forintos stipendiumot a Zeneakadémia létrejötte elől. Miniszteri tanácsos korában ő kezelte a honvédügyet s pénztárt és igazán szivén viselte gróf And- rássy Qyula miniszterelnökkel, a honvédség megteremtőjével együtt, annak érdekeit. A szellemes charmeur és hűséges ta- rokpartner politikailag is hűséges társnak bizonyult. Mint kifejezetten jfüggetlenségi érzelmű ember, mint aki eme érzületéről nehezen mond le, nagy tapintattal vitte a közvetítő és kiegyenlítő szerepét Deák Ferencz és a kormány között. Bármint változtak is egymásután a deákpárti minisztériumok, Kandó megmaradt helyén egészen a fúzióig. Visszalépése alkalmával a király a Szent István rend kiskeresztjével diszitette fel. Visszalépésétől kezdve nyáron falusi birtokán, télen a fővárosban lakott. Itt részt- vett egyháza ügyeiben, mint tanácstag s vitte az Atherneum ügyeit, amelynek megalakulása óra igazgatótanácsosa volt. Az erdélyi vasút ügyvezetésében is részes vott, mint kinevezett kormánybiztos. A főváros Deák Ferenc kápolnája közelében adott neki kivételes sírhelyet, hogy barátja közelében pihenjen. Amidőn Kandó Ödön, volt huszárkapitány 1880-ban a kamarási méltóságot elnyerte, a mellékelt ősök táblája szerint visz- szamenőleg ezt az ágat igy állították össze : Kandó Ödönnek szülei egerfarmosi Kandó József és losonczi Qyürki Petronella voltak; az itt említett K. Józsefnek fssilei : Kandó József és nagyváradi báró Jósinczy Judith; utóbbié ismét Kandó János és mezőmadarasi Madarassy Zsófia; Kandó Jánosé pedig Kandó Jakab és fái Fáy Mária. Megtudjuk ebből, hogy idetartozik az a Kandó József, volt fejérmegyei első alispán, aki még p«sti táblai ügyvéd korában gyűjtötte össze a váci káptalanban és jászói konventben, valamint más hiteles helyeken lévő eredetiekről az 1823. és 24-ik évben azokat a családi okiratokat, amelyekből jelen tárcacikkünk is megszületett. De megtudjuk azt is, hogy ez a család a bárczai Bárcaay- akkal, homoródszentmártoni Bírókkal, ostolai Kun grófokkal, Ludáziyi Bayakkal és várme- megyéok több családjával rokonságban áll. . Ne tétovázzék ha fáj . fe,e, BeretváS-DaStillát, ^ :: hanem használjon azonnal :: * 7 ?; Sa© §325? amely 10 perce alatt a lopmakaeeaM efanulaaztja — Ar| 1 Of Qrvoeek által ajánlva '''* s tatárkán - Kéantti: Bernt vés Tamás gyógyszeré«« Kispesten. : 3 dobénál ugyan poétái mállMSs.
