Fehérgyarmati Hírlap, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-09-30 / 39. szám
39. szám. — II. évf. Megjelenik minden pénteken Fehérgyarmat, 1910. szept. 30 48-as függetlenségi s pártonkivüli politikai és társadalmi, gazdasági s szépirodalmi hetilap. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre.....................................8 korona Fél évre.....................................4 „ Negyed évre . . . . 2 „ ________Egyes szám ára 20 fillér.___________ Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Dr. Magyarádi Boross Lajos. A lapot érdeklő minden közlemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak dr. Magyarádi Boross Lajos ügyvéd Fehérgyarmat címére küldendők. Nyilttér soronként 30 fillér. ü'müííüíii i íÉüiiiiiiiiií 1,1----- '—--------------------Ta ndíj nélkül. Szeptember elsejétől fogva ingyen mérik a tudásnak azt a mértékét, amelyért az állam a törvény ostorával hajtotta be — vagy legalább igyekezett behajtani — az iskola karámjába minden fiát, de amelyet aztán a karámban nem akart adni csak pénzért. Nem mondja senki, hogy naivitás örülni azon, hogy nem kell azt a pár forint tandijat esztendőnkint leszúrni. Azzal ne jöjjön senki, hogy az analfabéták nagy számának nem a tandíj volt az oka, hanem — egyébb dij. Az a bér, melyet a jog és törvény szerint iskolás gyerek csak úgy adhatott át a szülejének, csak úgy kereshetett meg, ha — nem járt iskolába. Mindenből igaz valami s ez a csöpp igazság fog ezentúl is még valamelyes percentszámot jelenteni az analfabéták statisztikájában, de ez a percentszám a maga alacsonyságában jelezni fogja, hogy immár csak maradéka a naivak, a nagynak, az elrettentőnek, kulturát- lanságunk ijesztő bizonyságának. Iliik egyszer már megállapítani, hogy az iskola nem csupán a tudás hajléka s még csak nem is elsősorban ez. Dehogy akarjuk mi a tudást egy cseppet is lebecsülni azzal, hogy kijelentjük, hogy nyújt nekünk az iskola még a tudásnál is jóval becsesebbet. Nagy dolog is ez, hogy a gyermek megtanulja azt ami a betűvetésen és a betűk összerakásán kezdődik, de az állam nem azért alapit iskolákat, a szülők nem azért küldik beléjük gyermekeiket. A betűvetést is azt is, ami ennek folytatása, megtanulná a gyermek tán otthon is s könnyebb is volna tán úgy s az eddiginél nem is drágább. Csakhogy ennél a puszta tudásnál többet az otthon való tanítás nem nyújtana neki. Azt a tudatot, vagy annak a homályos érzését bizonyosan nem, hogy vannak itt bizonyos feladatok, melyeknek megoldására egybe kell fognunk, egybe mindazoknak, akik bizonyos területen belül élünk, nyüzs- günk. S hogy ezeket aztán az a közös munka és az a közös kötelesség, a közös múlt és a fokozottan közös jövő egy nagy érdek és lelki közösségbe kapcsol s ez a kapocs, amint egyfelől elválaszt bennünket más ilyen közönségektől, másfelől itt, egymáshoz szorosan fűz talán még a vérbeli kapocsnál is. A nemzeti közösség érzése az iskolában éled, itt táplálkozik és nő nagyra és vállik oly erőssé, hogy dacolni tud aztán minden külső ellenséges hatalommal. Eddig az iskolában láttunk, tűrtünk egy ilyen ellenséges hatalmat. Ott terpeszkedett a felekezetiség, hirdetvén, hogy nagy i > elsőrangú érdek az embernek széjjelválasztása, sőt egymással szembe állítása. Hogyan lehetett itt szó a nemzeti eszme egyesitő erejéről és hatásáról, hogyan arról, hogy az együvé tartozandóság érzete nevelődött, holott szabadon hirdethette bontó tanait még a gyülölség is? Most nincs tandíj, tehát összeomlanak a felekezeti iskolák. Nem mind, de jó egynéhány és nyomukban ott emelkedik majd az állami iskola, a nemzeti iskola. Kivonul a bontó, bomlasztó felekezetiség és helyébe jön az egyesitő nemzeti eszme. És mivel egy uj generációt, melynek egyes tagjai keresik és megtalálják egymásban a küzdőtársat, az érdektársat, a honfitársat. a polgártársat. S ez a generáció lelkesülni fog és dolgozni értük. S munkája nyomán talán kiéled és terebélyes fává lombosodik a rég áhított magyar kultúra. Az ingyenes oktatásnak nem közvetlen folyamánként, de mégis úgy, hogy enélkül amaz sem sarjadhatott volna. Most lép életbe az ingyenes oktatás s mi látjuk már mint fog szülni. S nagy a mi örömünk. Községi közegészségügyi rendészet. A közegészségügyet olyan mértékben, mint azt a szenvedő emberiség érdeke megkívánja, az államhatalom befolyását hathatósan éreztetni hivatott fenálló törvények nem elégítik ki. Vannak törvényeink melyek a közegészég- ügyi rendészet fogalma alatt ellenőrző jogokat adnak az arra hivatott köze- gkknek. Közegészségügyi hatóságoknak törvényben biztosított ellenőrzési joga rendkívül szűk keretekben mozog. A ragályos betegségek kötelező bejelentése, ellene való védekezése gyógyítására irányuló törvényünk oly homályos, vérszegény intézkedéseket foglal magában, hogy az mai alakjában nem a halálozási arányszám csökkentését, hanem a statisztikai adatok és nyilvántartások létszámának növekedését munkálja. Az egyéb betegségek, a fertőző betegségek silány ellenőrzése alatt sem állanak. A vagyontalan betegek gyógykezelése, az egészség ápolása oly alacsony fokon áll községeinkben, hogy azok megszüntetését az államhatalom modern közegészségügyi törvények é- letbeléptetésével elodázhatatlan elsőrendű kötelességének kell, hogy elismerje. Akik a nép között élnek és figyelemmel kisérik életmódjukat tudják nagyon jól, hogy az orvost csak akkor veszik igénybe, amidőn betegségükben haláltusát vívnak. Ezt nem az orvosok iránti bizalmatlanságból vagy tudatlanságból teszik, hanem azért, mert a drága gyógyszereket, gyógykezelési költséget vagy egyáltalán képtelenek viselni, vagy pedig nagy anyagi meg- károsodással keverednek ki betegségükből. Vegyük pld. egy rossz köz- gazdasági esztendőben egy 20 holdat munkáló részint takarékpénztári tartozással, adóval és egyéb közterhekkel agyonsujtott kisgazda anyagi helyzetét, egy roncsoló toroklobos megbetegedési esetnél szemügyre. Azt látjuk, hogy tiz s> .f?> •*' Us ums! * ££ Sjp; ffip. f amely 10 perez alatt a legmakacsabb migrainl és fef- ‘j1 Hfr W* Ára 1.20 szertárban. — Készíti: fájást elmulasztja. Orvosok által ajánlva I * Beretvás-pastillát, ^ :: hanem használjon azonnal :: i 7 Beretvás Tamás gyógyszeré«* Kispesten. : 3 dobozzal ingyen postai szállítás. i w§
