Fehérgyarmati Hírlap, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1910-09-16 / 37. szám

2. oldal. FEHÉRGYARMATI HÍRLAP 1910. szeptember 16. érintkezés alkalmával a tanítónak nem adják meg a kellő tiszteletet és a meg­becsülésnek azt a mértékét, a mi a tanítót megilletné. A tanító mai kép­zettségével igen sok esetben felülmúlja a közigazgatás nagyon sok alkalma­zottját, és mégis azok sokkal többet nyomnak a latban, mint a tanitóko örvendetes tény, hogy ma már sokkal helyesebb szempontból kezdik mérlegelni az egyes pályák értékét és így a tanítóét is, de a tanítók még ma sem nyerik a társadalom részéről azt a méltánylást és elismerést, mint azt megérdemelnék. De nehéz is évszá­zadok hibáját néhány évtized alatt kipótolni. Maguk a tanítók is hibásak és okai a társadalom magatartásának. A tanítóság kebelében ellentétek dúlnak. Egyik ily helytelen felfogás, a mi a férfi tanítót a nő fölé akarja helyezni, annak dacára, hogy ugyanazt a kultur- mankát végzi a nőtanitó is, semmivel sem kisebb eredménynyel. A tanitó társadalmi hivatásának és szereplésének első feltétele az ál­landó önképzés. A társadalom a tanítótól, mint népművelőktől nagyon sokat vár, tehát folyton tanulnia, ta­pasztalnia és haladnia kell annak a tanítónak, a ki a társadalomban vezet­ni, oktatni akar. A népművelés terén kell a tanítóságnak a legszebb sikere­ket elérnie, mert hiszen a zárkózott természetű nép különösen a tanítókat tünteti ki bizalmával, nekik legköny- nyebb a népet irányitaniok. Irányítson a tanitó politikában is, az önzetlen, hazafias felfogás alapján. De nemcsak itt, hanem a gazdasági, ipari, kereskedelmi, művészi, egészség- ügyi kérdések tekintetében is a tanitó hivatása, hogy a népet felvilágosítsa és vezesse. Különösen a sajtó az a tér, a hol a magyar tanítóra nagy szerep vár. Ezt a teret kell felhasználnia az okta­tásra és irányításra. A magyar tanító­ság sajtóbeli és irodalmi működéséről elismeréssel nyilatkozni nem lehet. Pe­dig lelkesítő példák állnak a tanítók előtt. Gárdonyi Géza, Jakab Ödön, Móra István, Ujváry Béla stb. tanítóból lettek íróvá és ma már büszkeségei a magyar irodalomnak. A helyi sajtóra vár az a szép fel­adat, hogy hasábjait megnyissa a ta­nítók előtt, a kik azután a népet ér­deklő, a nép bajait orvosló, ismeret­körét bővítő cikkeket helyeznének el. Ezeket már azért is szívesen olvasnák, mert az ő tanítójuk irta. Társadalmi elismerés és megbe­csülés, illő anyagi javadalmazás mel­lett, biztosítsák az állam részére mo­dern színvonalon álló tanítói kar ki­fejlődését és a közműveltség terjedé­sét. Egy tanitó. Kérjük azokat a t. ez. előfi­zetőinket, akiknek előfizetésük lejárt, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen, mert lapunkat csakis előfizetőinknek küldjük. HÍREK. Személyi hir. Lobi József a helybeli »Népbank« főkönyvelőjét a »Tiszaujlaki Ta­karékpénztár Részvénytársaság« f. hó 13-án ügyvezetővé megválasztotta. Midőn ez uj álláshoz őszintén gratulá­lunk, egyúttal sajnálattal vesszük tudomásul tázovását. Közigazgatási bizottsági gyűlés. Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága f. hó 9-én tártotta rendes havi ülését Csaba Adorján főispán elnöklete alatt. Az alispán jelentése szerint az elmúlt hóban oly esemény, a mely különös intéz­kedések megtételét vonta volna maga után, nem fordult elő. Útlevelet az elmúlt hóban 143 egyén kért, kiadatott 135, Amerikából visszatért 35 egyén. Az alispáni jelentés után Luby Qéza interpellált a fehérgyarmati so­rozás tárgyában, ahol egy teljesen nyomorék embert soroztak be személyi és politikai okokból, llosvay Aladár alispán jelenti, hogy az ügy nem tartozik a bizottság elé, ha ilyen dolog fordul elő, az a katonai hatóság­hoz lesz bejelentendő és ott ezért orvoslás nyerhető, mely választ Luby Qéza tudomá­sul vett. Ugyancsak interpellált a jánki tűz­kár ügyében is s felkéri az alispánt a se­gélyakció megindítására, melyre az alispán szolgabirói jelentés hiányában csak azt je­lenthette, hogy részéről megtesz mindent a szerencsétlenség enyhítése iránt és a beér­kező jelentés után haladéktalanul intézkedni fog. Dr. Aáron Sándor főorvos a közegész- ségügyi viszonyokról jelent. Jelentésében kedvezően emlékszik meg az egészségi álla­potokról ; bejelenti, hogy a kolera elleni óv­intézkedések iránt mindent megtett és a ren­deletek foganatosítása ügyében a legszigorúbb ellenőrzést gyakorolja. Bodnár György kir. tanfelügyelő a tanügyi állapotokról tesz jelentést. Jelenti, hogy a szatmármegyei ált. tan. egylet inter- nátusa 126 növendékkel szeptember 1-én megnyílt. A felavatási ünnepély október 4-én lesz, amelyen a közigazgatási bizottságot képviseltetni kéri. A bizottság a képviselettel Luby Qéza és dr. Böszörményi Emilt bízta meg. Czilli György főállatorvos a múlt ha­vinál kedvezőbb jelentést tesz. Hegedűs Ferencz h. pénzügyigazgató által előterjesztett adatok szerint az adóbe­hajtás eredménye a múlt évihez képest ked­vezőtlenebb. Az ököritói tüzkárosultak javára begyült segély kiosztását a folyó hó Il-ik felében ejti meg a bizottság. Eljegyzés. Bélteki Tóth Bálint jegyző Tyúkodról eljegyezte kisbánóczi bánóczi Qaál Antonia Esztert Kisnaményból. Betörő czigányok. Lőwinger Juda aranyosmegyesi szatócs boltját f. hó 11-én éjjel feltörték. A boltból több száz korona értékű portékát s mintegy 40—50 korona készpénzt loptak el. A csendőrség alapos gyanuokok alapján letartóztatta Balogh Sán­dor kóborló cigánykovácsot, ki hosszas fag­gatás után tettét beismerte, társait azonban vonakodik megnevezni. Megszököí rab. Mátészalkáról jelen­tik : Szabó János nevű rab az ottani járás­birósági fogházból megszökött. A csendőrség erélyesen nyomoz. Mérték-hitelesités. Annak idején, mi­kor a kormány már nagyon meg volt szo­rulva pénz dolgában s az adó miatt jajgató népet már jobban megterhelni nem lehetett, mellékkeresetek után nézett. Bámulatraméltó szimattal kutatta fel a pénzembereket, kirán- czigálta őket a fűszeres púid mögül és a börze lépcsőiről s ideges gyorsrsággal árul- gatta nekik a bárói czimeket. A pénz azon­ban igy sem volt elég. A kormány nem esett kétségbe. Nagy üzlet ám az a kormány: ta­lált uj czikket. Ennek »mérték-hitelesités* volt a neve. Ez abból állt, hogy egyes üz­leti szellemmel megáldott vállalkozóknak ki­adta, illetve eladta a jogot, hogy bizonyos kiszabott területeken hitelesítsék a különböző mérlegeket és súlyokat, — természetesen méregdrága áron. Szép Magyarországot fel­osztották ilyen területekre s nem volt hely, a hol ezt a hitelesítést ne gyakorolták volna s nem maradt egy mérleg sem hitelesítetle­nül. Ezek az urak azonban, akik a kormány méltó angyalaiként működtek, a legtöbb he­lyen visszaélésekre ragadtatták magukat. Ha a mérleget nem találták jónak, hiába vitte azt tulajdonosa más lakatoshoz, tízszer is visszadobta azt a hitelesítő s csak akkor sanctionálta, ha a reperálést reá bízták, ami szintén méregdrága volt. Városunkban annak idején naprói-napra lehetett panaszokat hal­lani ezen erőszakoskodások ellen, melyekben ugylátszik máshol sem volt hiány; bizonyítja ezt a kereskedelemügyi miniszter legutóbbi rendelete, melyben szigorúan megtiltja hogy a mértékhitelesítőkkel egyidejűleg megjelenő vidéki mérlegjavitó működését hallgatólag tűrjék s a feleket bárkihez is utasítsák mér- legjavitás végett. Az időszakos hitelesítés al­kalmával hibásnak talált s igy visszautasított mértékek és mérőeszközök javításával bár­mely -íhhez értő iparos megbízható. A mér­tékhitelesítőkkel egyidejűleg az időszakos hi­telesítési központokban esetleg megjelenő idegen mértékjavitó iparosok a mértékhitele­sítőkkel való együttműködésre semmiféle kü­lön engedélylyel vagy felhatalmazással nem bírnak, velők semminemű összeköttetésben nem állanak s az időszakos hitelesítést foga­natosító mértékhitelesítők nincsenek feljogo­sítva arra, hogy a hibás mértékek kijavítása céljából bármely iparost a feleknek ajánlja­nak. A hibás mérték és mérő eszközök azon­nal való kijavítása különben is felesleges, egyrészt azért, mert a kijavított mértékek és mérőeszközök újra való megvizsgálására és hitelesítésére az időszakos hitelesítési körutat végző mértékhitelesítőnek rendszerint amúgy sincs ideje, másrészt mert a hibás mértékek és mérőeszközök kijavíttatására és hitelesí­tésére hosszabb határidő engedélyeztetik. öngyilkos fodrászsegéd. Kiss István fodrászsegéd f. hó 12-én délután Szatmáron főbelőtte magát. A mentők beszállították a közkórházba, de sebe olyan súlyos, hogy felépüléséhez alig van remény. Az öngyilkos levelet nem hagyott hátra csupán hevenyében egy pár sort vetett pa­pírra, a melyben azzal indokolja meg tettét, hogy reménytelenül szerelmes volt. Az öngyilkosságot még délután négy órakor követte el, de mivel tettét csak hét órakor vették észre, a mikor már töméntelen vért veszített, igen nehéz dolog rajta segí­teni. A katonai lóavató bizottságok. A hadügyminiszter most adta ki a hadsereg lóbeszerzési bizottságai számára az uj szer­vezési szabályzatot, a mely szerint nyolez bizottság szervezendő. Öt Magyarországon három Aausztriában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom