Fehérgyarmati Hírlap, 1910 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1910-07-01 / 26. szám
FEHÉRGYARMATI HÍRLAP ezek a jó urak, ha saját fiaikról esik aztán késabben szó, mind-mind a saját foglalkozásukat oktrojálják reájuk s az ügyvéd fiából ügyvéd, az orvos fiából orvos, a tanáréból tanár, a mérnökéből mérnök lesz. Egészen természetes, hogy a kereskedő boltját fiára hagyja, az iparos pedig műhelyébe veszi csecsemőjét. így mint látjuk ezek a jó urak a legeklatánsabban rácáfolnak a maguk siránkozására s épen az ellenkezőjét mutatják annak az érzelmeiknek, melyeket a külvilág előtt olyannyira és oly sokszor feleslegesen fitogtatnak. Bizonyos, hogy a mai világban a megélhetés minden pályán nehéz és a gondterhes apá a saját foglalkozásának minden csínját binját az idők folyamán kiismerve, inkább tudja eligazitani fiát azon az utón, melyet egynéhány ös- vónynyel ő maga is segített kitaposni s igy ha tényleg nem is tetszik néki az a hivatás, melyet jól vagy rosszul betölt, végeredményben a saját magzatának még is ott tud leghatósabban kezére játszani s ott talál megnyugvást abban az irányban, hogy jövendő pályafutásának terhein könyithet. A mi speciális viszonyainknál fogva a gazdálkodás az, mely a legnagyobb kontingensét ifjúságunknak ab- szerbeálja. A legtöbb gazdálkodó lévén Magyarországon legtöbb apa, a legtöbb fiút a földmivelésre szorítja s igy hazánk gazdasági fejlődése épen ez okból egyoldalúan fejlődik. Akinek egy csomó száz hold földet adományozott az isteni gondviselés, meg esetleg az önszorgalom, azoknál, ha a fiút erre a pályára viszik senki kifogást nem emelhet. De ahol a kis birtokhoz sok gyermek és nagy család van, ott bizony az első fiun kívül a többinek nem nyújthat keI nyeret a föld, lett legyen az még oly ! termő humus, meg olyan fekete zsíros | föld is. S ezeknél szükséges az ipar és ; kereskedelmi, főleg technikai-ipari pá- j iyáic áldásos mezejét feltárni. Lássák j meg, hogy a müveit és tanult kereskedő és iparos sokkal könnyebben, sokkal bővebben keresi meg kenyerét, mint a lateiner osztály, melynek a so- ány kereset mellett, még a — „noblesse oblige“ — törvényénél fogva túlontúl íepresentálnia is kell mely rep- resentációt jövedelmei nem tudják fedezni. Végeredményben tehát oda jutunk, hogy érettségizett fiainkat ne küldjük mind az alma mater oltalmazó szárnyai alá, hanem küldjük ki a külföldre, ha módunkban áll, tanulmányozzák ott a nagy kereskedő és ipartelepeket s tanulmányokat itthon azután a maguk és az ország érdekében érvényesítsék. Ha majd nálunk is kialakul egy müveit és képzett kereskedő és iparos osztály, — mint a hogy kialakulóban van — akkor a mi gazdasági viszonyaink is előnyükre változnak meg s nem lesz olyan sok verejtékes gondterhelt szülő, ki, mint mostanság egész nap azon tépelődik, hogy tulajdonképen mii kezdjen el, érett és tanult fiával. Az emberiség jóltevője. Megváltó született Frankfurtban. Az emberiség egy uj megváltója, azok közül, a kik a keresztet és a töviskoronát emésztő tudományos munkásság éjszaki virrasztások, gondok és tépe- lődések képében viselik. Az uj megváltót csak Ehrlichnek hívják és orvos-proffesszor Frankfuría szellő .... Körülöttem egy kis szöcske ugrál, a másik oldalon, nem messze tőlem egy fűszálon valami kis rovar csiripel halkan, s én fölemelve fejemet a virágok közül és hallgatózva a nagy csöndeségben, napsugárban fürödve, illattól mámorosán szemlélem Istennek szépséges művét. De vannak távolabbi kiránduló helyek j is. Ilyenek a város határában levő erdő bo- 1 ritotta nagy hegyek, melyek között különösen kedves hely az ezer méter magasságot felülhaladó Feketehegy. — Az meg már különösen felséges látványt nyújt: megnézni a Eozsály és a Guttin tetejéről a felkelő napot. Igen szép dolog, hogy a Kárpát-egyesület eme helyekhez az utakat jó karban tartja, s azokat felirásos táblákkal, valamint vörös festék-jelzéssel látja el. * Ennek a városnak csodás természeti szépségeihez társul egy másik igazi nevezetesség csatlakozik: a vize, a kitűnő ivóvíz, melyet megemleget mindenki, a ki már időzött Felsőbányán. Persze mert hegyeiben mindenfele kristály-források bugyognak. Azt pedig mindenki tudja, micsoda fontossággal bir egészség dolgában a jó ivóvíz. És szintén mint nevezetességet jegyezzük itt fel Felsőbányáról, hogy vízvezetéke van. Igenis, vízvezetéke. Hány nagy város van az országban, mely nem dicsekedhetik avval, hogy vízvezetéke volna, ez a kis város meg ezelőtt 4—5 évvel annak rendje és módja szerint a budapesti Kputh-eéggel vízvezetéket csináltatott. Olyan sok és gazdag forrásai vannak Felsöbányánsk, hogy a közeli Nagybánya is innen kért vizet, midőn követve Felsőbánya példáját most szintén vízvezetéket építtet, De még ásványvize is van Felsőbányának, még pedig kot rendbeli, melyek közül egyik szénsavas, a másik igen erős vas- tartalomal bir. Ezekhez azonban még mindeddig nem akadt vállalkozó, a ki azokat forgalomba hozta volna (Vége köv.) Kraszrsay Zsigmond. Kérjük azokat a t. ez. előfizetőinket, akiknek előfizetésük lejárt, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen, mert lapunkat csakis előfizetőinknek küldjük. ban. Ee az emberiség egyik nagy kín- szenvedését, s melylyel az eredendő bűnben sújtja a végzet, veszi le róla. Ehlrich proffesszor megtalálta a'vérbaj szérumát. Régi küzdelme és törekvése ez a tudománynak. A vérbaj, ez a lesben álló rém, halomszámra nyilazza le az embereket. Teljesen védtelenül, fedetlenül, paizs nélkül áll vele szemben az emberiség, mint bárányok nyája a gyesfogu farkassal szemben. A tudomány nem tudott segítséget. A higany, melyet gyógyszerül használtak, nem tudományos szer volt, hanem emlékezet óta, mint tapasztalati szert használták, a melyről véletlenül fedezték fel, f ogy gyógyit. Sokan meggyógyultak és boldogok lettek. Sokan azonban a legborzasztóbb nyavajákat nyögték a vérbaj utóhatásaként. Váratlanul rohanta meg a beteget az agylágyulás, hátgerincz- bajok, ideg és agybajok, vakság és ki tudja mi minden, a mi mind a gyökeresen ki nem gyógyított vérbaj következményei voltak. Csecsemők születtek csenevészen, egész életükre ma gukon hordva az átkot, a mely ellen hiába sirí segítségért millió és millió ember. Ettől az átoktól most magmentett Ehrlich proffesszor. A berlini orvos e- gyesületben felolvasás keretében számoltak be nagynevű doktorok az Ehrlich féle szérummal tet,t kísérleteikről. Mind ujongva beszéltek a teljes és biztos gyógyulásról, a mit a a frankfurti tudós szere hozott betegeiknek. Az egyik elmondta, hogy volt egy betege, egy törvényszéki bíró, a ki vérbaj következtében elmebajban sínylődött egy tébolydában. Ehrlich széruma meggyógyította és a biró ma ismét teljesiti hivatását. Az emberi haladás története ezzel egyik legjelentősebb diadalpontjához jutott. Az Ehrlich nevét nem fogjuk elfelejteni, a míg értelmes emberek lakják a földgolyót. Az emberiség jóltevőjeként köszöntheti az ősz frankfurti tudóst. Széruma egy-kettőre forgalomba fog jönni, millió és millió kétségbeesett, életükről lemondott ember fogja áldani nevét és az a generáció, a mely e szérum használatba vétele után fog megszületni szép, erős és egészséges generáció lesz. Olyan a lelkem-----Ol yan a lelkem mint a rózsa szirma; Fehér, gyöngéd, puha — Vigyázz, ne érintsd durva erős kézzel, Ha rálehelsz is, ott marad a nyoma. Olyan a lelkem mini a gránit szikla; Erős, büszke, daczos — Ha megütöd; visszadobb, eltaszit, Ha rábotulsz; könnytől lesz harmatos.
