Fehérgyarmati Hírlap, 1909 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1909-12-24 / 12. szám

FEHÉRGYARMATI HÍRLAP saUBtÍR4|lBK^it*BauM<nraiKiKiMttKsn']K’ii:rMriraaMM«H Eljegyzés. Ifjú Litfeczky Endre, n Szamos lap felelős szerkesztője és kiadó-­is a magyar, a közös ellenség ellen szolidárasan harcol és félre tudja tenni lelki emelkedettségében az egymás kö­zött dúló ellentéteket. Annyi tehát bi­zonyos, hogy az osztrák-tarifák nem maradnak megtorlatlanul, hogy a köz- gazdasági élet minden tényezője, ma­gánosok, intézmények egyaránt ki fog­ják venni részüket az osztrákok ellen való védekezésben és az „osztrák-áruk forgalmának és tranzitó forgalmának Magyarországon való megnehezítésé­ben/ Vezérünk ebben a harcban termé­szetesen nem leltet más, mint a Magy. Államvasut. Éppen úgy, mint Ausztria a vasutat által indította meg Magyar- ország ellen a tarifa-háborút, úgy kell a mi vasijainknak is e merénylet ellen egy kontratarifa-háboruvai küzdeni. Tarifa-háború Ausztriában és ta­rifa-háború Magyarországon! Nagy do- ■ lóg ez, a laikus nem is képzeli el, hogy mennyi tudás, számítás raffinement és felelőségteljes kockázat kell hozzá. S akármilyen jól vezessük is a tarifa- háborút, . elmaradhatatlan következmé­nye egy nagyméretű zavar úgy a va­súti forgalomban, mint a közgazdasági életben. Ausztriában is de Magyaror­szágon is. Nagy ésszel, nagy energiával ' kell vezetni ezt a küzdelmet, mert óri­ási érdekek forognak kockán. Helyzetünk e tekintetben kedve­zőbb, mint Ausztriáé. Amikor vizsgáljuk a helyzetet, valóban bajosan tudjuk megérteni, hogy Ausztria mint szán­hatta magát a hadüzenetre. Az osztrák­ipar kivitelre szánt cikkeinek 60 szá­zaléka talál elhelyezést Magyarorszá­gon, szállittatik tehát magyar vasutakon. A fennmaradó negyven százalékból harminc a Balkán államokba irányit- tatik és ez is Magyarországon megy keresztül, Ausztria tehát egy milliárdnál jóval nagyobb értékű árut szállít a mi vasutainkon! Ezt a milliárdot ha mi fe­lemelt tarifákkal, ha nehézkes szállítási ’ rendszabályokkal sújtjuk, diadalmas út­jában fel tudjuk tartóztatni és úgy a magyar, mint a Balkán piacot az oszt­rák-áruktól el tudjuk idegeníteni. Vi­szont az is igaz, hogy mi is több, mint félmilliárdnyi mezőgazdasági terméket szállítunk Ausztriába és mintegy ne­gyedmilliárdnyit Ausztrián keresztül, de igazán kiváncsiak vagyunk arra, hogy mit fognak az osztrákok enni, ha gabonánk és marhánk elzárkóznak? Mindezeket tekintetbe véve jó re­ménységgel vállaljuk a ránk oktrojált küzdelmet, bízva a magunk erejében. HÍREK. Hymen. Kerekes László földbirtokos és folyambiztos f. hó 21-én tartotta eskü­vőjét özv. Mester Károlyné helybeli föld­birtokosnő Anna leányával. Sok szerencsét kívánunk az uj párnak. tulajdonosa vasárnap tartóba eljegyzését Heinrich Mariskával, Heinrich Viktor épí­tész leányával. Esküvő. Pótor Dániel tanácséi ref. tanító deczeniber 28-án tarja esküvőjét Csépke Péter turricsei ref. lelkész kedves leányával, Bertával. Házasság. Dr Kölcsey Sándor deb­receni ügyvéd, karácsony másodnapján köt házasságot -Dr. Kölcsey Ferencz közkórházi igazgató-főorvos leányával, Cellával. Bál. A fehérgyarmati gazdálkodó ipa­ros és kereskedő ifjak az önkéntes tűzoltó egylet javára — folyó hó 26-án Tóth Anna vendéglőjének összes helyiségében bált tartanak. Festőművészet! siker. Városunk fia Bornemisza Géza (Bornemisza Béla hely­beli ügyvéd öccse) Budap sten a napok­ban mintegy 60 drb. festményből önálló kiáliitást rendezett. A kiállított képekről s a fiatal festőművész tehetségéről a fővárosi lapok legnagyobb elismeréssel Írtak. — Ré­szünkről őszintén gratulálunk. Bírói kinevezés. A király Petneházy Zsigmond Boldizsárt, a uebreczeni Ítélőtáb­lánál alkalmazott bírósági jegyzőt a szi- nyérváraljai járásbírósághoz albirővá ki­nevezte. Pénzügyi kinevezések. A pénzügy- miniszter Komiósi József nagykárolyi díj­talan pénzügyi számgyakornokot és Filep Imre nagykárolyi lakost ideiglenes minő­ségű segélydijas pénzügyi számgyakornokká a nagykárolyi pénzügyigazgatóság mellé ren­delt számvevőséghez, a szatmári, illetőleg a nagykárolyi járásba a járási számvevői teen­dők ellátása körüli segédkezessél való meg­bízatással, továbbá Hebe József nagykároiyi lakost a nagykároiyi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez ideiglenes mi­nőségű díjtalan pénzügyi számgyakornokká kinevezte. Kinevezés és áthelyezés. A főispán a lemondás folytán megüresedett csengeri járási irnoki állásra Frutíinger János nagy- károlyi igazolványos honvédőrmestert kine­vezte s őt egyidejűleg a szinérváraljai főszol­gabírói hivatalhoz, Trost István szinérváraljai járási Írnokot pedig szolgállattéteire a csen­geri főszolgabírói hivatalhoz áthelyezte. Összeférhetetlenség. A f. hó 21-én megtartott vármegyei törvényhatósági köz­gyűlés kimondotta, hogy ad hoc összeférhe­tetlen a kirorvosi állással Dr. Grósz Rezső orvosnak a Fehérgyarmati Népbanknál lévő igazgatói tisztsége. Így aztán dr. Grósz Re­zsőt alternativa elé állította mely szerint a két állás között választania kell. Részünkről a határozatot egyáltalán nem osztjuk. Aíagyar címer a vasúti kocsikon. A kereskedelmi minisztérium már régebben elrendelte, hogy a Máv. összes kocsijaira fessék reá a magyar cimert A dinerrel el­látott kocsik a napokban kerültek először forgalomba és a pályaudvarokon általános feltűnést keltettek. A diner piros-zöld szinü fehér mezőben és igen jól fest a kocsikon. Ilyen cimeres vasuti kocsik vannak a né­met, olasz és orosz vasutak összes vo­nalain. Véresrevert járásbiró. Néhány hó­nappal ezelőtt az aiadmegyei Nagyhahná- gyon összeveszett Gálfi Sándor járásbiró Kőváry Lajos ügyvédjelölt, tartalékos hu­szárhadnagy gyal. Kőváry elégtételt kért a járásbirótól, de ez megtagadta a fegyveres elégtételt s ezért az ügyvédjelölt a járásbi- rőt az utczán véresre verte. A járásbiró Köváryt a bíróságnál feljelentette, valamint a váczi huszárezred parancsnokságánál is bepanaszolta. Az ügy tárgyalására a buttyini járásbíróságot delegálták, mely tegnap fog­lalkozott ez iigygyel. Kőváry ügyvédjelölt azt vallotta, hogy kénytelen volt a járás- bírót inzultálni, mert féltette katonai rang­ját. A tárgyaláson felolvasták a katonai bí­róság Ítéletét, mely Kőváry tettét helye­selte. Minthogy Kőváry viszonvádat emelt, a tanuk beidézéséig a tárgyalást elnapolták Haverba Mariska szerelmes le- I velei. Az ügyészség fogházába Haverda ! Mariskához czimzett nagyszámú szerelmes j levelek érkeznek, különösen Budapestről, I amelyeket azonban az ügyészség nem ad át i Haverda Mariskának. Blériot súlyosan megsebesült Blé- } riot, aki Konstantinápolyban szenvedett sé­rüléseiből még nem épült fel, tegnap a bal lágyék táján újra izomrándulást szenvedett. Neje kíséretében este 7 órakor Bécsbe ér­kezett. A léghajóst hordágyon vitték a vá­róterembe, ahonan a mentők a Luitlen-sza- natóriumba vitték. Hochenegg tanár meg­állapította, hogy Blériot bordáin megsérült és valószinüleg egy idege is szétszakadt. Elrendelte, hogy Röntgenfelvételt készít­senek. Milyen a vetés. A földmivelésügyi miniszter ma közzétette a gazdasági tudó­sítóktól beérkezett jelentések alapján szer­kesztett jelentését a mezőgazdasági hely­zetről. Eszerint november hó második felé­nek hiivös és hideg időjárását deczember hó első felében enyhe és csapadékos idő­járás váltotta fel, minek következtében a vetések újból is fejlődtek és részben külö­nösen a későiek megerősödtek. Általában országszerte az idén az őszi vetések jól keltek és nagyobbára kielégítően bokrosod­nak, főleg a korán vetett búza- és rozs­vetések, amely vetések némely vidéken annyira buják és erősek voltak, hogy a fa­gyok beállta előtt sarlózni és ahol lehet­séges volt, legeltetni kellett. A vetések sű­rűségét ellensúlyozzák a férgek, egerek és különösen az ország számos vidékén tö­megesen fellépett hesszeni legyek, amelyek máris sok kárt okoztak a korai vetések­ben. Jóformán az egész Alföldön kisebb- nagyobb mértékben pusztítanak a hesszeni legyek, úgy, hogy néhol, igaz, hogy csak kisebb területeken, kiszántás is történt már. Az őszi árpa és repcze eléggé buja és bár ezt se kímélték meg a férgek, azért jó reményeket fűznek hozzájuk, minden­esetre azonban ezek is, mint általában a vetések, a hótakarót kivánják. Az enyhe és hosszantartó őszi időjárás és kielégítő mennyiségű eső a külső gazdasági munká­latok befejezését örvendetesen előmozdí­totta. Az ország túlnyomó részében a gaz­dák még tavasziak alá is teljesen elkészí­tették a talajt, amelynek megmunkálása könnyen folyt le. A szőlőkben és gyümöl­csösökben is sok munkát végeztek az idén, ez idő szerint pedig többnyire az erdei munkálatok folynak már, bár néhol még az ekének is jut munka, különösen az Alföl­dön, ahol a fagy még nem olyan nagy horderejű, mint a hegyvidéken. Az állat- állomány meglehetős jó kondicziők között jutott telelésbe, szerencsére sokáig tartó le­geltetésből volt része a jószágnak, a szá­raz, szálas takarmány megtakarításának tel­tétele lévén ez, nagyon természetes, hogy a gazdák a takarmánykérdést illetőleg most

Next

/
Oldalképek
Tartalom