Fehérgyarmati Hírlap, 1909 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1909-10-07 / 2. szám
t u TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egész évre ........................................... 8 k orona Szerkesztő és laptulajdonos: fülegjelenih hetenhint csütörtökön. A lapot érdeklő minden közlemény, valamint az Fél évre........................................... 4 „ • l>r= Magyaré# R®ir®s§ Lajj®§ előfizetési és hirdetési dijak dr. Magyarádi Boross Negyed évre .... íSíKSSIS1 Sí StíGíSSiP tSä ffií iií; .&íhqkbsz 2 Lajos Fehérgyarmat címére küldendők. Október 6. (Történelmi reminiscentiák:) Ismét elérkezett a nagy nap október 6. Az emlékezet szárnyain elvándorol ma minden igaz hazafi Arad városának gyászos szinterére, a magyar Golgotára, hol hatvan esztendővel ezelőtt golyó,. és bitófa lett tizenhárom szabadsághős méltatlan jutalma. Klió, a történelem muzsálya hazánk történetében gyászkerettel vonta körül e lapot! És méltán; mert ártatlanabb vér még sohasem folyt e haza földére, mint ama hősök kivégzésekor 1849. október 6-án. S mi dicső elődök törpe unokái, igyekezzünk tanulságot meríteni a múltból, és midőn szemünk könnyel, keblünk honfiúi fájdalommal telik meg e napon, próbáljunk bepillantani a történelem függönye mögé. 1848. Márczius 15-én kivívta a magyar nemzet vérontás nélkül szabadságát, függetlenségét. Mint'egy újjá lett a nemzet, mert a szabadság, egyenlőség és testvériség jutottak diadalra! De nem sokáig örvendett a nemzet a dicsőségnek, mert a Habsburgok bécsi törekvése csakhamar polgárháborút idézett elő. Ugyanis alkotmányunk szentesítése daczára nyíltan kifejezésre jutott a birodalmi eszme azon alapgondolata, hogy egy uj köteléknek kell létre jönni, mely a monarchia minden országát és törzsét az „egységes Auszriábafi“ foglalja össze. A Habsburgoknak két módjuk volt „egységes Ausztria“ létesítéséhez: vagy Magyarország által, vagy Magyarország ellenére. Az ifjú király az utóbbit választotta. Ez volt az indoka amaz önvédelmi harcznak, mely később szabadság harccá nőtte ki magát, — s Aradon végződött be. Az ország nem volt hajlandó osztrák tartomány lenni, a nemzeti nyelv nem volt képes németté fajulni, azért aztán a hadsereg készebb volt egy ismeretlen idegennek — az orosznak, mint egy gyűlölt ismerősnek: az osztráknak megadni magát! De a Habsburg dynastia hatalmú törekvései mellett még belső egyenetlenség is uralkodott, melyet Görgey és Kossuth egymásiránti ellenszenve gerjesztett fel. Kossuth Lajos 1849. ápr. 14-én a debreczeni nagy gyűlésen a Habsburg család trór>’"'szt^ftnek^rtvilvánitásával a kibé - tétlenné tette. Ily módon Kossuth úgy ^ maga, mint a ministe- rium nevében a legfőbb polgári és katonai kormányhatalmat Görgei Arthur hadvezérre ruházta. Elvárom tőlle, mon- dá Kossuth, hogy ezt a hatalmat legjobb tehetsége szerint szegény hazánk nemzeti államéletének megmentésére, javára és jövőjére fogja fordítani. Ezért Isten, a nemzet és a történelem előtt felelőssé teszem. Legyen szerencsésebb mint én, a nemzet boldogságának biztosításában, Isten segítse az ön lépéseit! A magyar sereg mit sem tudott Görgei tervéről, ő pedig mivel kezében volt a teljhatalom, nehogy az osztrákok meghódolásra kényszerítsék — bosszúból az oroszok előtt minden alkudozás nélkül Világosnál lerakatta a fegyvert, 1849. augusztus 13-án. Világosnál Görgei 32.500 ember kezéből vette ki az eddig győzelmes fegyvert! Egymás nyakába borultak a as:,Jim l jaaragga--- ir-.gaeawa ■ '• i---------------------------(A „Fehérgyarmati Hírlap“ tárczája.) Szegény fiú volt Palkó, de nagyon szerelmes. Elhatározta tehát,_ hogy Pestre megy szerencsét próbálni, pénzt keresni, hogy azután mihamarább visszatérhessen falujába és beállítson az' ő szépséges Juliskájához, mondván: — Megjöttem galambom, sok pénzt kerestem, mehetünk a pap elé! Volt egy nagybátyja Pesten. Otthon mindig csak úgy emlegették, mint a kinek nagy gyümölcskereskedése van a fővárosban, de nem tudták, hogy hol lakik. Amikor Pestre érkezett Palkó, mindenfélekép igyekezett megtudni nagybátyja lakását. Ámde sehol sem ismerték Bot Péter gyümölcskereskedő urat. Egy irgalmas lélek végre a bejelentő hivatalba kalauzolta Palkót, ahol nagy sokára megtudta, hogy a nagybácsi künn lakik a Liliom-utcában. Amikor nagynehezen megtalálta a nagybácsi lakását, kissé csalódottnak érezte magát. ,A ház, de főleg a lakás, nem felelt meg semmikép egy gazdag nagy kereskdő igényeinek. Nem volt otthon a bácsi és Palkó a lakásadónőjétől kérdezte meg hol van a bácsi üzlete ? — A boltja ? ■—• kérdezte nevetve a kövér asszonyság. — Többnyire az Erzsébct- körut és Kákoczy ut sarkán szokott lenni! Megmagyarázta Palkónak az oda vezető utat és a legény nekiindult. A szokatlan nagy forgalom és az utcai lárma egész kábulttá tették, ügy rohantak el, mellette az emberek, mintha üldözné őket valaki, a villamosok nyit ebesen cs fülsiketítő csilingelőssel száguldottak. Minden pillanatban gorombán, durván szólt reá egy- egy kocsis, mert nem tért ki elég gyorsan az utjából. Végre a Kákóczy-ut és Erz.sé- bet-körut sarkára ért. Hol lehetett hát a bácsi-üzlete ? gondolta és keresgélve nézegetett mindenfelé. Átfutott még a kocsiuton is, jobbra-balra szemlélődve. Hirtelenül mérges csöngetés ütötte meg a füleit és a háta mögött egy kocsivezető szitkozódott és egész erejéből fékezett, nehogy elüsse az ügyetlen Palkót. A legény nagyot ugrott és csaknem fölborított egy gyümölcsösei teli toló-kocsit, mely az ut sarkán állott. A kocsi tulajdonosa barátságosan hátbalökte Palkóit. — Hé öcskös, úgy látszik, vidéki vagy ? — kérdezte erősebben szemügyre véve Palkónak pirozspozsgás, kissé ijedt arcát. De nini, mintha ismernélek! Nem hívnak Palkónak? Talán bizony Kiskunmajsára valósdi vagy, hé ? ! — Igenis az volnék 1 Hamarosan kiderült aztán, hogy a másik meg a Péter bácsi a „gyümölcskereskedő“. Átölelték és megcsókolták egymást, a járó kelők múlattak a megható jelenetem Újabb csalódás érte hát Palkót. Az a kis toló-kocsi volt a Bot Péter hires gyümölcs nagykereskedése, ehez bizony társ, vagy üzletvezető nem igen kellett! A bácsi egyelőre felajánlotta Palkónak, hogy lakjék nála. Szívesen megosztja vele szerény lakását, azonkívül megigérte, hogy egyébként és lehetőleg segítségére lesz Palkónak. A lakásán kérdezte azután: — Mennyi pénzed van? . — Van még vagy ötven koronám. — Csekély összeg nagyon. A közös háztartás költségeihez természetesen neked is hozzá kell járulnod, és ezért dolgozni kell. Mire vállalkoznál szívesebben? Gyümölcsöt árulni, kintornázni, vagy czipőket tisztítani az utczán ? — Legszívesebbek kintornáznék! Nagyon szeretem a zenét és egyébként a nehéz munka megárt az egészségemnek! — Ahá! — nevetett a bácsi. Megismerlek, kiskunmajsai legény vagy te is! SPALGCé SZERENCSÉJE,
