Fehérgyarmati Hírlap, 1909 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1909-11-12 / 7. szám
FEHÉRGYARMATI HÍRLAP elégtételt. Teljesen elhibázottak azok az intézkedések, melyek a büntető törvénykönyvben a becsületsértésre és rágalmazásra vonatkoznak; alkalmazásuk pedig, mely a panaszolt kifejezést vagy tényállítást birói eljárás elé viszi, hiányos, tökéletlen. Az eljárás alapszerü- ségéből eredt hosszadalmasság pedig valóságos mygölője a megtorlásra váró elvárt elégtétel módjának. Kétségtelen, hogy mindezeket tudta érezte is a törvényhozás és ezért utasította még 1898. év tavaszán az igazságügyi kormányt, hogy terjesszen elő egy javaslatot a sajtótörvény átdolgozása tárgyában. A javaslat tiz éven belül el is készült. Azután megindult a .vita. Ankettek, szaktanácskozmányok, tanulmányok és ismertetések formájában. A gyakorlati életnek azonban mindebből semmi haszna nem volt. A javaslet csak javaslat maradt. Csirájában megölte a kényszerítő szükség parancsolta reform megvalósítását a nagy politika. Politikai célzatot láttak a sajtó rendszabályozásában, eszközt a cél elérésében a javasolt módosítások által. A nagy garral hirdetett gondolat és vélemény szabad nyilvánítást aglójával mérték a halálos csapást az egész javaslatra. Feledték, hogy a törvény meghozatalának almalmi oka van és a hozott törvény nem más, mint alkalmi összefoglalása mindazon rendelkezéseknek, melyek koronként és esetenként meghatározzák, hogy mit szabad, mit nem szabadás mit kell tenni. Feledték, hogy a sajtójog reformját az észlelt túlkapások tették sürgősen aktuálissá s feledték, hogy az érvényben levő törvényes intézkedések erőtlenek, elégtelenek. „A gondolat és vélemény szabadság szent és sérthetetlen"! s agyon volt ütve minden szülzcéa niinden kényszerűség. S a becsület védelme? Marad továbbra is utópistikus ábránd, jámbor kivánalom. A kit meghurcoltak érezte bár a mártírok szenvedését, a törvény lassú, hosszadalmas, de biztos útjára utasították. A ki a meghurcoltatásban gyönyörködött, az hálát adhatott, hogy ma nem ő került a „közvélemény boncasztalára.“ És a ki meghurcolta, joggal reménykedett, hogy megunja a her- ce-hurcát a meghucolt, abban hagyja az elégtétel szerzésnek ezt a módját s egykor, valamikor a főtárgyaláson megelégszik a nyilatkozattal, hogy „téves imformáció alapján“ készült a cikk. Vagyha még' lelke igazságért szomju- hozik megtudhatja, hogy hány koronát ér az ő becsülete. Ez a becsület a szabad préda szégyenkezve, arcát kezébe rejtve ott siránkozhat valahol az Igazság isten- asszony templomának egyik sarkában. A tüdővész (gümőkór.) Európa 365 milliónyi lakos- sából öt millió gümőkóros s ebből évente 800.000 embert öl meg e baj. Oroszországban, Ausztriában s ezekután hazánkban harapódzott el a tuberkulózis a legnagyobb mértékben. Evepte egy maga hib.h..lelket ragad el országunkból, mint a többi fertőző kórok együtt véve. A tüdővészben elhaltak évi száma nálunk 75.000 és 80 000 között ingadozik. Budapesten újabban .jobbak a viszonyok, migt a vidéki városukban. Higiénikus intézményei javulásának kell betudni, hogy még 1875-ben Budapesten 100.000 lakosból évenkint 800 ember halt meg gün.iőkórban, addig mintha porrá zúznátok egy szép pillangót csak azért, hogy még jobban megbámuljátok a szépségét. A bánat kultusza, a boldogtalanság- imá- dása csak betegség, a molyét gyógyi’.tatni kell, inert veszedelmes magunknak is inasoknak is, annyival inkább mert ragályos. Ha minden ember tudna boldog lenni a saját számlájára, akkor sok mindenre nem lenne szükség, amire még ma szükség van, a csendőrtől kezdve- az irgalmas növéiiv. a flastromtol kezdve az alamizsnáig. A gyermekek majdnem mindig boldogok, mert nem gondolnak a boldogságra, sok üregek pedig sokszor azért boldogt dánok, mert túlságosan sokat tépeiőd; ek rajta,. AIihely t megtanultunk a si.jat Iáin; kun járni,-azonnal vcv\ üuk e^y kapál a v.dónkra és hordozzuk azt utolsó leheletül.kig : ;u utolsó órában pedig adjuk át lesi vél iinkm-1:, a rgy ássa meg vele az ágyunkat, mobben ii.m.-ó „]- munaat alusszu.,. Kicsiny legyen a ; u rínék kapája, nehezebb az iljué es miiidegu o ;,üny- nyebb mikor őszülni kezd a haj s görbülni kezd a hát. De mindig, de folyvást ke.l kapálni, hogy levegőt vezessünk a fa tövéhez, nyissunk egy barázdát, vagy irtsunk ki egy- egy káros gyomot. 2^\^32szí?zsl3í&3 ■ $«& Ne ezt nézzétek, Img-y ki áll'lelőttetek, hanem ezt, hogy kik vauink körülöttetek és mögöttetek. A boklngvéget legtöbben egy nagy aranyrámáiiak képzelik,mely egy kevésértékü képet foglal magéiban.. Pedig a boldogság egy Halad vagy CY.itccíó kép. egyszerű fenyőfa- * 1 kerettel, sőt sokszi/r kerete sincsen. G 0 N 1) 0 L A T 0 K • Az igazi íréi altkor múlja cl ivat jéií. amikor eszméi hozzá, felnevelték az utókort., A liánig f ; gyűlölet. öszint“sséeé!iez néni I ; m..;. • >/i ret.-f. és szei elecofhez le:.!.'! ! - ,i] igen \ .. . ]'• . G { . ... rr\", K j • rv} • 1 a ve-- I. 'cégéi «my; ..ék. tünk eh;.e. ezen szám újabban felére csökkent vagyis most 100.000 budapesti lakosból 4ÜO~at ragad el évenként e kórság. A közgazdasági kár mekkoía- ságát dr. Korányi Frigyes reális és megdöbbentő adataival igazolja. E szerint pl. 1894-ben Budapesten 13 4000 tüdőbajos élt és ebből folyó- lag a közvagyon károsodása egy év alatt 12 millió koronára tehető. A legmunkabiróbb kornak, az élet tavaszát és nyarát élő nyavalyája a tuberkulózis, mely leggyakrabban az egyénekbe befektetett óriási tőkét pusztítja. A férfiak között Budapesten gyakoribb, mint a nők között A tüdővészt — a régi vélekedés dacára ritkán örökli a gyermek szülőitől. A gümőkór igazi nagy terjesztője, mint dr. Kuthy kifejti, a ragályozás az infekció. A gümő- kór baktériuma hideget és meleget soká képes tűrni: de már 98 Co. melegben, kivált ha nedvesség is, (gőz van jelen,) 10 perc alatt elpusztul. A tűző napfény egy fel óra alatt megsemmisíti. A gümőkór fertőző voltát főleg a beteg köpete utján való terjed. Aztán rátér a giimőbacillus, szervezetbe való behatolásának n megmagy'arázatára s leirja, hogy melyek az emberi testen a fertőzés kapui A szájon át étéi. ital használati tárgyak által, de főképen az orron és a szájon át a belélegzett levegő úgyszintén bőr- sérülések utján kerülhet a bacillus testünkbe. Folytatólag szakszerűen ; leírja, a fertőzmény elterjedésének j útjait a testben; majd a ragály forrásait. A gümőkóros kivált pedig ; a tüdővész,es embert és köpetét,. továbbá a gümőkóros (gyöngykörösi állatot a tehenet tárgyalja,, melynek nyers felforrlatlan teje szintén fertőzést okozhat. A vaj és egyes tejtermék is okozhat ha gyöngykóros állat tejéből való. A feriőzés alkalmai között első a giiinő bacillusokba fe1,tűzött levegő, miu a szabad levegő nyújtja erre aránylag a legkevesebb alkalmat. Ellenben a zárt. amúgy is tisztáikul levegő, az együttlakás és ege ött m a ni:.-4 kodás, szó \ ni érint- ke nsznV.iun kéz, nkarailan köpés. közeli hi'S'/éd, szájoile-ókidás) 'sk ■■ : ' "ku- •"gvéuuel' továbbá a :; k;. ke luberknkékkus v'gy 1 0 ö ■ ■■';. f; bí"fiö;i'.»son,a.zsu.olt * ' ! kk "»vészibe . íveki í keiiú kd v-ri.igi- ' ■ . k e kuk ■o-;; 1 kk'/G'üssél és ' : ‘ '* .ávkdmind ; ■ . . a íi,d.víató!ag a s;' rzo, ;v gy a tej.;»-., a porral,
