Fehérgyarmati Hírlap, 1909 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1909-10-29 / 5. szám
Melléklet. Gazdaság. A magyar föld népének helyzete. A magyar nép kivándorlásának nagymérvű folytonossága, még ha szinte veszített is jelenleg kétségbeejtő rohamosságából, feltétlenül rá kell hogy terelje a komoly szemlélő figyelmét, a magyar föld népének, a parasztság helyzetére. Fájdalom, hogy nálunk még mindig akadnak olyanok, kik sem eszméket nem adnak, sem munkával nem járulnak hozzá, hanem inkább hamis és megtévesztő adatokkal a külföldön izgatnak Magyarország ellen. Ez árulók ellen a törvény legnagyobb szigorát kellene alkalmaznunk, a mivel legalább elérnők azt, hogy e nagyszájú izgatok mégis csak inkább meggondolnák, hogy vájjon érdemes-e a külföldön szerzett kétes dicsőségért saját úri bőröket a börtön levegőjének kitenni. Ha nálunk ez urak ellen kíméletlen szigorúsággal járnának el, egy évtized alatt hire-hamva sem lenne az ily irányú izgatásnak. A tény, hogy a földmives népnek nálunk nincs rózsás helyzete, sőt egy nagy részének helyzete egyenesen kedvezőtlen. De a mikor ezt elismerjük, konstantáljuk egyúttal, hogy van Magyarországon különösen az Alföldön jó módú és tekintélyes parasztság is. Ezt legjobban a vidéki városok takarék- pénztári könyvei igazolhatnák, a hol elég tekintélyes számú paraszt betéttel találkozhatunk. Nem lehet ügyön állítani azt, hogy az úgynevezett törpebirtokból meg lehet élni, de a birtokosok baja nem épen a törpebirFEHÉRGYARMATI HÍRLAP 5. szám. tokban rejlik. A legnagyobb baj nálunk még ma is az, hogy sokan minden más munka nélkül csupán a törpe birtokból akarnának megélni. A ki megfelelő ipart űzhet, vagy elég szegődményes munkát kaphat, annak a törpebirtok is nagy gazdaság. Sajnos, azonban, hogy nálunk az utóbbi időkig alig történt valami az ipar fejlesztéséért. Ennek az a hagyományos nemtörődömség és a lustaságra hajlandó vérmérsékletünk az oka, a mely szinte irtózik minden ujitástól. Pedig a tapasztalat bizonyítja, hogy azok a törpebirtokosok, kik rendszeresen foglalkoznak téli iparűzéssel egész tisztességesen eltarthatják házi népüket. Meggyőződhettünk arról is hogy a mi egyoldalú gazdasági rendszerünk mellett még a régi úgynevezett „telkes gazdák“ is válsággal küzdenek. Ez mind addig fog tartani, mig kisgazdáink észhez térnek és felhagynak az egyoldalú gazdasági rendszerrel a nélkül, hogy mindig több és több földre kellessen vágyódniok A földet úgy sem lehet szaporítani, épen azért gondoskodni kell tarrós segítségről, a mit csakis a gazdasági erők aránylagos foglalkoztatásával érhetünk el. Elvitázhatlanul igaz, hogy a kisgazdák aránytalanul nagy teherrel vannak sújtva. Az, hogy ezeken a súlyos terheken feltétlenül enyhíteni kell, már át is ment a köztudatba. A biztos megélhetés módjának a megtalálása ma a gazdasági jelszó és ha ezt meg tudjuk valósítani, akkor a kisgazdáknál egészen más viszonyok fognak beköszönteni s szebb jövő derül reájuk. Viszont azonban ne felejtsük el azt sem, hogy kisgazdáinkba olyan fényíizési hajlam és elégedetlenség van beoltva, mely szinte elérhetetlen czélokból áll. Ebben kivétel nélkül az egész társadalom vétkes. Ki kell most már gyógyítani kisgazdáinkat nemcsak anyagi, hanem lelki bajaikból is. Az elégedetlen és a hajszoló magyar kisgazda Amerikában próbálja vágyait kielégíteni ; ott azonban legtöbbször csak azt tanulja meg igazában, milyen pária ott a szegény ember, azonban e kiábrándulás sokakra nézve csak későn következik be. Épen azért nem lehet eléggé helyeselni az ujabbi kivándorlási törvényeinket, melyeket föltétlenül végre kell hajtani a legnagyobb szigorúsággal. E mellett azonban a legfőbb ideje megkezdeni azt a munkát is, a mely a magyar kisgazdák itthoni boldogulására kell, hogy vezessen. A legszebb feladat e munkát megkezdeni; ha megkezdik feltétlenül sikerülni is fog, mert a mi kisgazdáinkban megvan a hajlandóság minden szépre és minden jóra, csak bánni kell velők tudni és vezetni őket. Csakhogy e munkát nem haszonleső kalandorokra, hanem lelkiismeretes és becsületes emberekre kell bízni. Termény árak. Fehérgyarmat, 1909. okt. 28. 50 kgként. Búza K. 13.20-13.4o Rozs 8.40— 8.60 Árpa , 6.-----6.50 Za b 6.-------6.20 Kukoricza sárga 6.70— 6.80 Kukoricza piros 7.-------7.10 Feh ér bab 9.50—9.60 Lóheremag 58.-----60.— Lu czernamag 60.-----63.—
