Fehérgyarmat és Vidéke, 1907. augusztus (1. évfolyam, 5-9. szám)
1907-08-15 / 7. szám
Q / ff T"1 T7 V 7r-r I n u ^ - -rN ~~'rT ' ’ 77T? I' I ,. ÍV. J •/'•■ ’ - . 1ÁO i ív r-i 1007 ■!’tí át.v ya§s/fou. ^Alvlvorra ^pedig, mi- kop;a Lakiéi' odaér níár' nagyon késő vau alioz,diQg;y az illető tűzoltó. a fiithö^feikiéijfen ös felöltözzék, íio :}• az oltásban részt vegyen. Ez az egyik nagy báj melyen segiteni kellene. Nálunk, hol fizetés alig kell, mert a tűzoltóság legnagyobb része önként és fizetés nélkül lép be a tűzoltó egyesületbe, ezeknek a fizetésnélküli tűzoltóknak, akik tisztán humanitásból vállalták ezt az igazán terhes kötelezettséget, bizony a város minden nagylelkűség Tvlkü! ’■megtehetné, hogy lakóhelyeikre telefont vezetessen he. A telelőn központ a városházán lenne, honnan egyszerre lehetne értesíteni az összes tüzoltó- tóságo a bajról, akkor bisonnyal so ki a-sze-oó eredményeket lehelne | elén i, mint a milyeneket mog elérnek. A in.isik nem kisebb baj a lován kérdése Mint. már említettem a vári h.-<u tűz ütött ki, mondjuk, hogy a ikzolióság tudomást is vett a bajról. — A városházán csak a , nor kezdenek szaladgálni lovak után. Természetesen senki sziveim meg nem engedi, hogy lovait hajkprásszák és ha csak | teheti 1 Magiad ja, hogy a lovai otthon vannak, vagy ha más kifogást nem t’vl i' ze - ;zámot dugatja el, csak iir>gy valamikép megakadályozza, heg^.-dovait eh Igyák és ágyon kergess^. v A várónak nem négy toeg- erőH ‘téséhe kerülne csal két pár ; •loyat tartani, /amely? a t zoltó: , y | reíidelkezésóré állana, <!'e egyelő j ne két pár lóról beszél, ink, azt j hiszem egy pírral is megelégeli- : ‘nénit, mert feg'fpntosahb az; h -gy 1 az első kocsi legyen ott gyorsan, t hogy az oltással ne késsenek, a többi kocsik, ha 5—6 perccel mer. is késnek azzal kiirt a tűzoltóságnak nem igen csinálnak. Az óriási közöny mellvi 1 viselteinek nálunk a tűzoltóság iránt szinte bámulatos. Ez a tűzfészek, ahol minden ember esti imátságát azzal fejezi be, hogy ments meg Uram a tűitől, összetett kézzel nézik, bog, a tűzoltóság keze meg van kötve és egv-egy veszedelem alkalmával sikert fel nem tud muta nn Csak egy kis jó akarat es érdeklődés kellene, hogy Regiive legyenek tűzoltóink. A városnak, a nagyközönségnek a tűzoltósággal vállvetve kellene igyekezni, hogy a sürgős dolgokat mielőbb keresztül v ih -s- sék, hisz a városnak és a nagy közönségnek lenne ez legtöbb érdeke. Egy-két mulatság tiszta jövedelme, egy kis gyűjtés, műkedvelő előadások kellenének és a r ryi-.fr.vjj ;K>a£t»»a A Heines nemzetes és vitézlö ur kedves párja a nagyasszony, a gyöngéd anya, aki neme i számlázásáról csak a nagyszülőkig tudta kimutatni, belevegyült a családi tanács, ba s a e ított ablakon keresztül hallgatva Áron hitsorsos bölcs tanácsát, elgondolkozott a nem e si — mindkét házastárs tulajdonát tévő birtokra bekebelezett összegek nagyságán, latta elpusztulni a vagyont, látta mint a'ik meg a dobot előbb az ingók, utóbb egyik másik tanya s végül az ősi kastély felett s képzelődései hatása alatt lelke egész melegével támogatta Áron hitsorsos jó tanácsát kiemelte, a leány jó tulajdonjogait, égig magasztalva ennek erényét és szépségét) szerénységgel párosult tudását, ezélzárt tét* ennek vagyonúra, saját anyagi ügyük rende’ ze ien voltara s kérve kérte a családi czi mer mocsoktalanságára büszke férjét, hogy egyezzen hite a házasság kötésbe. A nemes nemzetes és vitézlő ur azon. ban hajthatatlan maradt, nyomatékosan kifejezte, hogy a házasságba soha bele nem ig ezik s ha mindjárt hát és egész vagyonát < Ív 'sztené is, inkább hal meg szegényen mintsem ősei «/dinerét beszennyezni engedje Áron hitsorsos látva hogy tanácsával többet ár.ott, mint használt az ifjú nemes ügyének, meg egyszer bocsánatéit kérve jó északát kívánt s eltávozott. A nemes nemzetes és vitézlő ur s a A nagyasszon még pár szót szólva a két hét múlva esedékes 500 aranyról, egymásnak csendes szép álmokat kívántuk s szöulijukba tértek kipihenni a nap, de külöönsen az esti beszéd fáradalmait. — Áron hitsorsos, ki a nemzetes és vitézlő urnái tanácsával életében először vallóit kudarezot, szobájában a szent talmudba mél.vedve azon törte ősz fejét — bosszú fehér szakáll ónak simogatása közben — hogy mi mórion lehetne a nemes és vitézlő urat rábírni, hogy fia házasságához magas beleegyezését megadja, amikor egy magas hosszú fukete kabátig már öltözködése után Ítélve is szent ember lépett be szolgája kíséretében a szobába. Áron hitsorsos szokás szerint,Salam alechem’- mel üdvözölvén vendégét, helyei kínálta meg. A vendég — akiben Áron hitsorsos az első üdvözlések után rögtön felismerte az sz—i ángy tudást a csodarabbit, a hosszú kocsizástól kifiiradtan letelepedett s csakhamar vallásos párbeszéd fejlődött ki közöltük. Az esti ima és a Sára asszony készi- tetie vacsora elfogyastása után. Áron hitsorsos elérkezettnek látta az időt, h -gy a cso- éarabbitól tanácsot kérjen a nemes urfi és saját 18 éves fiának házasságára vonatkozólag, hogy az utóbbira áldást kérj n, — nem mulasztván el a szives vendéglátáson felül a rabbit egy kis „Pidjánnal“ (Pi< ui—-kiváltás, ajándék, Szerk.) is merj! d mázni s ezzel jó' tanácsadásra serkenteni. (Folytatjuk.) kívánt összvcr miüdjárt meglenne. A váms.pedig hozza ’jlinilha e Ic »Itséjgek viseléséhez éz a két h'» eltartását magára' válíalaá, niiii'ijárt olyan lénéssh] iiaiadría, <‘Jo((> a • t;izo!io-ág, .lieg.v a, tüzesetek a leli--tő JegkiaSfehb vesze- (felenma i iám,'ua';. » .* --*V k >»-.•* i v • # -I-.* ';>•** • ** A gazdasági gépekről. XózPidomá hogy a modern technika fedődére min ié-ább kiszorítja az emberi kézi munkáén.-!', azáltal hogy az úiabb 'ATálmányóVaha!" fM;1 árosán csöí&eíiíi’*?/. emberi munka szül- sebességét, mindenütt -adva ennek helyét, v -pelmek. Különösen a mezőgazdálkodás' 1? neíében láthatni ezt. Hozzájárul eh ez a kés yszer is, mert idővel földesurak szervez'- ed és :i kivid csak a gépek lesznek azok, ámelyéfc a sztrájk-kérdést leginkább megai ; oé'eü'a Az emberi uíaíó enne pótolni igyekszik az emberi munkát olyannal, melyet folyton hatalmában tan iát, mely teljesen ő tele függhet s mely a nagyobbodó szűk? giet kid-ggitésére is alkalmas. Óriásit haladt ezen a téren a tudomány. Alig régen te r? mezőgazdálkodás sikere az embertől, annak niunkáiáíói, annak folytonos lekö'öttségéíől függött teljesen, ma már a gépipar úz amelynek segítségével sikeres be;tér,es gazdái!;odás folytatható. S mindiekabb itt van az idő, hogy a mezők nem a munkások c. .’iájától, hanem a különböző gépek zalci lolá ától fesz zajos. Ma intensiv mezőgazdálkodás nem is képzelhető a gépipar felhasználása és segit- fcvge nélkül s csak így lehetséges az, hogy dacára annak mig az uionnau bevetett földek kis mértékben, s a fogyasztó közönség nagy mértékben szaporodik, azért a nagyobbodó szükséglet is ki van elégítve. Mert ? gépek lehetővé teszik a nagyobb produkciót. De a gépek azok, méiyek a jogosulatlan dérköveteléseknek legjobb orvosságai. Mindnyájan emlékszünk a két évi arató sztrájkokra. Mi lett a következménye ? Az, hogy a földbirtokosok, nem akarván magukat kitenni egyes izgatók szeszélyének, arató gépeket hozat.ak, 3 az ezzel való munka már általános. S igy lesz az mindeenel. A tudomány, az ember szűnni nem akaró kutató elméje minden hiány: pótolni igyekszik. S mégis, mikor elismer iény az, hogy a gc- ek feihasnáiásával ugyanazon területen leszámítva a befektetett tőkének kamatját is jóval többet iehet produkálni, nagyobb ereb- meny érhető el mint a képek felhasználása nélkül, mindazonáltal a mi föloesu.raink vonakodnak a gépekkel való gazdálkodástól s még ott is alkalmazzák a kézi és igás munkaerőt, hol azt sokkal hatékonyabban pó- íelná a gép. Ép ezért a földbirtokosok ezen kon- zervativismusár.áí fogva, jói esik látnunk, mikor egyes földesurak a gazdálkoásukba gépeket vezetnek be, oda. hol eddig részint kézi, részint igás munkaerő volt. jékay Zsigmond géberjéni uradalmában ma már, ahol csak lehet, gépekkel dolgozik, példát adva ezáltal a környékbeli földbirtokosoknak. Most pedig László fia >(ezdeményezéséra és rábeszélésére egy érdekes ujitásí alkotó gépet vezetett be. Az első magyar gazdasági gépgyár r. t.-tól való gép ez, meíy.yel úgy a szántás, mint a termények kicsépiése lehetséges. A gépnek
