Fehérgyarmat és Vidéke, 1907. augusztus (1. évfolyam, 5-9. szám)

1907-08-22 / 8. szám

Társadalmi, közgazdasági, szépirodalmi és ismeretterjesztő hetilap. ELÖFIZETÉSI-DIJ : Egész évre 6 kor. Negyedévre 1 K.50f. Fél évre . 3 kor. Egyes szám ára 12 f. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. A cigányokról. Nem lehet eleget Írnunk, hogy teljesen kimerítsük a cigánykér­dést, amely oly elodázhatatlanul rendezésre vár. Azt hisszük, hogy eléggé he­lyesen fogjuk fel a kérdést, ha cigányainkat három kategóriába osztjuk. Szerintünk az első osztály­ba tartoznának az úgynevezett intelligens cigányok. Ezek általá­ban kulturéletet élnek, a mai társadalmi viszonyokhoz teljesen alkalmazkodnak és talán hálátlan­ság lenne, ha ezen a helyen is el nem ismernők, hogy ezek a cigá­nyok igen fontos kulturmissziót teljesítenek. — A magyar cigány annyira ismert a messze külföl­dön is, hogy sajnos, vannak helyek, ahol csak a cigányaink révén tud­nak létezésünkről. Ennek a ci­gányosztálynak csaknem minden tagja igen linóm hallással bir és mint ilyen muzsikális tehetség igen kellemes szórakozást nyújt a zenekedvelő közönségnek. De nem csak ezen a réven hasznos Lap-vezér: LUBY GÉ " orszÍEgyiilési kép is ". Felelős-szerkesztő: JÁRMY BÉLA dr. Lap-tulajdonos: MÁTYÁS ADOLF. A lap szellemi részét illető közlemények a „Fehér- gyarmat és Vidéke” szerkesztőségéhez, az előfize­tési és hirdetési díjak, valamint nyilttéri közlemé­nyek a „Fehérgyarmat és Vidéke” kiadóhivatalához czimzendők. — Hirdetések készpénz fizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek. polgárai az államnak, hanem az egész magyar zeneköltészetünk általuk lesz fenntartva és mint hagyományt tanulja el apjától a fiú, nekik köszönhetjük azt is te­hát, hogy külföldön annyira ked­velik szép magyaros nótáinkat. A második kategóriát a falu­kon és kissebb városokban élő cigányaink alkotnák. Ezekben is ki van fejlődve a cigánynyal már veleszületett zenei hallás, de ko­rántsem állanak azon a fokon, hogy őket ezen a téren művészek­nek lehessen nevezni. — Téglát, válvogot vetnek, általában sár- munkával foglalkoznak, de azért mindegyik konyit valamenyire a zenéhez. Ez a cigányosztály bizony intelligenciával alig bir. írni, olvasni nem tudnak és so­kan vannak köztük, kik szíveseb­ben lopnak, vagy csalnak, mintsem kezük munkájukkal keressék ke­nyerüket; családi életről náluk szó sem lehet. Általában tisztátlan he­lyen laknak és úgy az élelmükkel, mint ruházatukkal keveset törőd­nek. Mindamellett a vidéki életben elég fontos szerepet töltenek be. E két fent vázolt kategóriával általában igen kevés bajunk van. Inkáb hasznosaknak mondhatjuk őket. Hanem itt van végre aztán az a cigányság, melyet a harma­dik kategóriába osztanánk, ezek igazi veszedelmet hoznak arra a helyre, ahol megjelennek. Nomád életet élnek. Egyik nap itt találjuk őket, már másnapra a hatodik határt is bejárták. Ál­landó lakóhelyük nincs és ez még megnehezíti a hatóságnak a mun­káját, mert nincs semmi alap arra, hogy hol is kezdjék őket keresni, ha valami gaztettet követnek el. Megboldogult József főherceg foglalkozott behatóan a cigánykér­déssel. A nomád életükről le akarta őket szoktatni. Iparhoz és földmű­veléshez íogta őket, de bizony keservesen csalódott, mert cigányai sorra szökdöstek el a munkából. Azóta ez a cigánykérdés mond­hatnánk egészen elaludt és bizony most sem sokan bolygatnák, ha ezek a napokban lezajlott gonosztettek HETI FURULYA. Hypnotismus hava járja Vaj’ mikor ér már véget ? ... . Tőrbe csaltak, kifosztottak Egy szegény, jó ügyvédet Szegény ügyvéd, romlásodon Mennyi ember kesereg, Lám, néha még ügyvédet is Sajnálnak az emberek. * * * Hypnotizmus, spiritizmus, Tetteid, — óh — mily nagyok, Elmondhatom én is — sajnos — Hogy jó médium vagyok. Nem kell ámbár Gennari, hogy Elaltasson engemet, Kicsiny bakfis ha rám tekint, Lehunyom a szememet. Házam nincsen, nem veszi el S nem veheti híremet, Ám elsvengálizta tőlem Szegény árva szivemet. Búr. FORDULAT. (Folytatás.) A szent rabbi a „pidjan“ megtekintése s megszámlálása után, behivatta Áron hit- sorsos fiát, ennek fejére tévé két kezét s raondá: Atyáimnak, Ábrahám, Izsák és Jákob Istenének az örökkévalónak neve legyen ál­dott, ennek nevében megáldalak tégedet, légy áldott izráel nemzete között, miként dicső őseinket oltalmazta az úr, úgy oltalmazzon tégedet is minden rossztól, részesítsen min­den jóban, légy nagygyá nemzeted között, sokasodjon meg a házad népe, legyen sok jószágod és marhád, boltod és birtokod, sok kamatot hozzon pénzed és hosszú vénséged napjaiban gyönyörködjél gyermekeid és uno­káid sokaságában, akik pedig Tekintetes és Nagyságos földesurakká, nagy vállalatok tu­lajdonosaivá, medecinus és juris doktorokká, sőt nemes és czimeres urakká lesznek; vedd azt feleségül, kit neked először ajánlanak, mert jóslatom és áldásom általa fog betel­jesülni. Ezután Áron hitsorsos fejére tévé kezeit a szent rabbi és mondá: Hosszú évekig éljél feleségeddel és gyermekeiddel együtt, öröm­teljes és zavartalan legyen aggságod s telje­síteni fogja az úr minden kívánságodat. Áron hitsorsos megköszönte a szent rabbi tanácsát, áldását s ennek, kísérőjének és fogatának bőséges ellátást rendelt és pihe­nőre tért a ház egész népe. A csodarabbi alig hagyta el hitsorsosa hajlékát, amikor Áront arról értesítették, hogy a kis lutrin nagyobb összeget nyert. — A hir gyorsan szárnyra kelt s eljutott a helyben lakó nemes nemzetes és vitézlő úrhoz, aki az 500 arany pontos időbeli való vissza fizetésére magát becsületszóra kötelezte s csak természetes, hogyha ezelőttjó tanácsáért, most a kölcsön reményében úgy még szivessbben látta Áron hitsorsost, akit magához kéretett. A nemes és vitézlő úr gyorsan a tárgyra tért, s felajánlotta Áronnak az 500 arany ellenében összes külső birtokainak 2 évi használatát (és az Áron lakta házat öröktu­lajdoni joggal a hála fejében.) Megkötötték az alkut, Áron leolvasta az 500 aranyat és átvette a nagykiterjedósü ősi birtokot — egyelőre csak bérbe. Az idő már őszre járt, a falevelek már elsárgulva hultak a földre, mikor egy napon

Next

/
Oldalképek
Tartalom