Fehérgyarmat és Vidéke, 1907. augusztus (1. évfolyam, 5-9. szám)
1907-08-01 / 5. szám
jogosulatlanul akadályozza meg a munkaadót abban, hogy az általa kinált és megállapított munkabérért jelentkező munkást felfogadja, — jogtalanul akadályozza meg a dolgozni akaró munkást a munkálkodásban. Mert mindenkinek szabadságában áll a saját munkaerejét oly magasra becsülni, amilyenre akarja, jogában áll henyélni, sőt éhenhalni is, de másokat a munkában megakadályozni, másokat az éhezésbe dönteni senkinek sincs joga. De legveszedelmesebb és hatásában legártalmasabb a mezőgazdasági munkások sztrájkja, — amely alig pár éve, hogy divatba jött, de már több kárt tett nálunk a legnagyobb elemi csapásoknál is. Mert inig a gyáros a meglevő nyersanyagot a sztrájk lecsillapul- tával és megszűntével később is feldolgozhatja, a vett megrendeléseket, ha veszteséggel is, de nagyobbrészt később is szállíthatja, addig a gazda, a földbirtokos a sztrájk kitörésével sokkal nehezebb helyzetbe kerül. Á búzát nem lehet az aratási idő után egy-két hónap múlva aratni, sőt sokszor egy-két heti, vagy pár napi késedelem is kiszámi thatatlan károkat és pótolhatatlan veszteséget okozhat, mert a gazdasági élet, a gazdálkodás általán olyan természetű, hogy a pesti ur csakugyan nem hazudott. — A vendég roppant megvan elégedve a hatással és biztosra veszi, hogy Tóth uram a vagyona árán is megveszi a gépet. — Hát mit szólnak hozzá, ugy-e nagyszerű dolog? Már csak azért is szeretném, ha a Tóth uramé lenne ez a kis jószág, legalább a cigányra sem szorul többet, mert ha kedve szottyan ingyen is azt a nótát huzatja el, a melyiket akarja. — Már abból nem lesz semmi, szólal meg az asszony, eddig is megvoltunk, ezután is megleszünk, de ilyen istentelen dolgot mégsem fogunk megtűrni a házunkban, mert már csak azt nem "képzeli az ur, hogy elhigyjíik, hogy maga nem az ördöggel cimborái. Tóth uram nem tudja, hogy tuiajdonképen kinek is van itt igaza, mert hogy ez nem tiszta dolog, azt már ő is mindjárt átlátta. A csudálkozáson a sor most már a vendégen van, csak azt nem tudja, hogy erre mit feleljen, mert erre igazán nem készült el, hogy a saját tülöknek se adjanak hitelt Magyarázgat erre is, arra is, hogy ez egy nagy találmány és hogy ehez a géphez az ördögnek semmi köze, de hasztalan minden. Tóth uram pödörint egyet a bajuszán, mint aki nagy tettre szánja rá magát. amely munkát idejében nem végeznek, annyi mintha nem jó végeznék el. — A gazda nemcsak vészit termésének értékéből az elkésett munkáltatás miatt, hanem leggyakrabban egészen el veszti azt. De nagyobb a szrájk veszélye a mezőgazdasági munkásokra nézve is, mint az ipariakra. Az ipari munkás készpénz bérért dolgozik, a gazdasági munkás pedig részért, a termés hányadáért, amelyet ha meg nem kap annak idején, — kenyerét veszti egész esztendőre. De meg ha afatás idején sztrájkol, később már nem kap aratómunkát, nem lévén a? időn túl mit aratni többé, elveszti a rendes megszokott aratórészt, —- elveszti egész téli kenyerét. Szokás az ujj abban gombamódra szaporodó szociálista néplapokban a sztrájk dicsőtiése. — Feltüntetik a sztrájkot, mint a munkásság hathatós védelmét, — erős és biztos fegyverét, pedig hát jó volna meggondolni azt, hogy a sztrájk nagyon is kétélű fegyver. Érzékenyen sújtja a munkaadót, de igen gyakran és legtöbbször sújtja a munkást is. Már pedig rósz puska az, amelyikről iiem lehet tudni, hogy mikor elsüti az ember, a czélba lő e vele, — Vagy visszafelé sül és önmagát találja. — Nem akarom az urat szavaimmal megsérteni, de én is csak úgy gondolom, hogy nem jó a szegény embernek az Istent kisérteni, mert csak a szegény issza meg annak a levit. — Tóth uram, szól a vendég, kendet okosabbnak hittem, hógysem ilyesmit el is gondoljon hogy ebben a kis szerszámban még ördög is lak- hatik. Kínálja még egy jó darabig a gépet, de Tóth uram, hallgatni se szereti már, mert megesküdne’ hogy ha ez a gép az övé lenne, a tavaszon vagy a jég vinné el a vetését, vagy az árvíz vinné ei mindenét. A vendég látja, hogy most már se a szó, se a gépje nem használ, összeszedi magái és ott hagyja Tóth uraméltat. A tanulság bíz ebben a Ms mesében az hogy dőször is megtörént dolog, másodszor pedig, hogy bizony sokat kell még haladnunk, mert még mindig inkább az ördög meséjének, meg a babonának hiszünk a józan tudás helyett SZŐ. 1907. augustus 1 OLVASÓINKHOZ! Lapunkat megtartó olvasóinkat tisztelettel kérjük az előfizetési pénz utalványozására. Azok pedig, kik nem akarnak lapunk olvasói lenni, szíveskedjenek keresztkötés alatt e példányt névaláírással, bélyeggel ellátva visszaküldeni. Előfizetési árak: Egész évre — 6 kor. Félévre — 8 kor. Negyed évre 1 K. 50 f. A KIADÓHIVATAL. H I E? B K. — Képviselőtestületi gyűlés. A fehérgyarmati képviselőtestület f. évi julius hó 25-én tartott gyűlésén következő határozatokat hozta: Tárgyaltatott az 1908-ik évi költség- előirányzat. Tudomásul vétetett, hogy az 1905-ik évi számadások jóváhagyva visszaérkeztek. Kovásznai Lőrinc és Toldi Mihály illetősége nem ihmertetett el. Goldstein Májer termény-bevásárló te- lepedést nyert. Holek Andor h. aljegyzőt ezen állásától felmentette s Miski Sándor oki. jegyző az aljegzői állásra helyettesitetett. A községi orvosi állás rendszeresítése esetén a község hozzájárulását évi 360 koronában állapította meg s kimondotta, hogy többet még azon esetben sem ád, ha a község e végett körbe osztatnék be. Ezzel kapcsolatban tárgyaltatott Dr. Halász Jenőnek a községi orvosi állásról való lemondása, mely lemondás csak az orvosi körök rendezése esetére értelmezte- tett s egyhangúlag azon óhajnak adatott kifejezés, hogy dr. Halász állását továbbra is megtartsa. A vadász terület bérbeadására vonatkozó feltételek jóváhagyattak.! özv. Rácz Istvánná szihágyréti ingatlana a közös vadászterület közül kibocsáj- tatott. A közvágóhídon építendő emésztőgödör, stb. munkálatok végrehajtására bizottság küldetett ki következő képviselőtestületi tagokból: Miski Ignác, községi bíró, Spitz Jenő, Bakó István, Kacsó Lajos és Miski Zsigmond. A bor- és hús fogyasztási adó évi 4000 koronáért a község által megváltatott s annak kezelésével Markovics Miksa helybeli lakos bízatott meg. — Tiltakozó gyűlés. Múlt hó 24-én szerdán d. e. 9 órakor népes gyűlés volt a szatmári ev. ref. főgymnázium emeleti termében. A gyűlést lapunk vezére, Luby Géza országgyűlési képviselő és Dr. Szabó Albert nagykárolyi ügyvéd hivták össze azon czélból, hogy a nemzeti ellenállás korszakában a kormány által vármegyénkbe küldött alispánhelyettes, Majos Károlynak a pénzügyminister által pénzügyi tanácsossá
