Fehérgyarmat és Vidéke, 1907. augusztus (1. évfolyam, 5-9. szám)

1907-08-01 / 5. szám

Társadalmi, közgazdaságig szépirodalmi és ismeretterjesztő hetilap.

ELŐFIZETÉSI-DÍJ :

Egész évre 6 kor. Negyedévre 1 K. 50 f. Fél évre . 3 kor. ; Egyes szám ára 12 f. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN.

Lap-vezér. Felelős-szerkesztő:

LUBY GÉZA . ,

országgyűlési képviselő. II JÁRMY BÉLA dr.

Lap-tulajdonos: MÁTYÁS ADOLF.

A sztrájk kérdéséhez.

Manapság a sztrájk kérdése a legaktuálisabb nemzetgazdasági probléma. — Köteteket Írnak a sztrájk lényegéről, hasznáról, káráról, jogosultságáról. — Sztrájkolnak az ipari munkások, kereskedősegédek, vasutasok, sőt a józanabb elemet képező mezőgazda- sági munkások is.

A sztrájk veszedelmes mivoltát már régen felismerték a munkaadók, de felismerték az államügyeket intéző körök is és tőreid esznek annak lehető megakadályozására, — káros hatásainak lehető csökkentésére. De hát úgy vagyunk ezzel, mint az egyszeri ember az ördöggel, nyakunkra ült és nem tudjuk lerázni. — A nyugati műveltség egyik hátránya ez, annak terjedése hozta magával, annak fejlődése, a szociális eszmék erősbödése fejleszti és terjeszti a tömeges és nem tömeges ipari, kereskedelmi és gazdasági sztrájkot.

A sztrájk a munkásság fegyvere, szokták mondani. Tisztességtelen és ártalmas fegyver.

Tisztességtelen, mert igen könnyen zsarolásra vezethet, sőt a leggyakrabban arra irányul. — Nézzük a nagy vállalkozót, a nagy gyárost. — Ahhoz, hogy vállalata prosperáljon, hogy megrendeléseit teljesíthesse s üzemét jövedelmezőnek lássa, szükséges, hogy állandó és folytonos munkában legyen, hogy a beszerzett nyersterményeket idejében és rendesen feldolgozza. — Tegyük fel, hogy a viszonyokhoz mért rendes munkabéreket adja munkásainak, de ezek közül akad nehány lelketlen ember, aki szeretne kevesebb munkával a megérdemelten felüli munkabérhez jutív. Ezek megkezdik az actiót, — izgatják a könnyen hivő és könnyen fellovagolható magyar munkást, bebeszélik, hogy összetartással magasabb munkabért és kevesebb munkaidőt érhetnek el. — Kitör a sztrájk. — A gyáros munkás hiányában kénytelen az üzemet beszüntetni, nyerstermónyei a nyakán maradtak, megrendeléseinek nem tud eleget tenni, más munA lap szellemi részét illető közlemények a „Fehérgyarma. es Vidéke* szerkesztőségéhez, az előfizetési és hirdetési dijak, valamint nyílttéri közlemények a „Fehérgyarmat és Vidéke“ kiadóhivatalához czimzendők. — Hirdetések készpénz fizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek.

kásokat a sztrájkkal járó s annak főelemét képező terrorizmus miatt nem kap s a leggyakrabban, hogy megmeneküljön a tönkrejutástól, megadja a jogtalan és túlságos munkabért és akkor aztán ezáltal megy tönkre. — Kevés igazítással igy megy ez a kisebb gyárosoknál és kis iparosoknál is.

Ártalmas a sztrájk a fentieknél fogva a vállalkozókra, de ártalmas a munkásokra, legalább azok nagy részére is. A sztrájkoló munkások kényszerítik józanabb társaikat is a munka abban- hagyására, nem riadnak vissza az erőszaktól sem s ezáltal igen sok békés és tisztességes munkásember elesik a mindennapi rendes keresetétől, — maga és családja éhezésre jut, nem szólva ezúttal arról, hogy az igy beálló munkát- lanság és tétlenség iszákosságra csábítja az embert s végül őt magát a züllésbe, családját az éhen- halásba kergeti.

Nem csak tisztességtelen és ártalmas, de jogosulatlan fegyver is a sztrájk, mint általán, minden erőszak. — A sztrájkoló munkás

HETI FURULYA.

Furulyázzunk tovább Telik vele a lap,

Hisz’ szenzáció Gyarmaton nem akad.

Akasztás, késelés . . .

Ez izgatna minket,

De ami kedvünkért Senki ilyet nem tesz.

De a lapot mégis Megtölteni csak kell,

Itt hát a furulya, írjuk tele ezzel.

* *

*

A kiadó busul,

Van is erre oka,

Mert nehezen gyűl be Pár rongyos korona.

Kérem tehát gyorsan,

Okoskodni nem kell,

Hanem másfél pengőt Félévre küldjék el.

Szamosparti kék ég alatt —

Szamosparti kék ég alatt van nékem a [lakásom,

Szamosparti szőke kislány az én kedves [galambom,

Szamosparti szőke kislány, hallod-e bus [dalomat ?

Szamospartról küldöm hozzád epedő [sóhajomat.

Szamosparti szép kék egen ragyognak a [csillagok,

Szamosparti nyárfák alatt csak csak magam [álldogálok;

Szamosparti rezgő nyárfák súgjátok meg [azt nekem:

Szamosparti szőke kislány mást szeret-e, [vagy engem ?

Szamosparti szőke kislány, ha mást szeret, [nem engem:

Szamosparti nyárfák alatt repedjen meg a [szivem:

Szamosparti sárga-föveny födje be a [testemet,

Szamosparti szőke lányért epedő bus [szivemet.

F. Szűcs Károly, földmives

Falusi história.

(Folytatás.)

Ezalatt megérkezik a vendég és egy nagy fekete csomagot, meg egy sárga tölcsért hoz magával.

— Na Tóth uram, most látjuk hát meg, hogy igazat mondtam-e vagy sem és már kezdi a fekete csomagot kifele pakolni.

Csakhamar el is készül és a gépet annak rendje módja szerint fel is állítja az asztalra.

— Édes Néném, csak azt mondja meg, hogy melyik a nótája, mert azt akarom legelébb is el- huzatni.

Az asszony most már a félelemtől szólni sem mer és csak nagy biztatásra tudja megmondani, hogy melyik is az ő nótája.

A pesti ember előbb keresgél egy kis ideig, de végre megtalálja a sok holmi között a nóta kótáját, melyet aztán a gépbe beigazit.

— No most már hadd szóljon és nagy ünnepélyesen megindítja a gépet.

A bámulattól Tóth uram, meg az élete párja azt sem tudják, hova legyenek.

Nézik a gépet, tapogatják erről is túl is, de a nyitjára nem tudnak akadni, mert most már igazán láthatják, hogy a gép magától muzsikál és ez