Fehérgyarmat és Vidéke, 1907. július (1. évfolyam, 1-4. szám)
1907-07-11 / 2. szám
2. FEHÉRGYARMAT ÉS VIDÉKE 1 907. Julius 11 a diplomára, ne öljük gyermekeinket a töméntelen vizsgával, ne kényszeritsük arra az ifjúságot, hogy csak azért tanuljon, hogy vizsgáira ugy-ahogy keresztülmászva, a diplomát megnyerhesse, hanem törekedjünk tanrendszerünkben arra, hogy a gyermek és ifjú ne a vizsgától való félelmében, hanem azért tanuljon, hogy valósággal tudjon is. A sok haszontalan, az elmét hiába fárasztó tantárgyat küszöböljük ki oktatási rendszerünkből, törekedjünk arra, hogy a gyermek és ifjú egyaránt azt tanulja, amire az életben, pályáján szüksége lesz, de ezt azután kedvvel és lélekből tanulja, csökkentsük a félelemgerjesztő és lélekölő vizsgák számát s akkor elérjük azt, hogy az ifjú tanulmányai végeztével józan tudománynyal, munkakedvel s ami a fő, nem elfáradt, hanem friss szellemmel, egéséges ésszel fog pályájára lépni. Az ilyen generáczió fogja aztán igazán megteremteni az erőtel jes haladás és egéséges fejlődés korát. M I li K K. — Községi választások. A nagyszeke- resi jegyzőség községeiben f. hó 2-án és 3-án megtartott elöljárói választások a köA kaszinóban azt mondja egy ur a lapról: ,El puskáztátok az egészet! Nem jó a név, jobb lett volna e helyett „a repülő híradó“ „gyarmati hirharang“ vagy „csütörtöki friss ujság„ név alatt indítani meg lapotokat. Apropos lap, nem tudnál nekem az építkezéshez jó cement lapot ajánlani ? — A casinói pénztárnok a végett érdeklődik, hogy lesz-e a lapnak rendkívüli külön kiadása is ? — Igen, a mikor majd a szerkesztőségnek fizetnek, ez a lapnak rendkivüli kiadása lesz. — Csak az a szerencse, mondja egy casinói törzsvendég, hogy a lap eddig nem jelent meg, s most is csak 4 oldal s abból is 1 *|a oldal hirdetés. — Ne bánsd a lapomat, szól a kártyázó szerkesztő, mert megkontrálom a lapodat Norvégiában Józsi bátyánk viszi a szót. ő ki üres óráiban a csizma v arrás nemes művészetével igyekszik városunk hírnevét emelni, a lap megjelenésének tiszteletére a következő diktiót tartja: „Tisztelt Értekezlet! Kedvelt Cimboráim az Urban ! Tehát eljövendett vala! Megérkezvén ugyanis, mit apánk sem tudott elérni, van már lapunk. A halhatatlan emlékű Kossuth apánk dicsőséges elveinek fényesen lobogó zászlóját magasan hordozó Luby Géza országos gyűlési képviselőnk vezérlete alatt. Vajha nem csak pakolási és csomagolási czél- ra fogyna el ez összecsirizelt szellemi termékek újdonsága. Olvassátok s fizessetek elő testvéreim! Jövel áldásom reád! Céhem nevében üdvözölve légy!“ vetkező eredménynyel folytak le: Mándon: Mándy Gusztáv biró, Kovács Gusztáv albiró, Darcsi Bertalan közgyáin, Márton Ferencz, Csepei Lajos és Csepei Antal esküdtek; Zsarolyánban : Páris Antal biró, Cséke Pál albiró, Jeney Mihály közgyám, Jeney Kájoly, Bónis Bálint, Pató Zstgmond és Veres Pál esküdtek: Kis-Szekeresen: Hajdú László biró, Halász János albiró, Erdős Ignácz közgyám, Varga János, Csernyi Béla és Csernyi Ferencz esküdtek; Borzován: Nagy Gábor biró, Nagy Bálint albiró, Nagy Sándor közgyám, Pápai István és Dobos Gábor esküdtek; Nagyszekeresen: Sipos Gyula biró, Károly Elek albiró, Fülep Lőrincz közgyám, Fülep Károly, Németh László és Sipos Zzigmond esküdtek választattak meg. A választások a legnagyobb rendben folytak le. — Jegyző választás. A nagyszekeresi jegyzői állás folyó hó 11-én fog választás utján betöltetni. Az állásra Tóth György, Simonffy József, Stromár Miklós, Holek Andor, Tóth Bálint és Jobbágy Sándor pályáztak, kik között előreláthatólag erős lesz a küzdelem. — Küldöttség: A matolcsi uj Szamoson régóta érezhető egy közúti vashid szükségessége. Ennek érdekében folyó hó 12-én Luby Géza orszgy. képviselőnk, Jékey Sándor fehérgyarmati és Péchy László mátészalkai főszolgablrák vezetésével küldöttség megy Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter elé, hogy a hid kiépítését az államtól kérelmezzék. Vajha sikerrel járna a két szomszédos járás küldöttsége és sikerülne az anyira óhajtott vashid létesítése. — Csendélet a piaczon. F. hó 4-én a délutáni órákban a Gacsó féle üzlet előtt egy kisseb társaság verődött össze. A többek között Gróza József kereskedő is jelen volt és a bátorságáról meg az erejéről be— Mindjárt akad valaki, a ki azon nézetét fejezi ki, hogy az egész lap nem ér semmit, hisz so regény nincs benne, sem ajándékot nem igér. A „kültelek“ meg egyenesen a lap magas ára ellen szól fel, hisz 6 krajcárért szerinte egy fél kiló olvasni valót is kaphatni Pesten. Károly bácsi is kifejezi a lap feletti kritikáját az ő ünnepnapi kifakadásával „Még több dolgot adnak mindig, ezt is el kell olvasni és expediálni. Vén fejemre mit kell megérnem. Hiába, mi öregek keveset számítunk, már csak a fiataloknak áll a világ. A lekvárban egy asztallábkészitő, egy füstfaragójelölt, egy vizesnyolczas és egy lábtyü- müvész gyakornokból álló szükkörü compánia vitatkozik a lap érdemi részéről. De egységes megállapodásra nem tudnak sebogyse jutni, pedig nézetük igazolására már kézzel fogható (bot, pohár stb.) argumentumokkal is dolgoznak. Rendőri közegünket képviselő Lábas lábatlankodása azonban mi hamar rendet teremt. Vasárnap délután a jámbor atyafiak is ösz- szeülnek a kapu előtt, hogy a helyzetet megvitassák. Ök is tudják már a fontos dolgot (t. i. kaptak mutatványszámot.) Ej sógor, mégis csak nagy város, ez a mi falunk, hogy már lapja is van, Bizony ö. ni. a f. nem hiába 48-as a képviselőnk, de annak köszönhetjük az egészet, mert az járta ki az engedélyét Pesten a miniszternél. Majd meglátja szomszéd, ennek is a szegény ember issza meg a levét! Biztosan felemelik e miatt a pótadót! Én is a mondó vagyok, hogy nem lehet az tiszta dolog, mikor ügyvéd ember csinálja. szélt, mikor is megjelent Szűcs Berti ácsmester, kibe csakhamar bele is kötöttek. Felszólították tehát Grózát, hogy most mutassa meg, hogy milyen bátor ember és birkózzék meg Szűcs Bertivel, Gróza se hagyta soká magát kéretni és a társaság bevonult az üzletbe, hogy végig nézze a küzdelmes birkózást. Gróza alaposan a földhöz teremtette Szűcsöt és ebből aztán olyan épületes kis verekedés lett, melynek folytatása a járásbíróságnál lesz. — A tolvaj czigány. Tetőtől talpig fekete Aladár, kinek vezetéknevét senkisem ismeri f. hó 4-én a Groszman féle lisztkereskedésbe belopódzott és mivel senkitsem talált ott egyenesen a fióknak tartott, honnan körülbelül 5 K. aprópénzt elemeit. Már azt hitte, hogy manipulációja teljesen sikerült, mikor Groszman észrevette és meg akarta fogni a tolvaj czigányt, azonban Aladár sem volt rest és futásnak eredt. A járókelők nagy nehezen megfogták és mikor megmotozták meg is találták nála az ellopott összeget. Aladár ur még talán a 20-ik évét sem töltötte be, de máris igen viharos múltra tekinthet vissza. A postánál, hol alkalmazva volt, hasonló csínyt követett el, de akkor is rajtavesztett. Ezelőtt egy pár hónappal szökött el Nyirmadáról, szintén lopás miatt. Jelenleg a csendörség vette oltalmába az enyves kezű fekete Aladárt. — Vipera marás. Ács Lajos csekei ev. ref. lelkész 17 éves fiát egy keresztes vipera kisujján megmarta. Állapota súlyos, gyógyításán a fehérgyarmati küzkórházban fáradoznak. — Tűz. Folyó hó 3-án Istvándi községben Kozma Imre sertésólja ismeretlen okból ki- gyuladt, leégett. A tűz Kende Zsigmond földbirtokos belsőségének kerítésére is átterjedt s a kerítés egy része is áldozatul esett. — Szabadságolás. Dr. Halász Jenő járásorvos a közkórház igazgató-főorvosa a legwmmmmmmmmammmmmmmmmmmataaammmmmmmmmmmm Vissza is küldtem én neki, mihelyt elolvastam. Én bizony nem akarok perköltséget is fizetni. Egy rendezetlen felekezeti viszonyok közt álló polgártársunk, rögtön rendkivüli hitközségi gyűlés összehívása körül buzgólkodik azért, mert az 1-ső szám már is az ortodoxia ellen irt. A cimbalmos Dezső, ki a szülei nászutazása folytán a primási teendőket látja el városunkban apja helyett, siet keríteni egy kiolvasott újságot, hogy lürdöző szülei és a zenekarnak ottan mulatozó tagjai is elolvastathassák a gyarmati szenzácziót. ’ ’ A közélelmezési ügyosztály képviselői, kik működési székhelyüket Mayer polgártársunk előtt tartják, erősen kifakadnak a Jap megjelenése miatt. P ___ néni dühös különösen, mi nek siet is kifejezést adnia következőkben: „Hogy veszik ki az ember szájából a falatot! Talán a városnak kevés volt a mi hirszol- gálatunk. Talán nem elég korán tudta meg mindenki tőlünk a híreket, vagy tán nem eleget tóditottunk mi hozzá lap nélkül is.“ Osztja-e felfogást az ép arra jövő M .... néni is. Az érdeklődés a lap iránt tehát általános. Mindenki igyekszik azon, hogy a lapban valamivel közreműködjék s a ki nem tud bele Írni, az csinál olyasmit, hogy az a lapba belejöhessen, hogy a tartalom nagyobb legyen. Mint utczai körökben suttogják a Gróza — Szűcs között történt pillanatnyi nézeteltérésnek is ez volt a háttere, a mi már igazán önfeláldozó pártolás, különösen az alulmaradt Szűcs részéről. Dr. Sz. S.
