Fakutya, 1964 (6. évfolyam, 1-10. szám)

1964 / 7. szám

Fakutya 9. HALÁLOS CSÓK Érdekes hírrel lepte meg a vi­lágot egy szívspecialista. Szerin­te minden egyes csók 3 (írd és mondd: három) perccel rövidíti meg az ember életét. A bejelentésre egy másik szív­specialista válaszolt, aki nevetsé­gesnek minősítette kollegája állí­tását. —• Negyvennégy éve vagyok házas, — írta a csók-párti spe­cialista, — és házasságom egész tartama alatt, minden áldott nap, 12-szer (írd és mondd: ti­zenkétszer) csókoltam meg fe­leségemet. A speacialista ezután részlete­zi a napi 12 csókot. 3 reggel, éb­redés után. 3 munkábaindulás e­­lőtt. 3 este, hazatérés után és vé­gül 3 elalvás előtt. Összesen: na­pi 12 csók. — Negyvennégy évi házasság alatt, — folytatta a csókok pár­tolója, 192.720 alkalommal csókoltam meg a feleségemet, a szökőéveket nem számítva. Ez annyit jelent, hogy tisztelt kol­legám számítása szerint 9636 ó­­rával rövidítettem meg az élete­met, ha elfogadom, hogy min­den csók 3 percet vesz el tőlem. Vagyis, több mint 2 és fél évet adtam át csókokban a felesé­gemnek. Ha így is lenne, akkor sem bántam meg. De nincs így. A csók nem hogy rövidíti az éle­tet, de serkenti a szív vérellátá­sát, tehát inkább jót tesz az élet­működésnek. A támadó cikkre a csók-elle­­nes specialista csak ennyit vála­szolt. — Állításomat fenntartom. Egy csók 3 perccel rövidíti meg az életet. Hogy igen tisztelt kol­legám még életben van, annak az az oka, hogy a feleségnek a­­dott csók nem számít. Abban olyan kevés az emóció, hogy sem nem ad hozzá, se nem vesz el semmit az életkorból. /• GYÓGYTANÁCS Azt mondja az orvos a beteg­nek:- Három-négy napig marad­jon otthon, és pihenje ki magát. Nem tehetem, doktor úr. — De hát miért nem? — Mert csupa modern búto­rom van. a re vígszínházban Amint látom, még mindig nem talált megfelelő bébiszittert, Micike? ^ * Az Állhatatos Dolores — MADRIDI HUMORTUDÓSÍTÓNKTÓL — Több spanyol hidalgo ül e­­gyütt és a szép Doloresről be­szélnek, akinek erkölcsei meg­­cíönthetetlenek. Nincs olyan le­gény egész Spanyolhonban, aki le tudná téríteni Dolorest az er­kölcs útjáról. — Én ezt nem hiszem, — lép az asztalhoz egy amerikai fia­talember, aki eddig a szomszéd­ban ült. — Bocsánat, caballeros, véletlenül kihallgattam a beszél­getésüket. Nevem Smith. Nem hiszem, hogy akad a világon olyan lány, akit ne lehetne meg­ingatni, csak éppen a megfelelő összegre van szükség. A eaballerok hevesen vitázni kezdenek. Dolores más, Dolores­­re nem hat semmi, Dolores hajt­hatatlan. Az amerikai csak mosolyogva ingatja a fejét és megkéri a spa­nyolokat, hogy mutassák be Doloresnek. Másnap megtörténik a talál­kozás. Mr. Smith igazi amerikai tempóval nyomban a tárgyra tér és 100 dollárt kínál Doloresnek, egy csókért. A tüzesszemű spa­nyol lány felháborodottan utasít­ja vissza a nemtelen ajánlatot. — All right, — mondja Smith, — legyen 500 dollár. — Szégyelje magát! — kiált Dolores és el akar futni. — Ezer! — ragadja meg a lány karját Smith. — Pfuj! Takarodjék! — Tízezer! — Hagyja abba, mert rendő­rért kiáltok! — Egy millió dollár! Néma csönd. Dolores szeme megrebben. Egy-millió-dollár?!? — Igen — rebegi lesütött szemmel. — Köszönöm! — mondja Smith lágyan. — Azonnal vissza­jövök. Azzal elsiet a kávéimba, ahol izgatottan várják a spanyol ca­­balerrok. — Nos... mit történt? — kiáltják. — A lány már megvan! — mondja hűvös kimértséggel Smith, — Most már csak a pénzt kell megszereznem. NYITHATÓ TETŐ, NYÁRI FLÖRTÖK SZÁMÁRA

Next

/
Oldalképek
Tartalom