Fakutya, 1962 (4. évfolyam, 1-13. szám)

1962-07-10 / 13. szám

Fakutya 9. Kizárólag felnőtteknek? Jóelőre óvjuk azokat az Olvasóinkat, akiknek erkölcsi érzéke felháborodik egy-egy rózsaszínű vicc láttán: NE OLVASSÁK EL az itt következő kis írásokat. Ezáltal megkímélik magukat attól, hogy felháborodjanak és azt mondogassák: „Nohát, milyen malac ez a kutya!“ BRIDZSELŐK, EZ A TI VICCETEK! Egy házaspá.hoz látogatóba jön egy barátjuk, aki szenvedé­lyes bridzsjátékos. Felhívnak né­hány barátot és ismerőst, de sen­ki sem ér rá, hogy negyediknek beugorjék. — Tudod mit, — mondja a férj a feleségnek, — menj le az utcára és szerezz egy negyediket. — Rendben van! — mondja az asszony és az utcán megállítja az első férfit: — Bocsánat, uram... ráér? — Igen. — Akarna negyed k lenni? A férfi végigméri és így szól: — Magánál? Még első sem... LEHET, HOGY IGEN, LEHET, HOGY NEM... A tartalékosnak bevonuló ka­tonaorvos írnoka egy tizedes volt. A fiatal tizedes kiváncsi termé­szetű lévén, állandóan kérdezget­te az orvost. Egy reggel, amikor az orvos bejött a rendelőbe, a tizedes meg­kérdezte: — Mondja, doktor úr. a civil életben, a betegeinek többsége balesetből kifolyólag került ön­höz? Igazán nem tudnám meg­mondani. .. — válaszolta az or­­orvos. — Hogy lehet, hogy ezt nem tudja... ? Fiam. szólt az orvos éri nőorvos voltam. . . . BALESET Szín: kórterem Orvos: Ön Nyűg Ernő? Beteg: (Gipszben fekszik) Igen­is. Orvos: Autóbaleset érte? Beteg: Igen. Elütött egy kocsi. Orvcs: Hány éves? Beteg: Negyvenhat. Orvos: Nős? Beteg: Igen. Nyulek Erzsébet a feleségem. Orvos: És hogy történt a sze-SZERELMI JELENT, 1962 Édes Micike. . . ne mondja ne­kem minden csók után azt, liogy Celmeci úr! — De húszén olyan rövid ideje ismerjük egymást.. . Miért ne ne­vezzem Selmeci úrnak? — Azért, mert engem Tohonyái­nak hívnak. MELYKXSZANTÖ ELETRAJZ Azt a feladatot kapják a diákok, hogy írjanak dolgozatot „Életem“ címen. A következő órán az egyik diák a következő dolgozatot adja be: rencsétlenség? „1952 augusztus kilencedikén B:teg: úgy, hogy náluk lak- édecanyárrmal Cafcasra utaztunk a tam és egy szép napon muszáj nagypapához. Megérkezésünk után volt elvennem. . három órára a világra jöttem.“ AZ ÚJ MOSÓGÉP varázsa UTAZÁS A FÉRJEK KÖRÜL AZ ÖNGYILKOS Megyek az utcán és éppen át akarok vágni a másik oldalra, amikor látom, hogy az egyik el­ső emeleti ablak felpattan és egy férfi veti ki magát az utcára. Megfagyott bennem a vér. Né­hány pillanatig meredten álltam és néztem, hogy terül el a férfi az ablak alatti virágágyban. Ek­kor erőt vettem magamon és oda­futottam. A férfi feltápászkodott és tagjait kezdte tapogatni. — Miért akarta eldobni ma­gától az életét? — kérdeztem, amikor láttam, hogy néhány ki­sebb zúzódással megúszta. — Akarta a fene! — mondta népiesen. — De az a nő, aki oda­fent lakik, hazudott nekem. — De. uram. — ragadtam meg a karját, — maga átveti magát egy ablakon, azért, mert egy nő hazudott magának? Igen! Azt hazudta, hogy a férje úton van és ez nem volt igaz. VÉGRE EGYEDÜL Nem tudom, ki ismeri önök között Flórikát? Kedves, szép, aranyos, édes asszony, csak saj­nos, rendkívül erényes. Hetek ót 1 ostromolom, mindhiába: Azt haj­togatja, hogy ő szereti a férjét, számára más férfi nem létezik, csak az ura. Múltkoriban azonban, teljesen váratlanul felhívott telefonon és kicsit reszkető hangon, az igaz. de elmondta, hogy férje elutazott és ő nagyon unatkozik... Ha gondolom, hogy úriemberhez il­lően fogok viselkedni, akkor fel­jöhetek hozzá teára. Gondolhatják, milyen izgatott úriember voltam, amikor becsen­gettem. Flórika igéző pongyolá­ban fogadott és ettől egyszeriben azt is elfelejtettem, hogy ember vagyok, nemhogy úri. Éppen át­karoltam. hogy megcsókoljam, amikor odakint megcsörrent a kulcs a zárban. A férjem... — sikoltotta hangtalanul Flórika. — Csak egy mentség van. — hadarta Flórika —■ ott a konyha, menjen ki... van ott egy csomó vasalatlan fehérnemű, kezdjen el vasalni és ha a férjem véletlenül kimegy, azt fogom mondani, hogy maga rendszeresen jár hoz­zánk vasalni... Mit tehettem? Kimentem a konyhába és bedugtam a villany­­vasalót. Miközben a mérhetetlen menyiségű inget, alsóruhaneműt, pizsamát és lepedőt vasaltam, bentről hallottam Flórika férjé­nek ellenszenves hangját. Néhány óra múlva végeztem a vasalással, de a férj még mindig otthon volt. Erre fogtam magam és kioson­tam a konyhai kijáraton és óva­tosan kilopóztam a házból. Alig érek ki a kapun, beleütközöm egyik barátomba. Hát te mit keresel ebben a házban? — kérdezte meglepet­ten. Nem bírtam magamban tar­tani, elmondtam, mi történt. Alig érek a történet végére, torkasza­­kadtából elkezd nevetni. —■ Megőrültél? — ordítottam rá mérgesen. — Te azon nevetsz, hogy egy halom ruhát kellett ki­vasalnom?- Nem azon, — mondta. —­­Hanem azon, hogy azt a halom ruhát ugyanilyen okból kifolyó­lag, múlt héten én mostam ki... A SZERETŐ SZÍV 1. Szeretnélek megkérni valami­re! — mondta Pista Évának. — Te vagy a felesegem legjobb barátnő­je. Tudod, jövő héten lesz Joli szu letésnapja. Itt van 100 dollár. Eny­­nyit szánok ra. Arra kérlek, tudd m g ;óle dipl .mat kusan, hogy mit szeretne és akkor védj meg. De na gyón kérlek, egy szót se neki erről, azt szeretném, ha ragy meglEpetés lenne. Bizd rám, mondta Éva és eltette a 100 collárt. A diploma ciához azután igazán érek. 2. ide i yelj, Joli, mond.a Éva tiz perc múlva Jolinak. A férjed ideadott 100 dollárt és megkért ar­ra, hogy d ploma'iku an tudjam meg tőled, mit szeretnél a szüle­tésnapodra Mondd m g, mii sze­retnél? Egy kabátot. mondta Joli határozottan. Add ide a 100 dol­lárt, majd megveszem magam. D egy szót se Pistának. 3. Joli elment, megvet e a kabátot, elvitte Éva lakására, Éva felhivla Pistát, hogy sikerült megvenni az ajándékot, Pista érterohant, hálál­kodott egy sort, aztán titokban be csempészte a kabátot a lakásba és a születésnap estéjén átnyújtotta Jolinak. 4. Te, édes, borult Joli férje nyakába, — hogy találtad ki, hogy éppen egy ilyen kabátra fáj a fo­gam. Hja, — mondta Pista szeré­nyen, — a szerető szív megérzi a másik szív rejtett titkait. A. L. (LOS ANGELES) — Mikor unod meg már végre, hogy vettem neked egy mo­sógépet?

Next

/
Oldalképek
Tartalom