Fakutya, 1961 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1961-03-10 / 5. szám

Fakutya 9. GANGON ALULI HAZASSAG VIDÁM TÖRTÉNET, HÉT CSÓKKAL A FŐSZEREPBEN * FORDÍTOTTA: VARALJAI PÉTER ÍRTA: ROBERT MORLAND 6. FOLYTATÁS Gyerekkora óta dolgozott odahaza, Budapesten. Apjával ösz­­szeveszett, mert nem volt hajlandó elvenni azt, akit az apja szánt neki. Apja jómódú volt, földje, háza volt. Ő azonban nem fo­gadott el semmit. Szerelőműhelybe ment dolgozni. Amikor ap­ja meghalt, rá, mint egyetlen örökösre maradt minden: a föld, két ház Pestszenterzsébeten, amelyekben minden lakás rendes bérlőknek volt kiadva, akik nem maradtak adósak a házbérrel és vigyáztak is a házak épségére. A földet eladta és a kis la­katos-műhelyt ahol dolgozott, megvette. Nem azért, hogy má­soktól vállaljon munkát. Két inast tartott, jóeszű gyerekeket, akik segítettek neki „találmányai“ kivitelezésében. Mert az öreg­úrnak rengeteg találmánya volt. Az egyetlen baj csak az, hogy néhány lépéssel mindig lemaradt. Még egészen fiatal korában drótokból és huzalokból összetákolt egy masinát, amivel, mint állította, mindenféle hanghullámot fel lehet fogni. Tökéletesíteni fogom és milliomosok leszünk, mondta feleségének, aki akkor még élt. A tökéletesítésre azonban nem került sor, mert közben az egész világot elárasztotta a rádió, amely tökéletesen fogta fel a hanghullámokat és — sportnyelven szólva — alaposan lekörözte Lakatos öregúr találmányát. De így volt ez a villanyvasalóval, amelyen hónapokon át dolgozott és csak akkor hagyta abba, ami­kor egy rokona megmutatta, hogy mialatt ő egy tizenötkilós, ot­romba tákolmányba próbálja úgy belevezetni az áramot, hogy az meg ne rázza azt, aki vasal vele, azalatt külföldön és Magyaror­szágon is, kecses, könnyű, egyszerű és üzembiztos villany vasaló­kat gyártanak százezerszám. Ismerősei körében persze híre ment annak, hogy amihez La­katos hozzányúl, azt mások gyorsan feltalálják előtte. A tréfá­­sabbak időnként megkérdezték: „Mivel foglalkozol most éppen?“ És, ha Lakatos azt felelte, hogy egy újfajta porszívót konstruál, amely forradalmasítani fogja a porszívó gyártást az egész világon és ezzel őt és családját milliomossá teszi, akkor a tréfás barátok tudták: néhány hét múlva megjelennek a plakátok és hirdetések, amelyek bejelentik, hogy itt, vagy ott elkészült egy újszerű porszí­vó. Hogy hol, azt nem tudták előre, csak abban voltak biztosak: nem a Lakatos-féle találmányi műhelyből kerül ki az újdonság. A sok elvetélt találmány azonban sok pénzbe került. Előbb elment a földért kapott pénz maradéka, azután az egyik erzsébeti ház, majd a másik és végül, egy szép napon, a nagy feltaláló azon vette észre magát, hogy kénytelen volt eladni a kis műhelyt is. hogy ki tudja fizetni a házbéradósságot és a két inas elmaradt fi­zetését. Ekkor már egyedül volt Dorinnal. Dehát, ez persze a múlt. Azóta Dórin felnőtt, határozott, ala­pos, komoly kis teremtés lett belőle, ő az igazi férfi tulajdonképen a háznál, aki apja gyermekes bogarait elnéző szeretettel kezeli. Sőt, bíztatja is, csak gondolkozzék találmányain. Igenis, sikerülni fog és akkor milliomosok lesznek. Addig pedig, ne legyen gondja öregúrnak semmire. Dórin jól beszél angolul, fiatal, kap állást, minden ujjára tizet. — Miért jöttél el előbb — kérdi Lakatos bácsi és kék szeme Dórin arcában kutat. Nem sejt semmit, de valamilyen rossz érzés fogta el. De Dórin szeme nyílt és mosolygó. Már az is baj, hogy előbb jött haza? Átalakítják az illatszerosztályt, ezért hazaküldték őket. Azt hitte, hogy öregúr örülni fog, de ha nem, akkor ő máris mehet... Nevetnek. A lecsószag betölti a konyhát és Dórin hirtelen nagy éhséget érez. Lecsó, gyulai kolbásszal. .. Odakint a leander. Mintha odahaza lennének, a Józsefvárosban. — Mikor eszünk, öregúr? —- kérdi Dórin. — Tíz perc múlva. Éhes vagy? — Mint egy farkas. Megcsókolja apját és bemegy a szobába. Most már nem moso­lyog. Szépívű szemöldökét összeráncolja. Szerencsére van annyi pénze a bankban, hogy néhány hétig ne legyen zökkenő. És kü­lönben is... neki csak egy hétig lesz dolga... utána szabad ismét, hogy olyan állást keressen, ami megfelel. De ez az egy hét. . . nem lesz könnyű. Szinte önkéntelen mozdulattal veszi fel a kisasztalról a tele­víziós újságot, hogy odébbtegye. A mai programoknál van nyit­va. . . és. . . Dórin szíve egy másodpercre megáll.. . Az oldal tetejé­ről Herbert G. Dalmonte arca néz rá. . . Felkapja az újságot. A kép alatt ott a név... igen, ez az Elnök személyesen.. . És már ol­vassa is. .. és a betűk lassan imbolyogni kezdenek szeme előtt. . . 5 óra 45 perckor „Napjaink Nagy Kérdései“ sorozatban Herbert G. Dalmonte is résztvesz azon az ankéton, amelyet a Családi Élet Tisztaságát Védő Nőszervezet rendez, „A Foltnélküli Há­zasság“ címmel. Délután 5 óra 45 perckor?.. . Dórin órájára néz. Déli egy óra... Gondolkodás nélkül siet ki a konyhába. — Mennem kell, öregúr — mondja és átöleli apját.- De.. . de hiszen azt mondtad éhes vagy és...- Most jutott eszembe, hogy eltelejtettem valamit. — Dórin kapkodva beszél, de igyekszik izgatottságát leplezni. — Majd sie­tek haza... Ezzel, mielőtt apja bármit is szólhatna, kiviharzik. Léptei fut­va koppannak a folyosó kövén. Lakatos bácsi elborult tekintettel néz utána. Néhányszor meg­ingatja a fejét, aztán leemeli ismét a fedőt, a fakanállal belekóstol a párolgó ételbe és mély, meggyőződésteli hangon mondja: — Hiába, no... Nem olyan ez a lecsó, mint az otthoni... Ha valakinek jó fülei van, az meghallja, hogy a „lecsó“ itt tulajdonképpen az egész életet, az egész kort helyettesíti. * (Folytatjuk) A magyar emigráció legnagyobb könyvkereskedése: Dr/Bródy Sándor Sao Paulo, Brazília Rua Conselheiro Crispiniano 404. 3. em. 300-5. Magyar szépirodalmi művek, klasszikus és modern írók, irodal­mi, művészeti, tudományos szakkönyvek, folyóiratok, újságok, szaklapok. MAGYAR HANGLEMEZEK Kérjen díjtalan könyvjegyzéket. Levelezési cím: LIVRARIA BRÓDY LTDA. G P. 6366, Sao Paulo. SZÜLETÉSNAPI AJÁNDÉK? FAKUTYA ELŐFIZETÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom