Fakutya, 1961 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1961-12-10 / 23. szám
6. Fakutya VAJDA ALBERT KUTYÁBÓL HOGY LESZ KANÁRI? — Kanári-szigeti útijegyzetek — AMIKOR gépem leszállt Santa Cruz de Tenerife repülőterén és a taxis elhelyezte a bőröndöket a csomagtartóban, németül kéreezte, melyik hotelbe igyekszem. A hotelportás kedves mosollyal üdvözölt és ugyancsak németül közö'te, hogy a harmadik emeleten lesz a szobánk. Délben a káprázatosán megterített asztal közepén német zászló fogadott és a frakkos főpincér német köszöntéssel nyújtotta át a spanyol-német nyelven megírt étlapéi. Asztalszomszédaink többsége német volt, a strandon legalább annyi német szót lehetett hallani, mint spanyolt és amikor az egyik újságosnál megvettem a londoni Daily Telegraphot, németül közölte az árát. A Kanári - szigeteken üdülő vendégek hetven százaléka német. Az elmúlt évben többszáz házat vettek meg itt a németek és az eladó telkek legnagyobb részére is német a vevő. Hiába, így van ez, ha egy nép megnyer egy háborút! * KANÁRI a mi nj elvünkön kis énekes madarat jelent. Ez az oka annak, hagy a Kanári-szigetekről hallva az ember lelki szemei előtt sárgatoHú kanárik jelennek meg, tropikus környezetben. így aztán érhető, hogy amikor a Las Piilmar-i repülőtéren átszálltunk a Tenerife felé menő gépre, azt vártam, hogy számtalan kanári röpköd majd körülöttem. Ehelyett két hatalrr.as kutyaszobor üit a reptér bejáratánál. Kanári ugyanis nem madarat jelent spanyolul, hanem kutyát és a romantikus csengésű Kanári-szigetek, magyar fordításba a hűségesebb, de kevésbbé romantikus Kutya-szigetek nevet viselik. Hét órát kellett repülnöm ah- Eioz, hogy megtudjam: kutyából hogy lett... kanári. * PUERTO DE LA CRUZ, ahol lakom, 12 ezer lakosú halászfalu. Széles tengerparti sétánya van, mczaikkövekből kirakva, pálmákkal és leanderekkel szegélyezve. Egyik oldalon a tenger, másik oldalon lukszus hotelsor. Hét-nyo’cemeletes szállodák, tengerre néző balkonokkal. A tengerparti sétány egyik végén nyitott, stadiónszerű épület, itt tartják évente egyszer, májusban a bikaviadalokat. A sétány másik vége kis térbe torkol, ahonnan meredek hegyi út vezet tovább, a városka felé. Az utcák meredekek és kanyargósak, mert Puerto de la Cruz hegyoldalba épült. A házak egyemeletesek, mindegyiken van néhány apró erkéiy, földigérő zsalugáterek és legalább egy bazár. A bazárban mindent lehet kapni, fogpasztától a koporsószegig. Mivel ez a kis halászfalu egyben szabadkikötő is, tehát a kirakatok telve vannak japán öngyújtóval, eredeti, Tokióban hamisított amerikai Parker tollal, svájci karórával, iránit cia parfőmmel és olasz tiszta selyem női blúzzal. Alkudni kötelező. A boltos megmondja az árat — 500 pezetta — és lesi a vevő arcát. Ha ez az arc eltorzul, a szájszél elkékül és a torokból sipitásszerű hörgés tör elő, a boltos elégedetten mosolyog: ma jó vevőt fogott ki. Az 500 pezettára tartott árút általában 250-ért meg lehet kapni, de jobb bazárokban odaadják 100-ért is. Aki nem alkuszik, az nem ember. Elveszik ugyan tőle a pénzt, oda is adják az árút, de a vevő még ki sem lép a nyitott boltajtón az utcára, a boltos máris köp egyet utána. * A TEVÉS EMBER naponta kétszer végigbaktat tevéivel a hotelek előtt, hogy gusztust csinálj an egy kis tevegelésre. (Azt hiszem így hívják a tevén-valóíovaglást) A tevés ember arca napbamított. A tevék arca szőrös. A tevés ember állandóan mosolyog, ahagy ott ül az egyik teve hátán. A tevék nem moso'yognak, hanem kigúvadt, unott tekintettel meredn. k az emberre. Alsó ajkuk lefittyed, mintegy előre is fitymálva a leendő utast. A tevés ember mosolya hívogató, a tevék arckifejezése elutasító. A szigeten töltött hetek alatt egyetlen egyszer sem láttam utast a tevenyeregben. Manapság az ember jobban hisz az oktalan állat arckifejezésének. * A SPANYOL nyelvet szótárral a kezemben próbálom megtörni. Első napon mindjárt csalódás. Véletlenül rábukkanok egy szóra: cucharacha. Ejha, mondom, a régi, híres sláger, a La cucharacha... Most megtudom, hogy mit jelent. Elhűlve meredek a magyar betűkre. A dal, amelyre összesímulva és a szó romantikus csengésétől áthatva táncoltam, miközben az Országház grill énekese búgvabúgta: La cucharacha... la cucharacha. .. magyar fordításban így hangzik: A svábbogár... A svábbogár... A múltat sosem szabad felidézni, mert mindig csalódás a vége. * AZ EGYIK kanyargó mellékutcában ízléses népművészeti foh. Tengeri kavicsok, f kete és rozsdabarna festett alakokkal, háncsból font szobrok, mintás térítők, égetett agyag-szobrocskák. A legszebb az elárúsítónő a pult mögött. Kreol. Bőrének elyan színe van, mintha narancsot, maláíakávét és tejszínt kevertek volna össze rózsaszirommal. Haja bársonyos-fekete, szeme korom-fekete. Szája vonaláról a világ valamennyi nőtlen költőjének kellene ódákat írni, [| százszámra. (Nősök nem írhat!■ nak, mert feleségük megfojta;! ná őket.) Nem tudok választani, mert akármit mutat, — sajnos, csak a népművészeti tárgyakra szorítkozik — egyre csak őt bámulom. Boldog az a nép, amelynek művészete ilyen nőket produkál. * MINT MINDEN deli országban, itt is az utcán zajlik az élet. Itt beszélgetnek, itt isszák a méregerős feketét, itt kötnek üzletet. Egyik délelőtt, arra lettem figyelmes, hogy egy meglehetősen termetes signora kézenfogva vezet egy kiáltozó kisfiút. A gyerek üvöltve ismételt egy szót, amely számtalan világnyelven ugyanazt jelenti és így én is megértettem. Arra a kis műveletre vonatkozik, amelyet az emberi szervezet jelenlegi felépítése mellett, időnként mindannyiunknak el kell végeznünk. És ezt a gyerek büszkén és harsogva adta az egész utca tudomására. Kell-e ennél beszédesebb bizonyíték egy nép nyíltszívűségére? JÓ BARÁTNŐK Mit szólsz a születésnapi ünnepségemhez? Ugye, gyönyörű volt a torta, a huszonnégy gyertyával? Igen, csak egy hibát követtél el. Mit? — M nd a két végén meg kellett volna gyújtanod a gyertyákat. MÉLYRŐL JÖVŐ KÍVÁNSÁ1 Akar engem a világ legboldogabb asszonyává tenni, Elemér?- Minden vágyam az lenne. .. — Menjen haza. ..
