Fakutya, 1961 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1961-11-25 / 22. szám

Fakutya

12.

SRÁCOK A MARSBAN

AZ ÖRÖKÖSÖDÉSI PER

öt Világrész Magyar Vicclapja

Megjelenik minden hónap

tizedikén és huszonötödikén.

*

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

146 Bridge Arch, Sutton Walk,

London, S. E, 1. England.

Tel.: WAT 75S3.

*

Ausztriánál szerkesztőség és kiadóhivatal: Globe, 173. Pitt Street, Sydney.

Dél Amerikai szerkesztőség és kiadóhivatal: Livraria Bródy Ltda. Calxa Postai, 6366. Sao Paulo, Brasil.

Cszakamerikai szerkesztőség és kiadóhivatal: Alex Fodor, 467 Central Park West, Apt. 11. B. New York 25, N.Y.

Torontoi szerkesztőség és kiadóhivatal: P. EM HECHT MIKLÓS

191 Gerrard Street, East, Apt. 7. Toronto 2. Ont. Canada.

Montreali szerkesztőség és kiadóhivatal: GLOBE-IMPEX. 16 Prince Arthur Street West, Montreal 18,

PQ

*

Egyes szám ára: Angliában 1/-, Ausztráliában és Ujzélandban 1/6, Ausztriában Sch. 3.60, Belgiumban Fr. 7.—, Brazíliában Cr. 40.—, Dániában Kr. 1.—, Finnországban FM. 45.—, Franciaországban NE 0.90, Hollandiában Hlf. 0,50, Israel ben Pr. 300.—•, Kanadában $ 0.20, Magyarországon Ft. 0.70, Norvégiában Kr. 1.—, Olaszországban L. 80.—, Svédországban Kr. 0.80, Svájcban Fr. 0.60, USA-ban $ 0.20. *

Előfizetési dij 1 évre az egyes szám árának 24- szerese, fél évre 12 - szerese.

*

Published by HUMOUR DIGEST

Publications Company.

*

Printed by

Poets’ and Painters’ Press,

149 Bridge Arch, Sutton Walk, London, S.E.l.

Hogyan lehet előfizetni a

Fakutyára ;

Kiadóhivatalaink bármelyike elfő- 1 gad előfizetést. Ehhez kérjük töltse ’ ki és küldje be az alanti szelvényt. 1

Fakutya kiadóhivatalának >

A Fakutya előfizetési diját ............. ,i

.........I..................................... ősszeget 11

mellékelten küldöm/ .....................sz.

nemzetközi postautalványon átu- ,

taltam, egy évre/félévre.* ,

* nem kívánt törlendő. , >

Név .......................................................... | [

i

Pontos cím ........................................... .

(Kérjük nyomtatott betűkkel kitől- ' teni) '

Szegény ember volt Királdi Péter, szegény, de jámbor. Egy napon értesítést kapott, hogy Amerikában meghalt egy nagybátyja, aki ráhagyott vagy 20 ezer dollárt. Boldog volt Királdi, hogyne lett volna boldog. Húsz ezer dollár testvérek között is szép pénz, hát még nagybáty és unokáöccs között.

Már gazdag embernek érezte magát, de a végrendeletet kezelő ügyvéd közölte vele, hogy baj van, jelentkezett még egy Királdi, aki közelebbi rokonságban volt az elhunyttal és az most pereli az összeget

— Azért ne féljen semmitől, — nyugtatta az ügyvéd Királdi Pétert — megnyerjük mi ezt a pert, az nem is kétséges.

A per azonban akkor igazi, ha hosszú. így aztán teltek az évek és múltak az évek és a költségek csak növekedtek, csak növekedtek, csak növekedtek. Mire

a per végülis eldőlt, méghozzá úgy, hogy Királdi Péter lett a nyertes, a költségek kereken 25 ezer dollárt tettek ki.

Királdi Péter azonban ezzel nem sokat törődött, mert nagy betegen feküdt egy new yorki kórházban. Ott kapta a hírt, hogy ö győzött és emiatt tartozik az ügyvédjének 5 ezer dollárt fizetni. A nagybeteg sürgősen üzent a saját és az ellenfél ügyvédjéért, hogy azonnal látni akarja őket. Az ügyvédek lé'ek- 1 /akadva siettek a kórházba.

— Itt vannak az urak? — kérdezte nehéz lélekzettel Királdi. — Akkor jó... Legyen olyan szíves, ügyvéd úr, — fordult az ellenfél ügyvédjéhez, — álljon ide az ágy fejéhez... jobbról... ...Az ügyvéd szó nélkül teljesítette a kívánságot és izgatottan várta, mi következik. A beteg most saját ügyvédjéhez fordult:

— Maga meg, ügyvéd úr... álljon ide az ágy fejéhez... balról. ..

Az is odaállt.

Ekkor a beteg behunyta a szemét és aludni látszott. A kórteremben csönd volt. Gak a beteg lé egzése hallattszott. A két ügyvéd csak állt, állt, aztán kis idő múlva, megszólalt az egyik:

— Megbocsásson, Mr. Királdi. .. de miért álljunk itt?

A nagybeteg erre kinyitotta a szemét és csendesen mondta:

— Mert úgy szeretnék meghalni, mint az én Uram, Jézus Krisztus... két lator között...

(Beküldte: S. P. Detroit)

S TÉVEDNI EMBERI DOLOG

A viláhirű elmegyógyász intett:

■! — Halljuk a kortörténetet.

Az asszisztens olvasni kezdte:

— A történet negyvennégy évvel ezelőtt kezdődik. A csoport vezetője, nevezzük A.-nak, társaival B.-vel, C.-vel, K.-val.

í M.-mel és T.-vel legteljesebb

I; egyetértésben dolgozott. Akkor

egy napon nekirohantak C.-nek, tolvajnak, gyilkosnak, aljas rágal- Ji mazónak nevezték, rendőrkézre

adták és kivégeztették. Röviddel ■I ezután T.-vel kerültek ellentétbe

I| és A. olyan fenyegető magatar-I| tást tanúsított, hogy T. elmene!j kült. Később megölték és ebben

mindenki A. kezét sejtette, de í senki sem tudott biztosat. A.

most már teljesen elvakult lett ■I és rendőrkézre adta másik társát,

£ K.-t, akit lecsuktak és hamis vádak alapján kivégezték. Nem sokkal azután, A. M. ellen fordult. Kijelentette, hogy M. volt az oka annak, hogy C.-t kivégezték, aki ellen a felhozott vádak alaptalanok voltak. C. nagyszerű ember, lelkes hazafi, igaz barát és harcos, ellenben ML-t el kell ítélni, darabokra kell tépni. C. emlékét tisztára mosták és M.-t bírósági tárgyalás után kivégezték. .. B. ekkor megsokalía, hogy A. ilyen nagy hatalommal rendelkezik, titokban mérget kevert ételébe, amitől A. meghalt. B. nyomban átvette az uralmat és rehabilitálta K.-t, akit A. aljas rágalmai jutottak bitóra. K. emlékét tisztára mosták, de ugyanakkor nyilvánosságra hozták azt, hogy C. igenis nemtelen, gonosz, mocskos bűnöző volt, aki megérdemelte sorsát, tehát vissza kell taszítani emlékét a mocsokba. ..

— Elég! — szólt a híres elmegyógyász. — Nem kétséges, hogy ez néhány dühöngő őrült története.-— Professzor úr téved, — mondta az asszisztens, — Ez a Szovjetúnió Kommunista Pártjának története.

Szerdai Gábor

o

MI AZ

“ABSZOLÚT” i;

SOVÁNYSÁG? •

Ha az ember a mellét | [ szappanozza és a hátán 1 habzik... '