Fáklyaláng, 1971. január-október (12. évfolyam, 1-10. szám)
1971-07-01 / 7-9. szám
6 FÁKLYALÁNG MAGYAR SZABADSÁGHARCOS PARLAMENT VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG A Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség IX. Világkongresszusának keretén belül 1971. október 23-án — az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 15. évfordulójának napján — tartja meg a Magyar Szabadságharcos Parlament 1971 évi ülésszakát New Yorkiján a Hotel Summitban (51st Street and Lexington Avenue corner, N.Y.C.). A nevezetes történelmi évforduló napján a Magyar Szabadságharcos Parlament Végrehajtó Bizottságának elnöke és szakreferensei összefoglaló jelentéseikkel a M.Sz.P. tagjai és a meghívott vendégek elé terjesztik a magyar szabadságharcosok legmagasabb erkölcsi testületének eddig elvégzett munkáját és körvonalazni fogják az eljövendő időszak munkatervét. A M.Sz.P. 1969 október havában megtartott Philadelphia-i ülésszakának határozatához híven, amely a Zárónyilatkozat 7. oldalának pontjaiban ekként nyert megfogalmazást: “. .. 2. A megjelent szervezetek képviselői kijelentik, hogy az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc eszméinek elfogadását kötelező követelménynek tekintik, amelynek alapján a Magyar Szabadságharcos Parlament lényegéből eredően a magyar testvéri összefogás jegyében konzultatív jelleggel hívja életre az emigrációban élő magyarság minden rétegének bevonásával a SZABAD MAGYAR PARLAMENTET, hogy ez a testület a Magyar Szabadságharcos Parlament Végrehajtó Bizottságának gondozásában minden évben tartsa meg ülésszakát a szabad világ egy-egy magyarlakta nagyvárosában a dicsőséges magyar forradalom és szabadságharc táján—lehetőleg október hónapban .. .” “. .. 5. A parlamentalizmus fogalmának megfelelően minden magyar politikai és társadalmi egyesület, valamint a magyar egyházak képviselőinek tiszteletben tartott joga, hogy szabadon kinyilvánítsák véleményüket a magyar sorskérdésekben. A különböző vélemények egyeztetéséből kell hogy megszülessen az a politikai platform, amelyen a magyar emigráció nemzetszolgáló politikai és társadalmi munkája felépül a parlamenti ülésszakok között .. .” “... 6. A Parlament vitáinak fő célja az kell hogy legyen; hogy irányítást adjon — elsősorban az otthon élő és másodsorban a külföldön élő magyaroknak abban, hogy miként állitsák vissza az ország függetlenségét és a magyar nép szabadságát, hogy a magyarság újra csatlakozhasson a szabad nemzetek közösségéhez ...” Éppen ezért a Magyar Szabadságharcos Parlament Végrehajtó Bizottsága úgy határozott, hogy az 1971. október 23-án megtartandó Parlamenti ülésszakra felkért előadókként meghivja: KŐVÁGÓ Józsefet, Budapest volt polgármesterét, az 1956-ban újra megalakult Független Kisgazdapárt főtitkárát a Magyar Független Kisgazdapárt képviseletéljen; KOVÁCS Imrét a Nemzeti Parasztpárt volt főtitkárát a Nemzeti Parasztpárt képviseletében; DR. PFEIFFER Zoltánt a Magyar Függetlenségi Párt elnökét, a Magyar Függetlenségi Párt képviseletében; DR. BARANKOVICS Istvánt a Magyar Katolikus Demokrata Néppárt volt elnökét a Magyar Demokrata Néppárt képviseletében; és VIDOVICS Ferenc volt Somogy-megyei főispánt és országgyűlési képviselőt, a volt magyar Politikai Foglyok Világszövetségének elnökét, a Világszövetség képviseletében. A FENTEBBIEK A MEGHÍVÁST VALAMENNYIEN ELFOGADTÁK. Természetesen a Magyar Szabadságharcos Parlament Végrehajtó Bizottsága meghívta az összes amerikai és világérvényü magyar egyesület vezetőit és az egyházak képviselőit, akik részére előzetes bejelentés alapján a M.Sz.P. Végrehajtó Bizottsága bejelentkezési sorrendben megadja a felszólalás jogát. A Parlamenti ülésszak vitakérdéseit a Parlament Végrehajtó Bizottsága a következő pontokban határozza meg: 1., A magyar politikai emigráció hivatástudata, kötelességei és lehetőségei. 2., Képviselet vagy szolgálat? 3., A magyar nemzet sorsának elemzése a világpolitika keresztmetszetében. 4., Létre jöhet-e ismét a kisantant politikai koncepciója? 5., Kina európa-politikájának magyar lehetőségei. 6., Elérkezett-e már a Szovjetunió a maga Kőnigreatz-éhez? 7., Lehet-e magyar kiegyezés a XX. században is? 8., A jogos területi és etnikai integritás ügye — különös tekintettel a Csehszlovákiában, Romániában és Jugoszláviában élő magyar kisebbségek helyzetére. 9., Gyarkorlati módozatok keresése annak eldöntésére, hogy hogyan biztosíthatja a másfélmilliós szabadföldön élő magyarság a magyar nép szabad és független nemzeti élethez való jogát, addig is, amíg Magyarországon szovjet érdekeket szolgáló diktatúra van. 10., Hogyan töltheti be további történelmi szerepét a majdan felszabaduló magyar nemzet Közép- Kelet Európában és ezen túlmenően az Egyesült Európában. A MAGYAR SZABADSÁGHARCOS PARLAMENT VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA.
