Fáklyaláng, 1971. január-október (12. évfolyam, 1-10. szám)
1971-01-01 / 1-3. szám
14 FÁKLYALÁNG Magyar Szabadságharcos Emlékplakett az Alcazár falában. 1956-ban a “magyar Alcazar”-nak elnevezett Korvinköz döbbentette meg az emberiséget. ... A kettő most összetalálkozott — és egymásba forrott: a főiedéi Alcazár romokból újjáépített falába beépült a magyar szabadságharc emlékműve — az azonos eszmék hőseinek, vértanúi emlékének együtt a helyük. "A LOS HEROES DEL ALCAZÁR 1936 - LOS EXCOMBATIENTES HUNGAROS 1956"= Az 1936-os alcazari hősöknek — Az 1956-os magyar harcosok = A Szabadságharcos <Nemzetőr) Szövetség kezdeményezését és elgondolását az USA-ban élő Kátay Mihály szobrászművészünk öntöte bronzba. A felállítással kapcsolatban kezdetben nehézségek merültek fel, mert Alcazar nemcsak szent zarándokhelye a spanyoloknak, hanem féltve őrzött műemlék, melynek se külsején, se belsején változtatniuk nem szabad. És mégis félretettek minden rendelkezést, előírást és szabályt (a hősöknek nem kell sokat beszélni arról, hogy mi a hősiesség, mintahogy a vértanuknak sem, hogy mi a szenvedés!), hogy a spanyolországi magyarság “a hallgatásra kényszeritett otthoni vérei nevében és helyett” — Magyarország határain kívül a legméltóbb helyen örökíthesse meg hőseinek történelmi emlékét, amelyet a jelenlegi kormányrendszer népünk saját hazájában nem tűr meg, kárhoztat és üldöz. CARVAJAL tábornok Alcazar hősei közül való, Pongrátz Gergely a Sz.H.(N.)V. elnöke emlékbeszédét mondja az Emíékplakett leleplezési ünnepségén. 1936-ban végigharcolta és elszenvedte annak rémnapjait, s azon kevesek közé tartozik, akik ott életben maradtak: ma ő az Alcazar-i Emlékmű Bizottság elnöke, s ő tette magáévá a magyar hősök ügyét és hidalta át a kezdetben megoldhatatlannak látszó nehézségeket. Egy külön rendelet alapján rendkívüli engedély születik msg és Kálay Mihály bronzbaöntött emlékműve beépült az Alcazár falába s a két Alcazár igy jelképesen eggyé forrt. • "AZ IGAZSÁG KOSZORÚJÁT - ÉS A VÉGSŐ GYŐZELMET" Az emlékmű leleplezésének ünnepségeit a spanyolországi magyarság a Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetség rendezésében az Alcazar Emlékmű Bizottsággal karöltve rendezte meg, október 23-nak és november 4. jellegének megfelelően elkülönítve: a hősök emlékművének leleplezésén keresztül a hősök megtisztelését és november 4. jellegének megfelelően a hősihalottak gyászünnepségeit. Ez utóbbit a madridi Szentlélek templomban a kommunista börtönöket megjárt Justh István felsőőrsi prépost a Madridba akkreditált diplomáciai kar, a spanyol hatóságok és a helyi magyar kolónia részvételével rendezte meg. A spanyol sajtó nagy szeretettel foglalkozott az üggyeb s így nagy meghívásokra nem volt már szükség ahhoz, hogy tömegeket vonzzon magához az Alcazar-ok szelleme.
