Fáklyaláng, 1966. június-október (7. évfolyam, 1-12. szám)

1966-10-01 / 7-12. szám

26

FÁKLYALÁNG

— mondották az idősebbek — ott bizton eljön a szabadság és a szebb magyar holnap”.

Node mire mindenki kilevelezte magát (szegény utókor, mennyit fog csodálkozni majd azon, hogy egy erkörcsileg nagy népnek, mint a magyar, milyen hitvány egyedei is voltak) egy nap azzal állított be Pogány András Dr. Sulyok Dezsőhöz, hogy őt Fábián Béla felkérte, hogy ő legyen a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség Amerikai Szervezetének az elnöke, de ő azt a felkérést csak akkor tudja elfogadni, ha ugyanerre Sulyok Dezső is megkéri őt. Fábián Béla a német koncentrációs táborokból vonult emigrációba — tehát a magyar szabadságharchoz semmi köze soha nem volt, ha csak az nem, hogy a magyar nép nagy szerencsétlenségére, sokszor nyilatkozott úgy, hogy a volt Magyar Bizottmány szervezte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot az emigrációból, (micsoda gyalázat; szerk.) és Pogány, aki ezidőtájt már Habsburg Ottó belső titkos tanácsadója volt, családja nagy “magyar” múltja után kiválónak Ígérkezett erre a szerepre. Valamennyien nagyon jól tudjuk, hogy semmi sem állt távolabb az 1956-os magyar forradalomtól és szabadságharctól, mint a habsburg dinasztia restaurációja. Milyen mélyre kell sülyednie azoknak, akik a titkos tanácsadást összetévesztik a magyar hősi véráldozat magyar nemzetformáló erejével, ahol egy biztos volt; hogy a magyar magyar akart lenni ismét saját hazájában és kezébe akarta venni sorsának, jövőjének irányítását! Lehet-e nagyobb inzultus a magyar nemzet akarata ellen, mint tanácsot adni olyan irányzatnak, amely évszázadokon át a nemzet végveszélyét hordozta magában, lehet-e meggyalázni 1848-at amely inspirálta a magyar ifjúságot 1956-ban, hogy méltó legyen nagy idők halhatatlan hőseihez. Természetesen Sulyok Dezsőnek volt Ítélőképessége és nem kérte fel Pogány Andrást a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség Amerikai Szervezete elnökének.

Ilyen pogányok segítették aztán viszonzásul a fábiánokat, hogy nyilatkozgathattak a magyar szabadságharc erkörcsi jogán és mi szabadságharcosok mélyen szégyeltük, hogy Fábián Béla neve társulhatott az 1956-os magyar gondolathoz. Több alkalommal a sajtó hivatalos képviselőinél kikértük ezt a minősíthetetlen inzultust, — sajnos mindig voltak és vannak hívatlan prókátorok.

Sajnálattal értesült a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség Amerikai Országos Szervezetének vezetősége arról, hogy a szakadároknak nem volt elég a Buffalo-i ellenkongresszus 1962 november 1—november 4 között Bad Godesbergben ismét rendeztek egy összejövetelt, amelyet “Harmadik Világkongresszusnak” neveztek. Figyelmen kívül kellett hagynunk ismét ezt az összejövetelt:

a., az ismertetett Boston-i Kongresszus határozata miatt,

b„ az ott Amerkából megjelent két ur, nem volt a Magyar Szabadságharcos Szövetség tagja. Zsédey Miklós már korábban kilépett a szervezetből (ha egyáltalán volt is tagsági viszonya) Szeredás Jenőt pedig Légrády Józseffel és Török Endrével már sokkal korábban kizárta a New York-i Szervezet tagjai sorából a szervezet rombolása és magyar szabadságharcosokhoz méltatlan viselkedésük miatt.

A Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetség Amerikai Szervezete a Magyar Szabadságharcosok Elméleti Világkonferenciájával párhuzamosan 1964 junius 26-27-28.-án tartotta meg V. Amerikai Kongresszusát New York-ban a Carnegie Endowment International

Center helységeiben. A julius 5.-én kiadott Zárónyilatkozatból idézem az alábbiakat:

a. , A Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetség Amerikai Szervezete, mivel tagjai és vezetői kizárólag aktiv szabadságharcosok, akik alapitó tagjai voltak az 1957 elején elsőnek megalakított Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetségnek, a jogfolytonosság alapján önmagát tekinti a magyar szabadságharcosok jogos képviselőjének nemcsak amerikai, hanem világviszonylatban is.

b. , A Kongresszus a kiküldött szakbizottságok jelentése alapján megvizsgálta az un. “Szabadságharcos Világszövetség” ügyét és megállapította, hogy a fentebb említett összeállás minden esetben idegen támogatással rendezi meg “Világkongresszusait”. A párisi, brüsszeli és a bad godesbergi “Világkongresszusok” után az 1964 julius 3-4-5-re meghirdetett washingtoni “Világkongresszusuk” költségeit egy amerkai szervezet fedezi, amely eleve kizárja, hogy a “Világkongresszuson” kizárólag a magyar nemzet érdekeire legyenek tekintettel. Minthogy ezek a támogatások teszik lehetetlenné az egységes szabadságharcos álláspont kialakulását és kisebbítik a független gondolkozásu és semmilyen titkos, vagy álcázott idegen szervezetnek el nem kötelezett szabadságharcosok munkáját a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetség Amerikai Szervezetének V. Kongresszusa határozatban szögezte le: “hogy a washingtoni “Világkongresszus” szervezőivel semmilyen közösséget nem vállal, de fenntartja jogát arra, hogy a “Világkongresszuson” résztvevő félrevezetett, de becsületes szabadságharcosokkal felvegye a kapcsolatot az idegen támogatástól mentes és kizárólag 1956 októberének szellemében működő Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség létrehozása érdekében. Mindezek figyelembevételével a washingtoni “Világkongreszszust” a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetség Amerikai Servezetének V. Kongresszusa nem tekinti a Magyar Szabadságharcosok Világkongresszusának, hanem annak minősiti ami: IDEGEN ÉRDEKEK KÉPVISELŐJÉNEK.

c. , A fentebbiek figyelembe vételével a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Szövetség Amerikai Szervezetének V. Kongresszusa határozatban szögezte le, hogy megteremti a kapcsolatot minden független magyar szabadságharcos szervezettel a magyar szabadságharcos egység érdekében. Éppen ezért uj vezetőségét a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség vezetőségének tekinti és megbízza azzal, hogy mindent kövessen el az el nem kötelezett szabadságharcos szervezetek egységesítése érdekében és a Világszövetség Intéző Bizottságát egészítse ki olyan európai és más országos szintű szabadságharcos vezetőkkel, akik magatartásukban hűek maradtak 1956 októberének szelleméhez és annak gyakorlati érvényrejuttatása érdekében eredményes és önzetlen munkát fejtettek ki.

Washingtonba kb. tizenkétezer dollár költségen összehoztak egy társaságot, csak a Johannesburg-ból oda utazott ember útiköltsége több mint ezer dollár volt. Többen csak azért fogadták el az utazási jeggyel járó meghívást, hogy Amerikát láthassák, de voltak olyanok is, akik eljöttek hozzánk New York-ba és személyesen tárták fel az összejövetel hitványságait. Mindenesetre ezen az összejövetelen Mikófalvy Lajos emberi tulajdonságokban hasonló társat kapott társ ügyvezető főtitkárul Pásztor László személyében.

Eszembe jut börtönéveim egyik legkirívóbb eseménye: egyik társunk azzal jött be a szobánkba, hogy megszületett a világ legérdekesebb fúziója. A szélső séges emberek lelki alkatuk folytán sokszor megalku-