Fáklyaláng, 1966. június-október (7. évfolyam, 1-12. szám)
1966-06-15 / 1-6. szám
20 A VIETNÁMI HELYZET NAPJAINKBAN Napjainkban a közérdeklődés fókuszát kisebb nagyobb kitérőkkel továbbra is a vietnámi háború vonzza. A mindennap uj meglepetéssel szolgáló háború egyre bonyolultabbá válik, hogy végül is már senki se tudjon kiigazodni rajta. Az utolsó hetek eseményei a háború a háborúban paródiájával, az újabb önelégetések tragédiájával és Ky tábornok hatalmának — legalábbis gyelőre való — megerősítésével idézték elő azt az állapotot amely a vietnámi helyzetre ma jellemző. A katonai kormány szigorú intézkedéseivel mégis csak elnapolni és nem megoldani tudta, a polgárháborúvá szélesedett és jelenleg csak visszahúzódott budhista mozgalmat. Ky Ígéretet tett a szeptemberi választások megtartására, melyen, a jelenlegi helyzetet figyelembe véve a boncok befolyása éri el csak tetőfokát, akik együtt dolgoznak a viet-cong-al és már most kérdésessé teszik az amerikaiak Vietnámban való tartózkodási jogát. S mig a belpolitikai helyzetet a fenti problémák nehezítik ugyanakkor a katonai helyzetben sem mutatkozik előrehaladás — különösen a folyamatos amerikai csapaterősitések arányában nem. Sok bírálat éri az amerikai hadvezetést amiatt, hogy sokszor néhány guerilla eliminálására milliókba kerülő bombazápor hull, ugyanakkor a legfontosabb észak és dél vietnámi stratégiai fontosságú pontok bombázását mellőzi az amerikai hadvezetés. Viszont a Viet-Cong-nál sem lehet minden rendben, mert a monszum beköszöntésére tervezett nagy offenziva is késedelmet szenved. Számos jel mutat arra, hogy a vietnámi háború diplomáciai frontján a legidegfeszitőbb a küzdelem. A Szovjetunió taktikája itt eredményezi számára a legnagyobb sikert, azzal hogy megakadályozza az amerikai győzelmet anélkül, hogy egyetlen katonát is áldozna, ugyanakkor leköti a több mint negyedmilliós Vietnámban harcoló amerikai hadsereget, hogy közben máshová; Európára és Kínára koncentráljon. Kína pedig egyenlőre nem veszi fel az amerikai keztyüt, saját jól felfogott érdekében s közben atombombái sorozatgyártásán dolgozik erőltetett kapacitással. A négyfrontos vietnámi háborúban az amerikai kormány talán mégis a negyedik fronton, itt Amerikában néz szembe a legveszélyesebb jelenséggel; a hatodik hadoszlop néha nyílt, de sokkal inkább alattomos támadásaival. Ez a koncentrált támadás egyszer már győzött Vietnám esetében Franciaországban, amikor Dien-Bien-Phu-hoz vezetett. Amig ez — a legveszélyesebb ellenség rághatja büntetlenül az amerikai élet minden porcikáját addig hiábavalónak tűnik az amerikai katonák hősi helytállása és áldozata Vietnámban. DOBRUDZSA — BUKOVINA, VAGY ERDÉLY? A nagy világlapok érdeklődését az utóbbi időben Románia és kommunista pártjának főtitkára Ceausescu kötötte le, — óh nem azzal, hogy Románia megszünteti a brutális nemzetirtást, amelyet Erdélyben üz az őslakos magyarság legjobbjai ellen, hanem — azzal, hogy Románia területi igényeket kiván támasztani a Szovjetunióval szemben a második világháború idején elcsatolt területei; Dobrudzsa és Bukovina visszaszerzése érdekében. Románia, mint történelme során mindig “helyezkedésével” jutott őt meg nem illető előnyökhöz, ezesetben is ki kivánja használni a szovjet-kinai ellentéteket és Franciaország felújított támogatását, hogy visszaszerezze ugyan a Szovjetuniótól elcsatolt területeit, de megtartsa jogtalanul bitorolt hatalmát Erdély felett. FÁKLYALÁNG A román kommunista főtitkár másik törekvése, amellyel feltűnést keltett a Varsói Szerződéssel kapcsolatos. Románia kifelé húz a Varsói Szerződésből és hamarosan megérhetjük azt az időt, hogy ami Magyarország számára 1956-ban annyi véráldozat árán sem teljesedett Románia számára újabb átállásának jutalma lesz? A francia külpolitika ha nem is régi, de valamilyen formájában a Kisantant feltámasztását készíti elő európai céljai elérésének megtámogatására. Nagy hátrányt jelentene a magyar nemzet számára ha a magyarországi kommunista kurzus a faltörő kos szerepét játszaná a Szovjetunió parancsára. Erdély nem ajándék Magyarországnak, több mint ezer éves ősi jogon tartozik hozzánk. Akkor is, ha ezt ezidáig el is mulasztotta kihangsúlyozni a magyarországi kommunista diktatúra. Ha a magyar emigrációnak hivatása van Magyarország szabadsága visszaszerzésének előmozdításán túl, az csak az lehet, hogy minden irányban felkészül arra a helyzetre, amikor az uj osztás idején kiharcolhatja minden jogos követelését; a szabad, független Magyarország újabb, boldog ezredévét. H. M. Lapzártakor érkezett meg szerkesztőségünk címére; Gombos Gyula: SZABÓ DEZSŐ című tanulmánykötete, s így sajnos jelen számunkban nem tudunk eleget tenni a kiadó azon kérésének, hogy a könyvet ismertessük. A kérésnek következő számunkban a legnagyobb örömmel teszünk eleget, annál is inkább, mert a FÁKLYALÁNG eddig is megtett mindent azért, hogy Szabó Dezső Írásai, vagy a róla szóló írások minél szélesebb körben terjedjenek el a magyar emigráció körében. Gombos Gyula: SZABÓ DEZSŐ esszéjéről már eddig is sok jó kritikát olvastunk, s ezért örömmel teszünk eleget a kiadó második kérésének, hogy folyóiratunkban meghirdessük a könyvet. A könyv megrendelhető az Uj Látóhatár szerkesztőségi címén: 8 München 9, Oetlinweg 4. Ára: $5.oo. * Budapesti Zeneakadémiát végzett zenetanár zongora kotta-olvasás, írás (solfege), öszhangzattan, ellenponttan (zeneelmélet) oktatást válla, teljesen kezdettől is. Hallás és ritmusérzék díjtalan kipróbálása. Hívja GABY BOLLY-t 744-9564, között. délután 5 »-6 FÁKLYALÁNG HUNGARIAN TORCHLIGHT PLACE Az Október 23 Mozgalom folyóirata FOR Főszerkesztő: HÓKA MIHÁLY STAMP P. O. Box 249, Grade Station New York, N.Y. 10028 PRINTED MATTER
