Fáklyaláng, 1966. június-október (7. évfolyam, 1-12. szám)
1966-06-15 / 1-6. szám
12 FÁKLYALÁNG A tízéves évforduló évében emlékezzünk mindennap korunk legkiemelkedőbb történelmi eseményére—az 1956-os október - novemberi forradalomra és szabadságharcra! A Magyar Forradalom és Szabadságharc emelkedett szellemének tanúja: Az írószövetség Gyiijtőládája Budapesten.----------------o---------------A Franciaország-i Szabadságharcos Szövetség 1966 február 27.-én Mulhouse-ban tartotta országos közgyűlését, amelyen egyhangúlag az alábbi vezetőséget választotta: Elnök: Dr. Gálfi Géza Alelnökök: Poli Róbert és Vilcsinszky Ferenc Titkár: Ifi Károly Pénztáros: Radó Aladár. A teljes vezetőség egy 10 tagú Intéző Bizottságot is magába foglal. Az uj vezetőséget a francia hatóságok azóta már el is ismertek s megadták számukra a működési engedélyt. Őszinte örömmel üdvözöljük az uj vezetőséget. Munkájukhoz sok sikert kívánunk. Gálfi Géza programadó beszédében kiemelte, hogy a Franciaországi Szövetség céljának tekinti azoknak az emigráns vezetőknek kiküszöbölését, akik nem munkájukból, hanem idegen pénzből kitartottként élnek. Elsőrendű szükségletként jelölte meg az uj elnök a megértés keresését Franciaország hivatalos vezetőivel, akiknek nyílt célja felborítani a Jaltai Egyezményt. A Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség VI. Amerikai Országos Kongresszusa foglalkozni kíván a franciaországi szabadságharcosok helyzetével, amellyel kapcsolatban a Kongresszus Zárónyilatkozatában ismertetést adunk. NEM LEHETSZ ÁRULÓ! Év évre hull — megint sárgul a lomb S bucsucsókol, mint a nyárutó A felhódunyhák szakadt szélein Az ősz oson, — az irigy áruló. A derűs szép napoknak vége hát S a sovány napfényt is úgy lesed Szorongó, nehéz félelem között, Mint egykor régen a kedvesed. A völgyben gonosz ellenség lapul, Tanyát vertek a vad ködök S miként az egyre változó idők, Ráncolod Te is szemöldököd. Az eszme? Érzed éppígy hidegül Szegényke fázik, fél, remeg Akár a görcsös ágakon a Hullni kész sárga levelek. Mert ősz lesz újra, szitál majd a köd, Ketten hordtok megint egy ruhát, S kérni fogtok, mert szükség lesz a háznál Jó szomszédoktól kovát, sót, gyufát. Az ut síkos lesz, irányítsd jól a lépted, Vigyáznod kell, mert elnyelhet a sár, Ki igát húzott ma sem jobb a sorsa, Eszköz vagy ma is paraszt — proletár. Fecsegjetek — ki szólna még ma ellent — Hazudjatok az éhes nép nevében, Pirul a föld, s a költő is — ha élne — De bennetek nincs egy fikarcnyi szégyen. Év évre hull — lassan sárgul a lomb S jöhet, boronghat igy még nyárutó De ha magyar vagy, helyt kell állanod, S nem lehetsz soha, soha áruló. 1956 Gyenis István
