Fáklyaláng, 1964. június-október (5. évfolyam, 1-10. szám)
1964-10-23 / 7-10. szám
16 FÁKLYALÁNG KÜLPOLITIKAI SZEMLE (Folytatás a 13-ik oldalról) országot látogat meg. Az amerikai liberális sajtó mindent elkövet annak érdekében, hogy kisebbítse a francia elnök lenyűgöző sikerét. Szerintük De Gaulle be nem vallott célja ezzel a látogatással egyenesen az, hogy Dél-Amerika államait elválassza szövetségesüktől az Egyesült Államoktól. Minden bizonnyal De Gaulle valóban többet akar elérni ezzel az utazással mint bevallott célját, hogy Franciaországot és Dél-Amerikát valamilyen latin egységbe vonja. De Gaulle minden terve hoszszutávra szól és feltehető, hogy ezzel a szövetséggel is erősiteni szeretné Franciaország hatalmi helyzetét, de semmi esetre sem az Egyesült Államok ellen, de éppen ellenkezőleg a szabadvilág védelmében. S ha ezt sikerül elérnie akkor valóban nagyobb lehet, mint Napóleon volt (akivel gúnyos párhuzamba hozzák az amerikai liberális lapok) a maga idejében. De Gaulle nagyon jól tudja azt, hogy Franciaország anyagi vonatkozásban nem vehetné át az Egyesült Államok dél-amerikai szerepét, hiszen Franciaország nem rendelkezik olyan kimeríthetetlen anyagi forrásokkal, mint az Egyesült Államok, de Franciaország nagyon sokat adhat Dél-Amerikának azokból a szellemi és kulturális kincsekből, amelyekből igen nagy tartalékkal rendelkezik. És ilyen értelemben korrigálásra szorul a “Newsweek" cikkírójának az a jóslata; amely szerint De Gaulle útja: “Egy nagy személyes győzelem, de limitált politikai értékű lesz.” Talán nem is olyan limitált! • ALIG néhány hét választ el bennünket attól a naptól, amikor az Egyesült Államok népe az urnák elé járul, hogy a következő négy évre megválassza elnökét. Az elnöki tisztség mellett betöltésre vár több mint harminc, hat évre szóló szenátori és 435, két évre szóló képviselői tisztség. A választásokat az Egyesült Államok történetében példa nélkül álló érdeklődés előzi meg, elsősorban azért, mert először került egymással szembe két olyan elnökjelölt, akiknek nemcsak politikai felfogása, de emberi karaktere is szöges ellentétben áll a másikéval. Ez esetben az amerikai polgár az eddigi választásoktól eltérően most valóban két irányzat között választhat. Vagy megtartja a jelenlegi demokrata adminisztrációt, amelyik külpolitikájában azt az elvet követi, hogy a békés együttélés a kommunistákkal még súlyos ádozatok árán is az egyetlen járható ut és ha mégis összetűzésre kerül a sor a “nem győzni” elmélet alkalmazása vezet célra. Belpolitikájában pedig azt az elvet követi, hogy a kisebbségek jogait még az esetben is érvényre kell juttatni ha azok a többség jogait sértik is. Vagy a másik irányzatra szavaz, amelyik külpolitikájában a kommunistákkal szemben a határozott meg nem alkuvást hirdeti, de fenntartja jogát a felmerülő kérdések békés megoldására is, ha azok az Egyesült Államok érdekeit is szolgálják nemcsak az ellenfélét. Belpolitikájában pedig a gyáva nemzetköziséggel szemben nem tartja bűnnek és üldözendőnek a nemzeti öntudatot. Ez az irányzat bár a cégért megtartotta már nem az a republikánus irányzat, amilyenné az utóbbi évtizedekben azt a liberális irányzat deformálta. Ebben a választási küzdelemben a magyar származású választó polgároknak ajánlatos figyelembe venni azt a tényt, hogy melyik jelölt tette magáévá a magyar nemzet törekvéseit, amelyek Magyarország szabadságának maradéktalan visszaállítását célozzák és ezekre a jelöltekre adják le szavazataikat, függetlenül a jelöltek pártállásától. • A KOMMUNIZMUS fennállása óta első ízben jött létre megállapodás a Vatikán és egy kommunista kormányzat között, amikor a hónapok óta tartó budapesti tárgyalások után szeptember 15.-én aláírták a Szentszék és a Kádár kormányzat között létrejött részleges megállapodást. A megállapodás értelmében a Kádár kormány elismerte a pápa kizárólagos jogát öt püspök és egy érsek kinevezésére, amelynek értelmében Hamvas Endre kalocsai érsek lett. Címzetes püspökök lettek: Ijjas József, Csanádi apostoli kormányzói, Dr. Brezanóczy Pál, egri apostoli kormányzói, Dr. Cserháti József, pécsi apostoli kormányzói hivatallal. A szombathelyi segédpüspök Winkler József, a győri segédpüspök pedig Bánk József lett. A megállapodás nem vonatkozik Mindszenty József bíboros, Badalik Bertalan veszprémi, Pétery József váci megyéspüspökök és Endrei Mihály egri, és Bárd János kalocsai segédpüspökök helyzetére. Egyházjogilag ők továbbra is törvényes főpásztorai illetve segédpüspökei maradtak egyházmegyéjüknek. A megállapodás még két pontra vonatkozik. Az egyik szerint a budapesti kormány elfogadta a Szentszék kikötéseit arravonatkozóan, hogy mire nem kötelezi az állameskü a püspököket és papokat. A másik arra vonatkozik, hogy ezután a Kádár kormány megengedi fiatal papoknak, hogy a Római Pápai Magyar Egyházi Intézetben is folytathassák tanulmányaikat. Valamint egy külön jegyzőkönyvbe szögezték le azt is, hogy a budapesti kormányzat kötelezi magát arra, hogy az Egyház követeléseit figyelembe veszi a jövőben. Hóka Mihály FAKLYALÁNG HUNGARIAN TORCHLIGHT Az Október 23 Mozgalom Folyóirata Főszerkesztő: Hóka Mihály HUNGARIAN OCTOBER 23rd MOVEMENT INC. P. O. Box 249, Gracie Station New York 28, N. Y. PRINTED MATTER PLACE FOR STAMP
