Fáklyaláng, 1964. június-október (5. évfolyam, 1-10. szám)

1964-10-23 / 7-10. szám

FÁKLYALÁNG 13 Külpolitikai Szemle BESTSELLER-rel gazdagodott ismét az amerikai olvasó-közönség, amikor számtalan kiadó gondozá­sában sokmillió példányszámban könyvalakban is megjelent a “Warren Bizottság Jelentése” arról az emberről, aki — amint az egyik bizottsági tag meg­jegyezte — csak egyetlen dolgot csinált jól egész életében; az Egyesült Államok elnökének meggyil­kolását. A jelentés magán viseli a “best-sellerek” minden fogyatékoságát, anélkül, hogy azok erényeit is hordozná. A 888 oldalas jelentés egyetlen uj momentumot sem tartalmaz az elnökgyilkossággal kapcsolatban. Csupa olyan dolgokat “hoz nyilvá­nosságra” amelyek valamilyen formában már nyil­vánosságot láttak, ezzel szemben nem vesz tudo­mást olyan tényekről amelyek közelebb vitték volna a bizottságot az elnökgyilkosság összefüggéseinek felederitéséhez. Ahol nincs ott ne keress — mondja a magyar közmondás, de ez korántsem jelenti azt, hogy az ember ne keressen ott sem ahol — van! Már pedig a jelentés elolvasása után úgy tűnik mint­ha az utóbbi eset forogna fenn. Számtalan fontos kérdésre nem kapott feleletet a közvélemény, vagy pedig olyan feleletet kapott, amely nem kielégítő, és nem kell nagy jóstehetség annak megállapításá­hoz, hogy — bár a jelentés lezártnak tekinti az ügyet — a jövőben még sokat fogunk hallani az 1963 november 22.-i elnökgyilkosságról — talán ala­posabb és logikusabb jelentéseket. A Warren Bizottság jelentése a következőkben foglalható össze: a. , Az elnököt Lee Harvey Oswald ölte meg. b. , A bűntény elkövetésében nem voltak bűn­társai. c. , Oswald egyéni elhatározásból (amelynek okai ismeretlenek) ölte meg az elnököt és sem belső érdekszövetség, sem külső hatalom nem volt részese a gyilkosságnak. d. , Tippit rendőrt ugyancsak Oswald ölte meg. e. , Oswaldot Jack Ruby ölte meg. f. , Oswald, Tippit és Ruby nem ismerték egy­mást. g. , Éppen úgy mint Oswald, Tippit és Ruby sem voltak semmiféle összeesküvésnek tagjai. Ezek után az amerikai közvélemény már csak arra vár feleletet, hogy mi az igazság Kennedy el­nök meggyilkolása körül? • FÜGGETLENÜL attól, hogy az utóbbi időben lé­nyegesen kevesebbet hallunk Vietnamról, a vietnami válság tovább mélyül. Hol sztrájkok, hol buddhista tüntetések, hol sikeres guerilla-megmozdulások te­szik egyre nehezebbé az amerikaiak által a hata­lomba visszasegitett Khanh elnök helyzetét. Mind­ezeket figyelembe véve nem látszik túlságosan bi­zonyosnak, hogy eleget tudna tenni ígéretének és a kitűzött időpontra meg tudná szilárdítani hatal­mát. Az események hatására Vietnamból hazarendelt William Suli van amerikai diplomata, aki 48 órát tartózkodott Washingtonban, Saigonba való vissza­térése előtt olyan nyilatkozatot adott, miszerint az amerikai kormány újra felülvizsgálja vietnami poli­tikáját. Megérett az idő a változásra?, kérdezi szinte egyöntetűen az amerikai sajtó. Véleményünk sze­rint akkor nem érett meg az idő a változásra ami­kor brutálisan legyilkolták Diem elnököt, aki a jelen szituáció szerint szinte egyedül volt alkalmas arra, hogy megállítsa Vietnamot azon a lejtőn, ahol most van. A demokrata adminisztráció ma mindenképpen nyugalmat szeretne Vietnamban a november 3.-i választásokig, hogy a vietnami kérdés ne nehezítse meg választási küzdelmét. Másrészről viszont való­színűnek látszik a vietnami kérdés kiélezése, mert Mao Cse Tung, aki felsőfokon határozza meg Észak- Vietnam politikáját ezzel is szeretné megnehezíteni Johnson elnök helyzetét épen a választások előtt. Ha a demokraták győznek a november 3.-i vá­lasztásokon, akkor is felélénkül az amerikai tevé­kenység Vietnamban. Pillanatnyilag két lehetőséget emlegetnek, melyek közül az egyiket valószínűleg végrehajtják. Az első: egy erős egyesitet légierő és tengeri­erő támadás Észak-Vietnam ellen, amellyel párhu­zamosan fölajánlják a tárgyalási lehetőségeket Hanoi­nak. A másik; egy erőteljes guerilla háború megin­dítása Észak-Vietnamban. Bárhogy alakul is a helyzet, ma már teljesen tisztán látszik, hogy a State Department előrelátóbb intézkedésekkel megkímélhette volna az amerkai katonákat és Dél-Vietnam népét nagyon sok szenve­déstől. DE GAULLE francia elnök 26 napos úgynevezett “jóakarat körútra”, baráti látogatásra érkezett Dél- Amerikába. Hosszú útja során tizenöt várost és tiz (Folytatása az utolsó oldalon) MAGYAR KÖNYVEK Regények, Szótárak, Nyelvkönyvek, Szakkönyvek Nagy Választékban! Kották, ajándéktárgyak, hanglemezek olcsó beszerzési helye. Kérje INGYENES árjegyzékünket. HUNGARIAN BOOK AGENCY COSMOS BOOK & GIFT SERVICE 1592 SECOND AVE. NEW YORK 28, N. Y. (82-83. utcák között) Tel.: RE 4-4660 Ikka—T uzex—Gyógyszerküldés Tulajdonos: Taliga Miklós tanár Egyedül nálunk kapható: NAGY-MAGYARORSZÁG SZÍNES TÉRKÉPE 36x26, ÁRA $1.00.

Next

/
Oldalképek
Tartalom