Fáklyaláng, 1963. március-október (4. évfolyam, 1-9. szám)

1963-10-23 / 7-9. szám

J__L FÁKLYALÁNG tett nyilatkozatait adjuk az utolsó (rádióban el­hangzott) nyilatkozatával bezárólag. • “A forradalmi harcokban résztvett egységek meg­­bizottaiból, a honvédség és rendőrség képviselőiből, a megalakulás alatt álló munkás és ifjúsági fegy­veres egységek képviselőiből alakuló forradalmi karhatalmi bizottság a mai napon történt megala­kulását a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa nevében tudomásul veszem és megerősítem. A for­radalmi karhatalmi bizottság szervezze meg a for­radalmi harcokban résztvett egységek, a honvédség és rendőrség, a munkás és ifjúsági osztagokból alakuló uj karhatalmat. Ennek segítségével is te­remtse meg hazánk belső békéjének helyreállítását és az október 28.-án és 30.-án elhangzott kormány­­programok végrehajtásának feltételeit. A forradalmi karhatalmi bizottság az általános, titkos választásokkal létrehozandó uj kormány hi­­vatalbalépéséig működjék. Budapest, 1956 okt. 30.” • “Magyar Testvérek! Tudatom veletek, hogy a kormány kezdeményezésére a szovjet csapatok ki­vonulása megkezdődött. Minden hatóság, az ország minden polgára, az elvonulás teljes rendjének biz­tosítása érdekében tartózkodjék minden provokativ, zavaró vagy ellenséges cselekedettől, hogy hozzá­járuljon a szovjet hadsereg csapatainak kivonulá­sához.” • “Ismét hozzátok szólok magyar testvéreim, me­leg, forró szeretettel! — Az a forradalmi harc, ami­nek ti hősei voltatok, győzött! — Ezek a hős napok hozták létre nemzeti kormányunkat, amely népünk függetlenségéért és szabadságáért fog harcolni. Nem türünk semmi beavatkozást a magyar belügyekbe! Az egyenjogúság, a nemzeti szuverénitás és a nem­zeti egyenjogúság alapján állunk. Politikánkat szi­lárdan a magyar nép akaratára építjük. Kedves Barátaim! — Szuverenitásunk és függet­lenségünk első napjait éli. Rendkívül nagy akadá­lyokat hárítottunk el utunkból. Rákosi és Gerő bandáját kiűztük az országból. Bűneikért felelni fognak. Megpróbáltak engem is bemocskolni. Azt a hazugságot terjesztették, hogy én hívtam be az orosz csapatokat az országba. Ez alávaló hazugság. Az a Nagy Imre, aki a magyar szuverénitás, a magyar szabadság és a magyar függetlenség har­cosa, nem hívta be ezeket a csapatokat, ellenke­zőleg. Ő volt az, aki visszavonásukért harcolt. Kedves barátaim! — A mai napon megkezdtük a tárgyalásokat a szovjet csapatok kivonására az országból. A varsói szerződésből reánk háruló kö­telezettségeink felmondásáról. — Egy kis türelmet kérünk azonban tőletek, azt hiszem az eredmények olyanok, hogy ezt a bizalmat megadhatjátok. Kedves barátaim! — Álljatok mellénk, támogas­satok bennünket az élet helyreállításában, az alkotó munka megindításában. Azt szeretnénk, hogy a nép­nek nyugalma és békéje legyen, bizalma a jövőben. Kérünk titeket, bízzatok a kormányban, teremtsetek rendet és nyugalmat, hogy széles, demokratikus programunkat megvalósíthassuk. — 7 Éljen a független, szabad, demokratikus köz­társaság! Éljen a szabad Magyarország!” “Magyarország Népe! A magyar nemzeti kormány a magyar nép és a történelem előtti mély felelősség érzettől áthatva, a magyar nép millióinak osztatlan akaratát kifejezve kinyilvánítja a magyar népköztársaság függetlensé­gét. A magyar nép, a függetlenség és egyenjogúság alapján az ENSZ alapokmánya szellemének meg­felelően igaz barátságban kíván élni szomszédaival, a Szovjetunióval és a világ valamennyi népével. Nemzeti forradalma vívmányainak megszilárdítását és továbbfejlesztését óhajtja anélkül, hogy bárme­lyik hatalmi csoportosuláshoz csatlakoznék. A magyar nép évszázados álma valósul meg ezzel. A forradalmi harc, melyet a magyar múlt és a jelen hősei vívtak, végre győzelemre vitte a szabadság és függetlenség ügyét! Ez a hősi küz­delem tette lehetővé, hogy népünk államközi kap­csolataiban érvényesítse alapvető nemzeti érdekét, a semlegességet. Felhívással fordulunk szomszédainkhoz, a kö­zeli és távoli országokhoz, hogy tartsák tiszteletben népünk megmásíthatatlan elhatározását. Most való­ban igaz az a szó, hogy népünk olyan egységes ebben az elhatározásban, mint történelme során még talán soha. Magyarország dolgozó miihói! Védjétek és erősítsétek forradalmi elszántsággal önfeláldozó munkával, a rend megszilárdításával hazánkat a szabad független, demokratikus és sem­leges Magyarországot!” “FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM! FI­GYELEM! FIGYELEM! ITT NAGY IMRE BESZÉL, A MAGYAR NÉP­KÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSÁNAK EL­NÖKE! MA HAJNALBAN A SZOVJET CSAPATOK TÁMADÁST INDÍTOTTAK FŐVÁROSUNK EL­LEN AZZAL A NYILVÁNVALÓ SZÁNDÉKKAL, HOGY MEGDÖNTSÉK A TÖRVÉNYES MAGYAR DEMOKRATIKUS KORMÁNYT. CSAPATAINK HARCBAN ÁLLNAK! - A KORMÁNY A HELYÉN VAN! - EZT KÖZLÖM AZ ORSZÁG NÉPÉVEL ÉS A VILÁG KÖZVÉ­LEMÉNYÉVEL!” 1956 november 1. Gyen is István: BUCSUDAL Mégegyszer hosszan visszanéztünk, S fejünk felett az őszi ég Számolta búcsúzon a léptünk, Lehet, hogy most is őrzi még. Integetett a tarka dombsor, Megcsillant egy-két házeresz, Zizzent a hullani kész lombról A levél, mely itt-ott már deres. Még szétnéztünk a kedves tájon, Mely szült egykor, dajkált s fölnevelt, Elosztoztunk: nekünk is fájjon Ez a bus, véres naplement.

Next

/
Oldalképek
Tartalom