Fáklyaláng, 1962. március-december (3. évfolyam, 1-12. szám)
1962-05-15 / 4-5. szám
8 FÁKLYALÁNG Máté Imre: MAGYARORSZÁG ÉS AMERIKA MEZŐGAZDASÁGA Szellemi értékeink egyik kiváló személyisége azt a kérdést intézte hozzám: “Mi a hasonlóság illetve mi a külömbség a magyar és az amerikai mezőgazdaság között”. Nyilván azzal a szándékkal tette ezt, hogy választ kapjon olyan kérdésekre, melyekre felvilágositást a tankönyvekben, a szakirodalomban és a gazdasági statisztikákban is eredménytelenül keresett. A kérdés igen komplikált problémát érint. Nem is lehet arra, a kérdés pozitivitásának megfelelő formában választ adni. Olyan nagy a történelmi és gazdasági eltérés a két ország múltjában és jelenében, hogy azok mezőgazdasága “összehasonlítás” tárgyát sem képezheti. A valóság az, hogy majdnem kategorikusan állíthatjuk, hogy semmi hasonlóság soha nem volt és ma sincsen a két ország, a két gazdasági terület, mezőgazdasága között. A két ország közgazdaságának történelmi háttere annyira eltérő, hogy mezőgazdaságuk fejlődésében é s adottságaiban közös vonás nem alakulhatott ki. Azoknak igyekezete tehát, akik hasonlatosságok után kutatnak, az egyéni elképzelések vagy a “tervszerű” propaganda körébe sorolható. Ahogy a két ország mezőgazdaságának múltjában nem találunk közös vonásokat, érthetően hiányoznak azok a jelenlegi magyar és amerikai mezőgazdaság rendszereiből is. Ma a két termelési terület gazdasági rendje nemcsak eltérő, hanem kifejezetten ellentétes irányokban halad, igy a külömbség állandóan szembeötlőbb lesz, hacsak a keleten kifejlésben levő államkapitalizmus iránya valahol a nyugati kapitalizmus jellegét magára nem ölti. Ennek halvány előjelei a “nagyüzemi” gazdasági rend előretörésében már is felismerhetők. A fentiekben megjelölt állapot okai kötetekre terjedő megvilágitást igényelnek. Itt azonban csak egész röviden arra mutathatunk rá, hogy Magyarország e z e r évvel ezelőtt kezdte el földjeinek hasznosítását és annak korszerű rendjét az európai civilizáció mindenkori alakulásával összhangban építette ki. Amerika viszont csak kétszázötven évvel ezelőtt indíthatta el mezőgazdasági területeinek hasznosítását, azt is kizárólag a kontinens gyermekkoré-, nak jellemzőivel, Ezidőtájt Európa mezőgazdasági szerkezetében már egy világvonatkozásban ható mezőgazdasági termelési rendszer foglalta el helyét, ami Európa és Ázsia szükségleteihez simult. Amerikában viszont a kialakulni igyekvő közgazdasági rend célja és metódusa lényegesen eltért a világ többi részének fejlődési formáitól. A magyar mezőgazdaság jellege és fejlődésének üteme azonos volt az európai mezőgazdaság alakulásával, mig az amerikai teljesen a fiatal ország elkülönülő lehetőségeinek határai között indult el. Ezek a körülmények érthetővé teszik, hogy a két terület mezőgazdasága annyira eltérő irányban fejlődött, hogy közöttük semmi kapcsolat vagy hasonlóság nem alakult ki. Bizonyos (az európai mezőgazdaságra nem előnyös) kapcsolat csak a XIX. század vége felé jelentkezett, amikor már az amerikai mezőgazdaság nagyüzemi rendjének termékei megjelentek a nemzetközi piacon és ott árszabályozó szerephez jutottak. Ennek hatásai magyar vonatkozásban sem voltak előnyösek. A kérdés megvilágitása szempontjából figyelmet érdemel, hogy az amerikai mezőgazdaság egészen az ipari forradalom elindulásáig közömbös volt az európai mezőgazdasági haladás, tudomány és rendszer eredményeivel szemben. Az uj telepesek is feladták a magukkal hozott tanokat és az amerikai ősállapotokból elinduló uj rendszer mivelői lettek. Azidőtájt a magyar mezőgazdaság rendje idegen nyomás alatt a vajúdás időszakán ment át. Lényeges megmozdulást csak az 1848-as forradalom következményei hoztak. Az ipari forradalmat követő modern kor elindulásától kezdve Amerika és Magyarország is, sőt az egész világ gazdasági rendje nagy változások periódusába került. Ezek azonban a két kontinens múltjában és aktuális erejében gyökerező lényeges külömbségekre épültek fel. Köztudomású hogy a mezőgazdasági “forradalom” az iparihoz hasonlóan az elméleti tudományok haladásának következménye volt. Ez abban jelentkezett, hogy mind Amerikában mind Európában a mezőgazdaság a termelés-technikai módszerek és az állatnevelés terén haladottabb formákat alakított ki. Ezek a két kontinensen lényegesen eltérő eredményeket hoztak. Amerikában a határtalan méretekben rendelkezésre álló földterületek a gépesített és a kommerciális mezőgazdaság kiépítését tették lehetővé. így a tőkeerős vállalatok a nagybirtokok rendjét juttatták szerephez, aminek hatása a honalapító és fenntartó családi farmerek gazdasági pozícióját rombolta le. Ez a folyamat ma már a kisfarmok teljes eltűnése felé megy. Ezzel szemben Magyarországon a földesúri rendszer megszüntetésével a fejlődés a kisbirtokrendszer, a családi birtoklás kialakulásának nyitott teret. Ez az ellentétes irányzat kizárta azt, hogy a két ország mezőgazdasága között, a modern kor kölcsönhatásai ellenére, közös tulajdonságok fejlődjenek ki. A külömbségnek okaival más vonatkozásban is találkozunk. Amerika az iparosodás korának elindulása után állandóan erősödött, gazdasági hatalomhoz jutott, a területének nagyságában és természeti kincseinek sokaságában rejlő erőket az alkotás szolgálatába állíthatta és ezek hatásaiban világhatalmi tényezővé vált. Ebben a helyzetében mezőgazdaságának egészen más szerep jutott, mint például a gazdasági őserejében kisajtolt, területében és nyersanyagokban szegény Magyarországnak Tanulságos egy-két jellemző adatot szemünk elé idézni, hogy a valódi okokat felismerjük. Amerika területe közel 3 millió négyzet mérföld, lakosainak száma kikerekitve 180 millió, összterületéből 1.2 millió négyzet mérföld a farmterület és körülbelül 22 millió a mezőgazdasági népesség. Minden érvnél döntőbb összhasonlitáshoz jutunk ha Magyarország hasonló adatait idézzük. Magyarország területe kikerekitve 36 ezer négyzet mérföld és lakosainak száma 10 millió. Ha a meg nem csonkított Magyarország területét vesszük számba akkor is olyan nagy a külömbség hogy a világháborúk előtti eltérések nyilvánvalóvá válnak. Magyarország összterülete 325,411 négyzet Km. lakosainak száma nem egészen 21 millió. Ha számításba vesszük hogy 1 mérföld egyenlő 1.6 Km.-el Magyarország területe elenyészőn kicsivé válik Amerika hatalmas méiFolytatása a 13-ik oldalon)
