Fáklyaláng, 1962. március-december (3. évfolyam, 1-12. szám)

1962-08-20 / 6-8. szám

FÁKLYALÁNG

11

nak, mi tartsuk meg önmagunkat amilyennek Isten teremtett, csak azt belátni tanuljuk meg, hogy lehet és kell; nemzeti érdek — komolyan együtt dolgoznunk! Van egy mozgalom a Magyar Október 23 Mozgalom, melynek tagjai becsületesek. Ha valamit mondanak, az úgy van, ha a múltról beszélnek úgy volt, ha a jövőről — úgy lesz. Ma még nem sokan vannak, de hát az apostolok is csak 12-en voltak. Odahaza a szovjet elnyomás miatt belpolitikát fejleszteni nem lehet. Utasításokkal kormányozzák az országot, nincs meg a lehetőség arra, hogy valami is megnyilvánuljon. Nekünk kell itt kidolgozni egy uj magyar ideológiát, az uj magyar életformának az alapját. Nem akarjuk Varga Bélát utánozni, aki a pártjának egyik ülésen azt mondta; “Mások azt mondják rólunk, hogy nekünk nincs ideológiánk, hát kell nekünk ideológia? Belenézünk annak a magyar parasztnak a szép kék szemébe és tudjuk, hogy mi az ideológia.” Egy emigrációs öszszejövetelen Peyer Károly hasonló dologgal toldotta meg, ő azt állította, hogy az emigrációban sem szükséges politikai irányzatokat kifejleszteni, az az otthon dolga, ha mi hazamegyünk, majd végrehajtjuk. Ezzel mi szembefordulunk. Mi dolgozzuk ki azt itt, amit jónak látunk, és ha az otthon is úgy látja majd, akkor majd végrehajtja. — Kiadtuk az Október 23 Mozgalom programmját, mindenkinek ajánlom nemcsak a barátainknak, hanem azoknak is, akik nem értenek velünk egyet, olvassák el, érdemes. Ibben mi egy uj fejezetet vetítünk a világba, uj yakorlati megoldást ajánlunk. Egy uj gazdasági ■ndszer kialakítása, amely már nem tekinthető ■ém kapitalistának, sem kommunistának. A kommuiizmus a maga nemében, mint eszme már halott. Az amerikai gazdasági élet radikális átszervezésre szorul. Mi magyarok úgy érezzük, hogy az 1956-os magyar szabadságharc eszméje kell, hogy legyen az uj szintézis. Külpolitikai téren egyetértek Andreánszky Károly okfejtésével. Nekünk a Dunavölgy-i népekkel együtt kell létrehozni az együttmüködést de a világot rá kell kényszeríteni arra, hogy minden ott élő nép adja vissza azt, amit a másiktól jogtalanul elvett...”

Vasváry Zoltán szkv százados, a Kard és Kereszt Mozgalom nevében köszöntötte a Kongresszust és annak a kívánságának adott kifejezést, “.. . hogy a 4. Szabadságharcos Országos Kongresszus megtalálja azt az utat, amelyen tehetünk valami érdemlegeset az otthon szenvedő magyarság és népünk jövőjé érdekében. Ez az ut csak a keresztény erkölcsi morál jegyében jelölhető meg, ebben a szellemben kell nevelnünk ifjúságunkat itt az emigrációban . . .”

A beszédekből csak szemelvényeket közöltünk és az első alkalmat meg fogjuk ragadni arra, hogy az elhangzott beszédek szószerinti közlést is kapjanak. Amikor ezen beszámoló Írásának végéhez értünk, újra elfogott bennünket az az érzés, amely a bostoni Kongresszuson erőt vett minden résztvevőn; az 1956 magyar októberének szellemét mi a részesei a harcnak önmagunkban hordjuk, töretlenül ma is, és ameddig ez az érzés él, addig minden emberi megnyilvánulásunk a magyar holnap szolgálatában történik,

Rövid Hírösszefoglaló

A jövő hónapban kezdődő ENSZ közgyűlésén szepelni fog a magyar kérdés, az első napirendi pontok között. Stevenson, Amerika ENSZ képviselője kijelentette a nyilvánosság előtt, hogy az Egyesült Államok a magyar kérdést semmi esetre sem fogja “elejteni,” mintahogy azt a szovjet szeretné.

A magyar kérdés megítélésében az ENSZ-be delegált képviselők három kategóriába sorolhatók. Elsőbe azok, akik Sir Leslie Munroval az élükön napirenden akarják tartani a magyar kérdést, mindaddig, amig a szovjet Magyarországon tartózkodik, és nem tarthatók titkos és szabad választások Magyarországon. A második táborba Mrs. Roosevelttel az élükön azok tartoznak, akik el akarják ejteni a magyar kérdést. Kérésük az, hogy Amerika, ismerje el vörös-Kinát és felejtse el a magyar kérdést. Szerintük ha Amerika ezt a teóriát követi, akkor a szovjet mindenbe beleegyezik, amire Amerika kéri, ideértve a leszerelés és az atomfgyverek betiltásának kérdését is .Az ő szempontúkból nagyon is érthető módon többen vannak, azok, akik ehhez a csoporthoz tartoznak. Mrs. Roosevelt csak nemrégen lépett egy “polgári komité” élére, melynek a fent említett két jelszó van a zászlajára írva. A harmadik tábort pedig a vasfüggöny mögötti országok ENSZ képviselői képezik. Lényegében alig van különbség a, két

utóbbi csoport céljai között.

*

A Reuter hírügynökség bécsi irodájának jelentése szerint Bartos Antal helyettes belügyminiszter vezetésével több hadügy- és belügyminisztériumi tisztviselő vörös-kinai segítséggel meg akarta dönteni a Kádár kormányt. Megbízható forrásból eredő hírek szerint a puccskísérletet megelőzően Dögéi Imre, volt földművelésügyi miniszter revizionizmussal és titóizmussal vádolta meg Kádárt egy hosszabb iratban amelyet eljuttatott a Buddapestre akkreditált vörös-kinai nagykövetnek.

Tudvalevő, hogy vörös-Kina diktátora Mao magáénak vallja Sztálin azon tóriáját, hogy az “imperialistákat”’ csak háború árán lehet legyőzni, nem pedig békés utón, mint Hroscsov hirdeti. Az Albán-Szovjet szaki tás idején Kina Albánia oldalára állt .Amikor a Szovjetunió kivonta csapatait Albániából és felszámolta albániai tengeralattjáró bázisát, vörös-Kina azonnal hathatós gazdasági és hadfelszerelési segítséget nyújtott Albániának. A vörös-kinai kommunisták azóta igyekeznek befolyásukat egyéb csatlós államokra is kiterjeszteni, (a, szovjet rovására), amelyből kifolyólag szívós küzdelem alakult ki Hruscsov és Mao között. Ide magyarázható a kommunista elnyomás alatt sínylődő országokban nem régen lefolyt desztalinizáló akció is. Magyarországon augusztus 19.-én hirdette ki Kádár a, sztálinisták, köztük Rákosi és Gerő a kommunista pártból való kizárását. Dögéit már korábban kizárták, bár már ezt megelőzően az év elején feladta parlamenti tagságát. Kádár 1960-ban pekingi követnek nevezte ki, de ezt a megbízatást retjélyes okokból nem fogadta el. A rejtélyes okok minden bizonnyal Moszkvában keresendők.

Bár a viszony Kádár és a, sztálinisták között a szabadságharc eltiprása óta állandóan feszült volt, nyílt összeütközésre csak most került sor. A Bartos Antal által vezetett csoport tagjainak nagyrésze á, hadsereg é§ a rendőrség tábornokainak köréből verődött (Folytatása a 16-ik oldalon)