Fáklyaláng, 1961. február-október (2. évfolyam, 2-10. szám)

1961-02-01 / 2. szám

® o- 5 -Ismeretlen részletek Péter Gáborról .

A magyarországi kommunista politikai rendőrség egykori rettegett vezetője, Péter Gábor, a Horthy korszakban mellényszabó volt a Király utcában. A rendőrség előtt jólismert ifjú kommunistát Cs. István detektiv kisérte figyelemmel s többször rajtakapta, amikor éjtszakánként röplapokat vagy kommunista nyomtatványokat csempészett a kapuk alá. Fiatal korára való tekintettel kisebb büntetésekkel úszta mego A második világháború alatt már merészebb vállalkozásokba kezdett. Akkor dr. Wayand István detektiv-felügyelő fogta el, ő tartóztatta le korábban Rajk Lászlót; majd 19^1-^2~ben ő nyomozott a Tito -vonalon is. Péter Gábor és Rajk 19^5-^6-ban lobogó dühvei csaptak le a két detektivre és válogatott kínzások után mindkettőt felakasztották.

Péter Gábor 19i+5"ben - Moszkva rendeletére - vezérőrnagy! rangban lépett az AVO élére. Egy év múlva altábornaggyá léptették elő. Felesége Rákosi Mátyás titkárnője volt. Kérdéses, hogy férjének referált-e gazdája tetteiről vagy gazdáját értesítette naponta férje intézkedéseiről. Bizonyos hogy mindkettőről bőséges felvilágosítással szolgált Moszkva számára. Az ilyesmi gyakran előfordul a kommunista hierarchiában. Rákosi - Péter Gábor - Rajk között hatalmi féltékenykedés állt fent. Egyelőre Rákosi győzött mindkét vetélytársa felett, bár volt idő, mikor ő maga is úgy érezte, hogy a kötél már-már csavarodik merevedett nyaka köré. Rákosi és Péter Gábor együttesen küldték halálba - Kádár János hathatós közreműködésével - az ébredő-kommunista Rajkot, aki nagyon népszerű volt különösen a bányászok és a csepeli munkások között. Ezek 1951 elején elkeseredettségükben itt-ott lázongani kezdtek. Súlyos kifakadások hangzottak el nyilvánosan is s már-már kitöréstől kellett tartani. Szóvivő bányászok és munkások eltüntetése csak olaj volt a tűzre. Rákosi elérkezettnek látta az időt, hogy második vetélytársától is megszabaduljon s egyben bűnbakként vesse oda a Rajk ügyben. Péter Gábor feszülten figyelt éjjel-nappal. Neki is, Rákosinak is voltak hatalmas pártfogói Moszkvában. Péter Gábor gondosan mérlegelte a helyzetet s amikor úgy látta hogy esélyei Rákosival szemben gyengülnek, szökésre határozta el magát. Az AVO Andrássy-uti központjában volt egy beépitett óriási páncélszekrény. Ebben tartották a legfontosabb és legtitkosabb iratokat. Csak két kulccsal lehetett kinyitni; ezeknek egyikét Péter Gábor tartotta magánál, a másikat saját titkára, ki a szovjetorosz megszálló haderők legfőbb parancsnokságának megbízottja volt.

Az 1951* év nyarának egyik estéjén Péter Gábor kérte a hivatalból távozni készülő titkárát, hogy a második kulcsot hagyja ott, mert Péter Gábor igen fontos és sürgős akták intézése végett hajnalig dolgozni fog, A titkár a kulcsot átadta, de gyanút fogott. Elköszönt főnökétől, de a Jászai Mari téren lesben állt és figyelt. ügy másfél óra múlva észrevette, hogy sok magasrangu katonatiszt és AVO-s tiszt igyekszik Péter Gábor hivatala felé, elmennek egyszer-kétszer a főbejárat előtt, majd egyenként besurrannak az épületbe. Csakhamar értesítette a legfőbb szovjetorosz katonai parancsnokságát a különös jelenségről. Onnan leponyvázott katonai teherautókon egyszázadnyi erősen felfegyverzett katonaság vonult ki, körülvették Péter Gábor várát és a szolgálatot teljesítő AVO-s legénységgel együtt benyomultak a folyosókra, majd pedig Péter Gábor hivatali szobájába, ahol a szadista AVO-főnök nagysietve iratokat csomagolt legbizalmasabb tisztjeinek segítségével. Elkeseredett pisztoly párbaj keletkezett, sok halott és súlyos sebesült terült el a szobában és a folyosókon, mig az oroszok az AVO-s legények segítségével lefogták Péter Gábort és vezérkarának életben maradt tagjait. Még ugyanazon éjtszaka felkutatták és elfogták Péter Gábor barátait és bizalmasait az egész városban, sőt a vidéken is. Az oroszokat segítő AVO-s legényeket pár nap múlva tisztekké léptették elő. Örömük nem sokáig tar-