Fáklyaláng, 1961. február-október (2. évfolyam, 2-10. szám)
1961-02-01 / 2. szám
A szakember nemcsak azon döbben meg, hogy egy ilyen jogszabály egyáltalán megszületett, hanem azon is, hogy mindössze egy miniszterelnöki rendelet rontja le az 1878sVot.Co idevonatkozó rendelkezését» Érezték ezt a visszásságot a budapesti "jogalkotók” is, ezért emelték törvényerőre a rendeletet az 19^+5 VII. törvénnyel. És mi volt a fejlődés további útja ? Mi történt a rendelkezéssel, illetve most már a törvénnyel, amikor felszámolták a háborús bűncselekményeket? Törölték? Korántsem. Kiterjesztették? A magyar köztársaság védelmét szolgáló 19^6»VII.tv. ll»§-ának 3» bekezdése az állam belső biztonsága elleni bűncselekményekre is kiterjesztette a fenti rendelkezést» Most már tehát nemcsak a háborús bűnösökre lehetett alkalmazni a törvényt, hanem a kommunista zsarnokság ellen tiltakozni akaró fiatalok ellen is. 19^9 augusztus 12.-én az országgyűlés felülvizsgálta az 19^+6. VII. törvényt abból az alkalomból, hogy bekövetkezett a "fordulat éve", a kommunista párt egyeduralkodó lett, a polgári köztársaság átalakult népköztársasággá» A rendszer tehát biztosan ült. Félelemre oka nem lehetett. A felülvizsgálat azonban nem eredményezte a kérdéses paragrafus eltörlését, csupán a "magyar köztársaság" kifejezést cserélték fel "népköztársaságira a törvényben. Az 1950» évi II» törvény, a BTA» vagyis a BTK» uj általános, az alapelveket magában foglaló része. Ennek 53°§-a kimondja; " Ha külön törvény máskép nem rendelkezik az egyébként halállal büntetendő bűntett büntetés® életfogytiglan tartó börtön, ha olyan személy követi el, aki 18. életévét már meghaladta, de 20» évét még nem töltötte te. A BTA-t él éptető 1950.39«sz. törvényerejű rendelet 3°§-ának 3. pontja értelmében továbbra is hatályban marad" az lVtO/19^5 /V.l./M.E. sz. rendelet 15°§mában a fiatalkorúakkal szemben alkalmazható intézkedésekre vonatkozóan hozott rendelkezés. Ilyen előzmények után érkeztünk el az 1951-es évhez. Ekkor jelenik meg a fiatalkoruakra vonatkozó büntetőjogi eljárást szabályozó törvényerejű rendelet /1951o 3^«sz. tvr»/» A rendelkezés bevezető sorai sokat igérőek; " A Magyar Népköztársaság különös gondot fordit az ifjúság fejlődésére és nevelésére /Alkotmány 52.§-a/ s ezt a gondoskodást érvényesíti a fiatalkoruakra vonatkozó büntetőjogi és büntetőeljárási szabályok megállapításánál is. E végből a fiatalkorúakkal szemben nem alkalmas olyan rendelkezéseket, amelyek azoknak fejlődését gátolják és a szabályozásnál oly intézkedésekre törekszik, melyek alkalmasak arra, hogy .a fiatalkorúak helyes irányban való fejlődését előmozdítsák és őket a társadalom hasznos tagjaivá neveljék." Nézzük meg, mik azok a rendelkezések, melyek különös gonddal elősegítik a •fiatalság fejlődését. Az 1951° 3^°tvr»8»§»/!/ a következőket mondja ki; "Fiatalkorúra halálbüntetést kiszabni nem lehet, kivéve ha ezt a törvény külön rendeli." íme a finom dialektika, a "nincs", ami mégis van. Egy évvel később 1952-ben jelentette meg először az Igazságügyi Minisztérium a hatályos büntetőjogi szabályok hivatalos összeállítását, a BHÖ.-t, és ez alkalommal minden rendelkezést eflülv zsgáltak és egységes keretbe fogMtak. A fiatalkoruakra vonatkozó rendelkezéseket változatlanul hagyták. Ugyanez történt 195^-ben, amikor a 23»tvr. m-dositotta a fiatalokkal kapcsolatos eljárást - kivégezhetésüket azonban nem szüntette meg. A fentiekben 19^5-től 195**-ig vizsgáltuk a fiatalkorúak kivégezhetőségének kérését történeti fejlődésben. Mindez a véres Rákosi rendszerben történt. Most nézzük meg, mit tett a Kádár-Münnich rezsim e terhes örökség felszámolására? A Bécsben megjelenő "Ungarischer Presse Dienst" i960 szeptember 23°-i számában leszögezte; "Az igazság az, hogy a magyar kormány sem vasárnap, 1957 julius 30.-án sem egy másik napon nem bocsátott ki olyan rendeletet, melynek alapján l6 éves halálraité: enne." Erre a megdöbbentő hazugságra közöltük fotó
