Fáklyaláng, 1960. október (1. évfolyam, 3. szám)
1960-10-23 / 3. szám
-19" _NEME_SJ_S_ Az ó-görög hitregék [ Hesiocfos] szerint a bosszú és megtorlás istennó'je éjjel és nappal nyomon kiséri azt, aki megsértette az erkölcsi világ rendjét, vétett a természeti törvény, a haza, a hűség ellen,kinozza a szegényeket és elhagyottakat, vagy elleneszegült az istenek parancsának. A keresztény erkölcsi világrendben a kínzó bűntudattal és lelkiismeretfordalással azonosították. Arca szörnyű, láttára eláll a lélekzet, szemei a lélek, a vesék mélyéig hatnak. Hangja néha elhalkul, bénito ere|e olykor meggyengül, hosszabb-rövidebb időre el is tűnik, hogy később annál rettenetesebb súllyal zuhanjon áldozatára, s kergesse a mindenkitől el hagyatottság sivárságába, hajszolja idegösszeroppanásba, kétségbeesésbe, s tán végső tragédiába époly utón és körülmények között, ahogy a bűnös valaha mások vesztét, katasztrófáját idézte elő. .. .Mintha a Nemesis keze lebbentené félte Dag Hammarskjöld U.N. főtitkár ablakainak függönyét. A Nemesis éjbe tűnő arcvonásai - mintha hasonlítanának a tavalyi ősz tragikus halottjához, Bang Jensenhez, a magyarság őszinte barátjáthoz. O, a becsület és hűség igazi vértanúja volt. Számkivetett magyar szabadságharcosok és otthon maradt családjaik védelmében nem-et mondott a nagyhatalmú főtitkárnak, s igy az 1956-os szabadságharcot brutális vadsággal eltaposó szovjetoroszok ellen vallomást tett szabadságharcosok névsora [ Bang Jensen becsületére Ígérte, hogy e lista mindvégig titkos marad 3 nem kerülhetett idegen kézbe, mégkevésbbé Moszkva karmaiba. Az U.N. főtitkára menesztette állásából Bang Jensent, s cscládjával együtt a kenyértelenség gondjai közé, s egyben szégyenbe is taszította. Könyörtelenül! De Bang Jensen kemény férfi volt, talpra állt s vállalta továbbra is a nehéz küzde'met az U.N. palota falai közt surranó intrikák és tért hóditó, aggasztó hatalmak ellen. Tavaly egy őszi reggelen, véresen-hoítan találták egy elhagyott park őszi avarán... Dog Hammarskjöld a legutóbbi időkig kedvelt ember volt Moszkva előtt. Ez looikus is, hiszen semmi olyasmit nem cselekedett, ami Moszkva részéről ellenkező magatcrtícra okot adhatott volna. Az oroszoknak annyi gondot okozó magyar ügyben és Bang Jensen ecetében kétségkívül inkább a vörös világ imperializmus legfőbb vezetőinek, mint a magyaroknak és a derék dán diplomatának lett szolgálatot. A Kongó ügyben is már-már aggasztó útra tért, de vagy a még nem későn érkező |obb belátás, vagy a jogosult gyanút keltő nagy Kruscsev-Lumumba barátság láttán ébredő nyugati közvélemény a főtitkárt a vörös cárral szemben ellenkezésre szorította. Igen ám, de Moszkva nem elégszik meg tört százalékokban kifejezhető 50-80-99 százalékos szolgálattal. Százszázalékos munkát és hűséget, a testnek és léleknek feltétel nélküli odaadását követeli! Jaj annak, aki alkudni, vagy ellenmondani próbál! Dag Hammarskjöld beleesett ebbe a hibába -tán mondhatnák erénynek is- s most a new-yorki humidity-t nehezen viselő Hruscsov Moszkva köldökzsinórján fityegő valamennyi szatellilájával együtt mérgesen öklözi az U.N. hatalmas üléstermének padjait és pusztuljon-t, vesszen-t kiált a nyugati hatalmak szolidaritásáról biztosított, de mégis érthetően megszeppent Dag Hammarskjöld felé. Hruscsov szívesen és könyörtelenül iokné B-!istára, el hagyatottságba és szégyenbe, ahogy Dag Hammarskjöld tette Bang Jensennel. Bizony nem lenne kellemes máról-holnapra búcsút mondani a főtitkári palotának - a világ sorsát érintő fontos és bizalmas megbeszélések céljára erre kétségkívül szüksége van a mindenkori főtitkárnak, s az érthetően rendkívül magas főtitkári honoráriumnak, amely alighanem jóval felülmúlja az Egyesült Államok elnökének tisztelet-
