Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 2. szám - Ladislav Budečský: Részlet a "Hajnalhasadás" című új regényből
alkotás problémája. Ha a művészetnek az általános haladásit kell szolgálnia, tudnia kell, hogy niit akar modani, kinek és miiért fontos azt éppen most megmondani. A könyvnek, televíziónak, valamint a töb bi művészi alkotásnak küldetése azonos. Szórakoztatniok és tanítaniok kell. Ha azon ban úgy tanítanak, hogy bosszúsan becsap juk könyvünket, kikapcsoljuk készülékün ket, — akkor rosszul tanítanak. Rosszul is szórakoztatnak, ha úgy szórakoztatnak, hogy megölik műiden komoly munka irán ti felelősségérzésünket és a közösség Iránti kötelességtudásunkat. A művészetnek a lehető legigazabbnak kell lennie. A művészetnek úgy kell kifeje zésre jutnia, hogy azok, akikhez szól, meg értsék, hogy érezzék: a mű nem tér el a valóságtól. A művésznek harcolnia kell az Igazságért, egyszersmind azonban terjeszte nie kell a szépet, , az egészséges optimiz must, az életbe vetett hitet. Ez a szocialista realizmus és a népiség feladata a művészet ben. Könyveim írása közben igyekeztem ehhez tartanom magam. Sikerült-e törekvésem, nem tudom megítélni. Erre olvasóimnak kell válaszolniok.“ Részlet a „Hajnalhasadás*" című új regényből Barunka elégedetten végzi munkáját és az esküvői előkészületeket. Senki sincs segít ségére, még Láda sem. Annak szegénynek elég a maga dolga, baja. Barátaival együtt külön szociáldemokrata párt megalakítására készül. Ügy látja, hogy csupán az újság már kevés a munkások megszervezéséhez. De még az önképzőkörök és szakegyesületek sem bizonyulnak elegendőnek. Pártot kell alakítani, önálló politikai munkáspártot, ál landó tagokkal és fegyelmi szabályokkal. Tagjainak egységes, erős, politikai szerve zetben kell egyesülniük, amely független a polgári pártoktól, saját programja van és saját politikai céljait követi. A párt meg alakítását azonban kongresszusnak kell meg előznie. A kongresszusnak, sajnos, illegali tásban kell lezajlania. Legális kongresszust, amelyen a pártot megalakíthatnák, lehetet len összehívni. Hiába próbálkoznak ezzel a szocialista gondolkodású munkások. A bur zsoázia nyomása ezt lehetetlenné teszi. Budecsky — Pecka — Marácek — Berná- sek és a többi szocialista ezért a szociálde mokrata párt titkos alakuló kongresszusát készítik elő. Sok munkát, gondot jelent ez, dehogy is jut Ládának a kongresszus elő készítése közben ideje arra, hogy még az esküvőre is gondoljon. Ezt Barunkának kell elrendeznie. Az esküvőt hamarosan, vagyis mindjárt Üjév után, januárban, farsang ele jén kell megtartani. Éppen akkor lesz egy esztendeje Terezka asszony elhalálozásának és az embereknek nem lesz alkalmuk sen kit sem megszólni, hogy a mama halála utáni köteles gyászt nem tartották be. Még a tavasz beállta előtt meg kell az eskü vőnek lennie, mert a kongresszust tavaszra tervezik. Az azt megelőző időben és a kong resszus napjaiban biztos nyakig merül majd Láda a munkába és a gpndokba. Könnyen megtörténhetne, hogy a kongresszussal kapcsolatos gondjai miatt még az esküvő jéről is megfeledkezne. Barunka esküvője az előre nem látott akadályok és váratlan ese mények következtében már annyiszor meg hiúsult, ezúttal azonban nem szabad ennek megismétlődnie. Barunka nem várt hiába. Az esküvőt meg tartották, semmi sem akadályozta, vagy ha lasztotta el. Nem volt ugyan olyan, mintha Maloveskán lett volna, sem pedig olyan, mintha Terezka asszony rendezné. De még a mai esküvőkhöz sem hasonlított. Ezért meg sem kísérlem, hogy azt leírjam. Ba runka sajátkezű naplófeljegyzéseit idézem: — Az esküvőnk nagyszabású volt. Előző este a szabómunkások önképzőkörének kül döttsége keresett fel. A kört Budecsky alakította, én a műkedvelők csoportjának voltam a tagja. Fehér rózsacsokrot hoztak nekem és tiszteletünkre az énekkör este szép dalokat adott elő. Az esküvőnk vasár nap volt. Három hintó vitte a vendégeket a malá stranai Szent Tamás templomba. A templom előtt vártak a rendezők, ök nyi tották a hintók ajtaját a nyoszolyólánynak — aki nem volt más, mint Anna, Budecsky húga, — meg nekem, a menyasszonynak és a násznépnek. Innen a tagok sorfala között lépkedtünk végig a templomon, egészen az oltárig. Ebédre nem volt sok vendégünk. Este az egyesületi helyiségbe mentünk, ahol már vártak ránk élettársaikkal együtt a tagok. Ismételten jókívánságaikat fejezték ki és az esküvőnkre érkezett levelek, gratulá ciókat olvastuk. A világ minden részéből, Csehországból, Ausztriából, Németországból, Franciaországból érkeztek jókívánságok. így ünnepelt bennünket az egész egyesület és éjfél utánig együttmaradtunk velük. Eddig szól Barunka feljegyzése. Láda Bárunkéval kötött házasságával te hát családot alapított. De nemcsak magán életét, saját boldogságát tartotta szem előtt. Sokkal többet akart ennél. Nagy szocialista munkáscsalád megalapítá sára vágyott, amely mindenki boldogságé-
