Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 11-12. szám - VI. portyázás a nyugati határszélen
yi. PORTYÁZÁS A NYUGATI HATÁRSZÉLEN Hazánk legnyugatibb országrészét valószí nűleg nem kell „felfedeznem”. Elvégezték ezt már előttem a gyomorbajosok, a vese- és májbetegek százai, a parlagon heverő földek magyar megművelői, az uránérc, szén és kaolin bányászok, a Cseh erdő favágói, de nem utolsó sorban a felszabadulás utáni idők hírhedt aranyásói. Ki ne ismerné a szlová kiai magyarok közül Karlové Vary-t, Ma riánské Lázne-t, Sokolovot, Jáchymovot, Kynžvartot, Chebet és Loketet. Hisz majd minden harmadik magyar polgártársunknak van ott rokona vagy ismerőse. A gócpont természetesen Karlové Vary, a város, ame lyet helyszűke miatt begyömöszöltek egy szűk völgybe, beékelték a sziklák közé. S palotái felett üyérikor ősz táján lángbaborul- nak a cserfaerdők. Maga a város hasonlít lábadozó betegeinek jó néhányára, akik csoportosan járván a Ko lonád sétányán, iszogatják füles kancsóikból az egészség vizét. A város is rékonvaLeScens, lassan gyógyul betegségéből és sebeiből, me lyeket a felszabadulás utáni idők felelőtlenei okoztak. De a másfél milliárddal alátámasz tott kormányhatározat után láthatóan gyó gyul és nemsokára teljes díszben fogadja majd a világ minden tájáról ide igyekvő, gyógyulást kereső külföldieket. Már ma - a lengyeleken, magyarokon, oroszokon és né meteken kívül szép számmal vannak itt an golok és franciák is. A város pedig, ahol szí vesen időzött Nagy Péter cár, Goethe és Schiller, Bach és Beethoven, Chopin és Liszt, Brahms és Grieg, Arany János és Móra Fe renc, ahol a magányt és gyógyulást kereste Gogol és Neruda, Turgenyev és Marx, Gorkij és Pavlov, jövőre kibővített kapacitással fo gadja majd látogatóit. A várost környező sziklák keresztjei és ki látótornyai közt feltűnik egy szarvasszobor Karlové Vary — városrészlet A mint már említettem Karlové Vary sokáig Löket város fennhatósága alá tartozott. Löket körülbelül 15 küométernyire fekszik Varytól nyugatra. Vára mint valami sasfészek, magasan trónol az Ohfe folyó ka nyarói felett. Lakosságának száma ma ele nyésző, álig háromezer lélek. A városka végén kőből faragott búsképű Goethe szobor áll. A főtéri vendéglő, a Fehér lóhoz falain újonnan (inkább ismét) elhelyezett emléktábla ma gyarázza meg a nagy költő szoborarcának bús komorságát. Itt szállt meg ugyanis Goethe az 1807—8, 1810—11, 1818—19 és az 1823-as években. Minden valószínűség szerint a koszt már az ő idejében is olyan rossz volt a .fe hér lóban”, mint ma. Igaz, hogy Karlové Vary közel van! Fenn, a várban elhelyezett Goethe múzeum anyagából megtudom, hogy a Hcádinger család és Ulrike von Levetzow vonzották ide Goethét. A volt királyi várban, melyet a XVHI-ik századtól kezdve 1948 április 15-ig börtönnek használtak, ma köztársaságunk legszebb por celán kiállítása van installálva. A kiállítás rá mutat egyben a környék lakosainak szorgal mára, kézügyességére és tudására. Aki meg nézi a Schmidt testvérek (Joharmes Andreas és Ignatius Schmidt) vagy Andreas Kugler XVIII. században készült óráit, az nem cso dálkozik a cin és sárgaréz edények (XVI. század) művészi előállításán, de nem állhatja meg szó nélkül, ha meglátja, hogy a csipke- verés, mézeskalácsipar és a kéknyomás mi lyen művészi művelőkre talált e kisváros né met és cseh eredetű polgárainál. A cseh por celán történetéből sok mindennel ismertet meg a kiállítás. Félsorakoznak a vidék por celángyárainak világhírű gyártmányai. Klás- terec, Brezová, Chodov, Budov, Doubi, Rybá- re, Löket, Stará a Nová Role, Hor. Slavkov sorra mutatják be remek műveiket. Itt látha tók a híres, porcelánfestők munkái is (Bock, is. Á monda szerint e Szarvas nélkül nem lett volna Karlové Vary. Állítólag IV. Károly, á német-római szent birodalom császára és Csehország királya loketi vadászlakából va dászatra indult. Vadűzés közben egy szarvast kergetve a király kutyája beleesett az egyik forrásba s leforrázta magát. A király, aki sze rette a vörös burgundit, valószínűleg öreg korára gondolt, midőn e helyen gyógyfürdőt alapított. A fürdő a Vámé Lázné u Lökte ne vet kapta. Később a nagyétkű utódok hálából Karlové Varyra keresztelték át. Én magamban nagyon csodálkoztam, hogy a derék Karlové Vary-i polgárok miért nem a kutyának vagy magának a királynak emeltek szobrot, és miért pont a szarvasnak? Szerény magán- véleményem szerint ez a szarvasszobor a Karlové Varybart felszarvazott házastársak szimbóluma. (Persze ez a megállapítás nem lehet általános, mert vannak kivételek itt is.)
