Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 10. szám - Könyvespolc
SCÜ RľGŕWESPSB 1£ Julius Fučík: Szeretjük nemzetünket Július Fucíknak a kötetben összegyűjtött cikkei abból a2 időből származnak, mikor Hitler bandita-diplomáciája a farizeuskodó nyugati nagy hatalmak segédlete mellett Münchenben diadalt aratott és néhány hónapra rá a barna- inges gyilkosok hordája meg indult, hogy végigtiporja egész Európát. A legelső ál dozatok egyike éppen Cseh szlovákia volt. Leszakították testéről a Szudéta-vidéket és Szlovákia déli részét. Fucík ebben az időben különféle helyeken bujkál és álnevek alatt cikkeket ír azokba a lapokba, melyeket még nem tiltottak be a fasiszták. A nehéz megpóbáltatások köze pette a cseh történelem és kultúra nagyjait állítja nem zete szemei elé. Cikkeién feleleveníti a múlt hangját, mely a cseh demokratizmus - ről és a nemzet igazi sze- retetéről beszél. Harcol a cseh nemzet történelmének meghamisítása ellen, hitet és harci kedvet olt az emberek szívébe, meggyőzően bizony gatva, hogy egy nemzet, melynek ilyen történelme és kultúrája van, nem pusztul hat el. Midőn később Hitler hordái megszállták egész Cseh- és Morvaországot s a Gestapo fojtogató keze rászorult a halálraítélt cseh nemzet nya kára, a Horák professzor ál arca alatt rejtőző Fučík röp- iratokat, brosúrákat ad ki és cikkeket ír az illegális Fűdé Právoba és egyéb haladószel- lemú lapokba. A könyv má sodik fele ezeket a cikkeket és írásokat tartalmazza. Min den egyes írásból nemzete iránt érzett mélységes szere- tete és a győzelembe vetett megingathatatlan hite beszél hozzánk. Száz meg százezer kommunista nevében harsog ja a világba feledhetetlen kommunista hitvallását: „Mi kommunisták, szeretjük nemzetünket... Ezért nem kíméljük erőnket és nem riadunk vissza az áldozatok tól a nemzetünk teljes fel szabadításáért vívott harc ban .. Fučík nem riadt vissza az áldozatoktól. Nemzete sza badságáért, nemzete szabad, tartalmas és boldog jövőjéért áldozta fel fiatal életét. Nem élte meg vágyai teljesülését, a „boldog holnapot". Julius. Fučík meghalt, de szavai örökéletű és örökérvényű pa rancsként zengenek fülünk be ma is: „Szeretjük nemzetünket!” Hot kis táncos a gyerekszínház színpadán brig&dmunkával építettek meg a Csemadok tagok, hogy közművelődési előadások kere tében Saskó Kázmér Érsekújvár múltjával szeretné megismertetni a város lakosságát? Esetleg azt, hogy szeretnének megismerked ni az érsekújvári dolgozók a fiatal szlovákiai magyar írókkal irodalmi vitaesteken? Feles legesnek tűnő igyekvés, úgyis elhiszi az olvasó, hogy az érsekújvári dolgozók hívei a kultúra ügyének. Még egy dolgot kell megemlíteni, mert hiszen enélkül csonka lenne a kép az érsek újvári kulturális életről. Nem régen alakult , meg a gyermekszínpad Érsekújvárott a Cse madok helyi szervezetének védnöksége alatt. A csoport művészeti vezetője Stefánik Mag da Vaád Ferencné ennyit, s ezzel eleget mond a csoport alakulásáról és céljáról: — Ezeknek a szegény érsekújvári gyere keknek nincs egy parkjuk, ahol eljátszhatná nak, ha beál a nyári szünet. Azzal az aján lattal állottam a Csemadok helyi vezetősége elé, hogy alakítsuk meg a gyermekszínpadot, s így a Csemadok munkájába bevonva a gyermekek szórakozhatnak és tanulhatnak is egyúttal. Egyben biztosítjuk a műkedvelő színjátszói utánpótlást is. Nem csak úgy ad hoc játszunk, hanem rendszeresen, egészévi programmal készülünk szereplésekre. A Cse madok vezetősége kapva kapott az ajánlato mon, s most ott tartunk, hogy már előadtunk két egyfelvonásos jelenetet, a „Kis kondást” és a „Mókás Misi Tündérországban” című játékokat. Közben felfedeztünk néhány fiatal tehetséges gyermekszereplőt, mint a kis Mayer Pannit, aki kitűnő énekes lehet még, Jakab Kataiinkát vagy Rozkopál Klárát, akinek valóságos tehetsége van a baletthez. Nagyon hálás vagyok ezért a lehetőségért a Csemadok vezetőségének, amelyet az állandó gyermekszinház létrehozásában nyújtott ne künk. Jövőre szeretnénk a János vitézzel a közönség elé lépni. Ez jelentené az első komolyabb programunkat. Ügy hiszem, ennyi elég egy helyi csoport életéről, hogy lássuk, a szívvel végzett mun ka hoz gyümölcsöt a kultúra asztalára. MIKUS SÁNDOR
