Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 8. szám - Könyvespolc
Mikszáth Kálmán: A Sipsirica — A gavallérok Mikszáth rövid írásait még azok az olvasók is szívesem veszik kezükbe, akik húzó doznak az elbeszélésektől. Az emberek szeretnek ne vetni, szeretik a humort — Mikszáth kielégíti ezt az igényt; anekdotázó módsze reivel komoly kérdéseket is színessé, érdekessé tud ten ni. A Sipsirica története a Tisza-karabeli Magyaror szágiból kiragadott kép, ez a kép azonban egyben az egész társadalom kereszt- metszete is. Sipsiricát édes anyja formálisan eladja az egyik köztiszteletben áló főúmak. Druzska tanár le leplező a gyermekvásárt, az egyik napilapban cikket ír az ügyről. Már a parlament ben is tárgyalják a botrá nyos esetet. Nagyon kelle metlen dolog ez az uralko dó osztály egészére. Vala hogy ki kell mászni belőle. A miniszter meg is találja a megoldást; Druzskát őrültnek nyilvánítja és té bolydába záratja. A második elbeszélés, A gavallérok vidámabb törté net. A vidámság mögött azonban Mikszáth keserű szatírája bontakozik ki. A régihez való görcsös ra gaszkodás az országot visz- szatartja fejlődésében. Sá ros megye nemesei szegény, krajcáros legények, hivatal- nokoskodásból tengetik éle tüket. Visszasírják a régi nemesi világot. Mivel sírás sal a régit visszahozni nem lehet, megpróbálják a letűnt világ szokásait tovább élesztgetni. Ez azonban költséges mulatság. A sáro- sí nemeseknek pedig pénzük nincs. Annyi azonban mégis akad, hogy egy-két napra bérbevegyenek nemes pari pákat, kocsist, ékszereket, öltözetet stb. A nyomornak ilyen kölcsönvett csillogásá ban ülik meg Csapinszky újságíró esküvőjét is Mikszáth szatirikus írásai egyben ítéletmondás is a Tisza-rendszer fölött. Ez a társadalom, amelyben min den hazug és mindenki ha mis köhtösbe öltözik, nem tarthatja fenn magát sokáig, nem ’ehet a történelem ke rekét sem visszafelé hajta ni. A múlthoz ragaszkodók előbb-utóbb olyan nevetsé ges figurákká válnak, miint Mikszáth sárosi nemesei. Tamási Áron: Ábel az országban Tamási népszerű Ábel- trilógiájának II. kötete az „országba" viszi el az olva sót; itt zajlanak hősünk nek, Ábelnak kalandjai. Az eLső kötet havasi világából itt már bonyolultabb, moz galmasabb cselekmények középpontjába kerül Ábel, de itt is helyén a szíve és az esze; nem csalódik ben ne az olvasó, aki már az első kötetben megismerte és megszerette. Szabó Árpád: A trójai háború Rég letűnt hősmondák, a homéroszi költemények vi lágába vezeti el ifjú olvasóit Szabó Árpád könyve. Az egyes mesékben sokszor költői szépséggel elevenedik meg a trójai háború törté nete, a nagy görög hősök sok harca és kalandja. Ezer nyi színnel tárul elénk az a hajdani csillogó világ, amely sokszor a hősiesség és em berszeretet csodálatos pél dáit tudta felvillantani. Fedor Ágnes: Állatóvoda A nagy árvíz idején egy kis rókát és kis borzot ki mentenek a vízből. Buda pestre hozzák őket az ál latóvodába. Itt új állatok kal élnek együtt, megismer kednek a kis oroszlánnal, a vadmácskával, az őzzel és egy dingóval. A kis dingő megszökik, elvadul és ka landos módon találkozik az erdőben néhány iskolatár sával. A kis történetet az Áílatkertben készített raj zok teszik még vonzóbbá. Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán Jókai „Kárpáthy Zoltán” című regénye, mely a Jókai Mór Válogatott Művei soro zatban jelenik meg, „Egy magyar nábob" című müvé nek folytatása. Mindkét re gény Jókai írói fejlődésének abban a szakaszában íródott, mikor a nagy művész az akkori közelmúlt történelmi eseményeinek felelevenítésé vel tett hitet a haladás mellett. A kötet bő jegyzetanyag gal, gondozott formában je lent meg, Reich Károly ki tűnő grafikusművész készí tett hozzá rajzokat. KÖNYVESPOLC
