Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 1. szám - Egri Viktor: Séta a film világában
(hajót tervez, amelyben a szegecselést fel váltja a hegesztés és a testvérnek ötvenéves fejjel új módszert kell tanulnia. Máskor az okoz gondot, hogy az egyik Zsurbin felesége etlhidegül férjétől, mert az éjszakákon át kimarad a munkaver seny és a tervszámok miatt. És bajt, zavart szül, hogy a legfiatalabb fiú menyasszonya elbotlik. A problémák mégis mind megoldódnak, a gondók nem vezetnek acsarkodóéra, gyű lölködésre, családi háborúra. — Magasabb- rendű erkölcs fékezi a szenvedélyeket, a szovjet ember józan erkölcsi felfogása hoz za meg minden bajra a megoldást, ,,Az ember ereje a munkában van, ha a munka erősebb, az ember is erősebb“, mond ja Matjev apó, de ez korántsem jelenti azt, hogy a film az életet a munka területére szűkíti le. Nagy lépést jelent ez a Mm Azsájev Távol Moszkvától című regényének filmváltozata után, hogy Kocsetóvnak és a rendező Hejficnek sikerült megragadnia a Zsurbin család minden tagjának magánéle tét is. A regénybeli műszaki problémákból csak annyi maradt, amennyi az új és a régi harcának érzékeltetéséhez kellett. A nagy építő feladatok azzal válnak fontosak ká, hogy az építők legsajátosabb egyéni problémával szoros összefüggésben állnak. Hja Zsurbinna'k, a család fejének emberi gazdagodása, Alexej és Kátya szerelme, Vik tor és Lida válása mind egy-egy emberi vizsga, mély azt mutatja, hogy lényegében más lett a szovjet ember élete, mint volt a múltban. Beszámolóm helyszűke miatt nem adhat átfogóbb jellemzést a rendező nagyerejű, sok jelenetében költői munkájáról, ahogy a színészek pompás játékát sem elemezheti. — Csak összegezve mondhatom, hogy a Matvej apót alakító Lukjanov, az Ilját ját szó Andrejev és Kadocsnikov megérdemlik a Cannesben kapott nagy nemzetközi elis merést. De a többiek, K. Lucsko, Batalov, Medvégyev és Dobronravova is kitűnőek, maga a film pedig az elmúlt esztendőnek legnagyobb filmsikere, a szovjet filmmű vészet jelentős, űj győzelme. A népi demokráciák filmjei. Kurt Stem és Jeanne Stern Nemzeti és Béke-díjasok írták. Az erősebb az éj szakánál című új német film történetét, amely magávalragadó művészettel példázza, hogy a kommunizmus eszméje erősebb a barbár fasizmusnál és a szabadság vágyá nak, az életnek győznie kell a halál felett. 1933 Németországába vezet a film, a német föld legjobb fiaira, az igaz hazafiakra rászakadó gyilkos sötétség, a fasiszta rém uralom korába. Milliókat megtéveszthetett a horogkereszt sok hamis jelszava, az „Élet tér“, „Német felsőbbrendűség“, de akadtak olyanok is, akiket a gyűjtőtáborok pokla nem felemlíthetett meg és kínok, szenvedések árán vállalták a harcot a fasizmussal.. Ilyen harcot vállal a Löning házaspár is; a ha záját, családját szerető férj a Gestapo ke zébe kerül, de a kínok nem tudják megtör ni, halála előtt is bátor szívvel tesz hitet a kommunizmus nagy ügye mellett. Megrendítő a többi sors is: Eddi Nohl otthagyja a kommunista pártot, semleges; akar maradni, de könyörtelen életigazság, hogy az élet nem tűr kényelmes semleges séget, Nohl a Gestapo (besúgója lesz. (Erich Bacbmannt gyűjtőtáborba hurcolják és fe lesége, a szép Lőtte éppen az áruló Nohl- ban keres új élettársat. Lőtte sorsa is ele inte menekülés a politika elöl, de az ese ményék sodrában kinyílik a szeme és a kommunisták oldalára áll. Rendkívül jellem ző a nyárspolgár Glöbig család sorsa is. A szülök vakon bíznak a Führerben, ittasan • hallgatják a győzelmi jelentéseket, míg egy nap rádöbbennék arra, hogy Hitler becsapta őket. Gyilkosnak nevelt gyermekűik meghal a Führerért, egy ostoba vak ábrándért és a család összeroppan. A sötét német éjszakában fényként vilá gít a német kommunisták hasi helytállása — ez a film értelme és lényege. Névtelen em berek az életüket, a vérüket adják, hogy példát mutassanak és példájukkal megrövi dítsék a fasizmus szennyes hullámaival el borított német nép szenvedését. Névtelen hősöknek állít művészi emléket ez a megrázó német film, igazolva, hogy a legjobbak hitét nem lehetett megtörni, hogy „hitierek jönnek és mennek, de a német nép, a német állam — marad“ — ahogy Sztálin mondotta. Az ádáz 'küzdelemben el hullhatnak a legjobbak, ám halálukban is győztesek maradnak. Ök az új német jövő hírverői, útcsinálói, kiknek emlékét a néző a szívébe zárja. Slatan Dudov/ rendezését, nagy műgond, pontosság jellemzi, amely kerüli a natura- "izmus buktatóit. Igazi művészi munka ez a rendezés, amint Wilhelm Koch Hogge, Helga Görimg és a többiek játékát is csak a dicséret jelzőivel illethetjük. A román filmhét alkalmából megismerked hetünk a Pacsirtával. Ez a román filmek át lagából értékeivel kiemelkedő új színes ro mán film népi táncokat és népdalokat mu tat be, elvezet egy-egy hagyományokban, gazdag faluba, (bemutatja a népművészeti csoportok tevékenységét otthonukban, végül az ország fővárosába kisér, ahol a gyűjtött anyag igazi művészetté kristályosodik. A film irója és (rendezője — Lón Bostan — hiteles képekben meglehetősen bő szem-
