Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 6. szám - Kaposi Edit: Néptáncaink gyűjtésének fontossága tánccsoportjainknál és a gyűjtés módszerei
bán is, ahol nemcsak az éppen divatos mo dern társastáncokat járták, hanem a nép> eredetű csárdás többféle változatát és pol kaféléket is. Mélyebb, alaposabb lesz gyűjtésünk és a néptánc megismerése is, ha nemcsak lépé seket, motívumokat gyűjtünk, hanem igyek szünk megismerni és rögzíteni a tánc több féle változatát minél több táncostól és fel tétlenül megkeressük a tánchoz kapcsolódó zenét, valamint szókásanyagot is. Amennyi ben módunkban áll a táncot és tánczenét a modern technikai eszközökkel rögzíteni (film, magnetofon), a tanulást is megköny- nyítettük. De ha ez nem is áll rendelkezé sünkre, igyekezzünk, hogy a gyűjtést mi nél jobban felkészült kis brigád végezze. Pl. a legkönnyebben tanuló táncosok, a leg- biztosabban lejegyző zenész, esetleg ügyes fényképész legyen a gyűjtés vezető segítsé gére. A gyűjtés után azonnal — míg maga az élmény is friss — minden fontos mozza natra kitérően rögzítsük a tánc menetét, körülményeit, zenével való kapcsolatát. Ilyen fontos adatok *pl. a következők: kik (nem és életkor) és hányán járják a tán cot? Mi a tánc kezdőhelyzete? Mi a tánc összefogódzási módja, térformája? A tánc szerkezete? A tánc figuráinak részletes le írása. (Ritmusképietek, esetleges ismétlő dések, variánsok.) A gyüjtőbrigád igyekezzék minél többször résztvenni a mai mulatságokon, de rendsze res, szívós kutatást kell végeznie az idő sebbek, középkorúak, fiatalok, sőt a gyer mekek között is, hogy kik, mikor, hogyan éltek, vagy1 élnek a néptánccal, a különböző népi szokásokkal. Különösen a híres vőfé lyek, násznagyok, régi legénybírók, jó dalos asszonyok lehetnek ebben segítségünkre. De fordítsunk figyelmet a pásztorokra is. Sok gazdag, nagy ügyességet kívánó eszközös táncot őriz közülük nem egy. Vegyük sorra az egyes tánctípusokat: leány és vegyes körtáncokat, férfitáncainkat (pásztortánc, verbung, különböző eszközös táncok, üveg gel, gyertyával, seprűvel, kisszékekkel, stb.), páros táncainkat. Egy-egy hagyományos szokáshoz fűződő tánc: pl. a lakodalmas gyertyástáncok, a Szentivánéji tűz körüli tánc, május járás, stb. se kerülje el figyel münket. Érdemes utánajárni a különböző mesterségtáncoknak is, (kádártánc, varga tánc, takácstánc, stb.). Nem érdektelen számunkra az sem. hogy megfigyeljük a szlovák, lengyel, vagy mor va hatást egy-egy tánctipuson, vagy egy- egy falu hagyományain belül. Ezek a hatá sok természetes velejárói az évszázados együttélésnek. A népek közötti barátság, kölcsönös megértés, egymás művészetének megbecsülése, a szépre való törekvés volt a motorja az átvételeknek és ezeket az át meneti formákat nem szükséges leválaszta ni egyik népművészetről sem. A tudományos módszerű kutatás vezet csak megfelelő eredményre. Ezért a kuta tásnak ki keli terjednie minden változat le- rögzítésére. A művészi felhasználásban, vagy a pedagógiában azonban a gyűjtött anyagot szelektálnunk keli. A szelekció szempontja
