Fáklya, 1956 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1956 / 1. szám - Vladimír R. Altmansky: Útmutató Kongresszus
den épületet a véletlenül közelben álló mú zeum hasonlatosságára. Hasonló törekvések ütötték lel a fejüket mind gyakrabban Bakuban, Tbilisziben (és Ki- jevben is. S hogy az emberek miképpen él tek ezekben a házaikban, azt a legjobban egy mondás világítja meg, amely a leningrádi Petrográd lakónegyedben jár szájról-szájra: „Ha az embert már túlontúl elfutja a mé reg a lakás hiányosságai miatt, leszalad az utcára elgyönyörködni a ház homlokzatának pompájában.“ T-í iba volt, hogy a „Szovjetunió építé szete“ című vezető elméleti folyóirat is alig foglalkozott az építészet újító módsze reivel, n^em népszerűsítette a gépesített építkezést, nem fordított figyelmet az öko nómiai muta tószámokra — ahogy azt főszer kesztője, K. I. Trapeznyikov beismerte. Nem harcolt az építészet és gyakorlat egybekap csolásáért. Nyilvánvalóvá vált, hogy sok építész vala mennyi alkotását minden idők és kultúrák különböző stílusainak egyvelegévé akarta változtatni. Azon voltak, hogy minden házra olyasforma kupoiácskákat építsenek, mint amilyenek Vaszilij Blazsermij templomát éke sítik, olyan tornyot illesszenek rá, amilyen a leningrádi Admiralitás dísze és az athéni Akropolisz mintája szerinti antik oszlopokkal övezzék. De elég a kongresszuson elhang zott bírálatokból. Helytelen lenne azonban, ha a szovjet épí tészetnek csupán árnyoldalaival foglalkoz nánk. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a Szovjetunióban az 1926-tól 1955-ig terjedő években 2.019 új munkástelep és vá-> ros épült s hogy csupán a háború utáni évek ben 8.000 nagy üzemet javítottak meg, illet ve építettek újjá, hogy csupán az ötödik öt éves terv idején 150,000.000 négyzetméter lakóteret adtak át használatra a szovjet épí tészek, hogy 1954-ben több épületet fejeztek be, mint az egész második ötéves terv alatt. A szovjet építészek II. Össz-szövetségi kongresszusa megvitatta azt is, hogy mikép pen lehet a hibákat leküzdeni és rámutatott a fejlődés útjára. Abból az elvből indult ki. amelyet az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió minisztertanácsának a kong resszushoz intézett üzenete foglalt magá ban: ,A szocialista realizmus összeegyeztethe tetlen a formalizmussal, a múlt építészeti mintáinak vak másolásával s éppígy építé szeti örökségünk elvetésével. Az egyszerűség, a fonnák fegyelmezettsége, a szép külső forma, a tervek gazdaságossága, a szociális szükségletekről való gondoskodás — ezek a szovjet építészet legfőbb irányvonalai." így tehát a házaknak szépeknek, olcsóknak és kényelmeseknek kell lenniölk! Lehetetlen Az Admiralitás épülete Leningrádbart előbbrejutni, ha az építészek nem dolgoznak ki típusterveket, ha radikálisan nem egysé gesítik az ^építészeti részleteket, ha nem tér nek át az építészet gépesített módszereire. Elkerülhetetlen, hogy áttérjenek a házak, is kolák, klubok és kórházak futószalag-gyár tására. A leningrádi építészek csoportja egy olcsó, négyemeletes ház kísérleti tervén dolgozik. A házban negyvenöt ilakás lesz és a tizen ötödik városnegyedben épül fel. Betonblok kokból állítják össze, építésében eltekintenek minden feleslegestől, a blokkokat speciális betonból öntik s így a költségek 25—30 szá zalékkal csökkennek. agy fejlődés mutatkozik ezen a téren » Üzbegisztánban, ahol ma már az üsz- szes épületek 86 százalékát az új típustervek szerint építik. Ily módon tizenöt millió rubel megtakarítást érnek el. Majorov elvtárs a habbetonból és egyéh betonfajtákból készült nagy blokkok gyártá sának állandó növekedéséről beszélt. Moszk vában a legközelebbi hónapok folyamán har minchat iskolaépületet és összesen 100.000 négyzetméter lakóteret építenek ezekből a bokkokból. Figyelemreméltó, hogy ily módon egy ^egyemeletes iskolát hetvenkét nap alatt
