Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 2. szám - E. V.: Krúdy Gyula regényei / Könyvespolc
qol kiadás is, — Szőke Lőrinc, Fendt Pál és Tóth Tibor kollektív munkája. Lényegesebb stílusbeli különbségek a fordításban nincsenek és így az egy séges egész benyomását kelti. Az olvasó egy-két kisebb mondatszerkezeti hibától eltekintve nem veszi észre, hogy fordításról van szó. Ez pedig a {ordítok becsületes munkáját dicséri. Nem feledkezhetünk el a három kötet technikai oldaláról sem. A kétszínű és a színes képek kivitelezése nagyszerű nyomdatechnikai munkáról tanús kodik. Ezzel kapcsolatban a magyarországi „Művelt Nép Könyvkiadó" a a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadóhoz intézett levelében a többi között ezt írja: ,.Egyöntetűen az a vélemény alakult ki, hogy a három kötet külső ki vitel tekintetében a lehető legjobban sikerült és minden elismerést meg érdemel.“ Emellett rá kell azonban mutatni arra, hogy különösen a második és harmadik kötetben a megengedettnél több — néha zavarólag ható saj tóhiba van. Hanzeika és Zikmund Afrikája jelentős mű, amely méltán megérdemli hogy minden magyar olvasó megismerkedjen vele. Nem kétséges, hogy ez a könyv egyik legjobb barátja lesz- * GÁLY JVÁN Krúdy Gyula regényei «*' A felszabadulás előtti magyar irodalmi világ azt vallotta, hogy Krúdy Gyula az írók írója. A tévhitet mesteri nyelvezete, elbűvölő prózájának az óborok zamatjára emlékeztető keserédessége s hangjának utánozhatatlan bája keltette. Sajátos dallamosság, varázsos zene cseng a nyelvében, amely utolérhetetlen költőiességgel büvöi elénk egy elmúlt világot különös ro mantikus hőseivel. Akár a nyírségi tájon jár az író képzelete, akár itt nálunk a Szepesség- ben Podolin hepehupás utcáin, akár a Bakony rengetegében, a Badacsony szőlőskertjeiben vagy Óbuda, a Rózsadomb, a Víziváros kocsmáiban és lean derbokros, orgonás udvaraiban — mindenütt eluralkodik a századvég új ro mantikájának hangulata. De igaztalanok volnánk a magyar széppróza e nagy művészéhez, ha nem vennénk észre, mennyi valóságos képet is tudott feste ni a nemesi világról, a Ferencváros kispolgárairól, a pesti éjszakai élet kisembereiről, kucséberekrői, zenészekről, a társadalmon kívül esett lel— kékről. Ezért nemcsak színdús stílusa, álomszerű lírája, hanem sajátos egyéni színnel megrajzolt alakjai miatt is örömmel üdvözöljük, hogy al kalmunk van a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó karácsonyi kiadványai közt megismerni két szép színes regényét tartalmazó kötetét. A középnemes Krúdy nem tudott kitömi osztálya korlátaiból, nem tudott kritizálni, mint. Mikszáth, vagy Móricz Zsigmond, neki nincsen egyetlen olyan hőse, mint az „Őri muri" Szakmáry Zoltánja, akit Móricz már a népből eredt író teremtő szemével figyelt és írt meg éles kritikai elmé vel, de azt elmondhatjuk, hogy Krúdy nem táplált illúziókat a letűnésre ítélt világról. És írjuk számlája javára, hogy soha, egyetlen művében nem törleszkedett az úri világhoz, hogy nem írt Herczeg Ferenchez hasonlóan Gyurkovics fiúkat és Gyurkovics lányokat, meg mamákat; az ó dús ember- galériájában nem élnek a dolovai nábobhoz hasonló figurák, sohasem volt talpnyaló, a dzsentri világ olcsó szórakoztatója. A kötet első regénye, a Hét bagoly egy kissé vallomásként és életrajz ként is hat. Egyik hősében, Szomjas Guszti fiatai íróban mintha önmaga ifjúkorát adná Krúdy és ugyanakkor világszemlélete, romanticizmusa ere dőjére és forrására is rávilágít. A kilencvenes évek, a századforduló em bereinek szépért hevülő romantikája ejti meg. amely mm bírálja e kor el lentmondásait, nem kritizál még akkor sem, ha sejti is az ellentmondásokat, a kor perzselő kérdéseit. A századforduló romantikus szemléletét képviselő JÓzsiás — a Hét bagoly rokonszenves öregura — megéli egy kornak és nemzedéknek eltűnését, az ódon Pestnek átalakulását kapitalista nagyvárossá. Érdekes és izgató törté net ez, ez a haladás és új életre támadás, amelyet felejthetetlenné tesz az írónak elégiás, szomorkodó hangja és az a különös szemlélet, amely a feltörő újat Józsiás úr szemén át hidegnek és kietlennek, minden poézis nélkülinek találja. „Az új világ immár nem a mélyen érző tiszta szíveké,
