Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 2. szám - Vítězslav Nezval: Prága 1950 tavaszán (ford. Szabó Lőrinc)
tál d. Kainar hívta fel magára a figyelmet, de már korábbi versei hatalmasan kibontakozó tehetsége realista alapjáról tanúskodtak. A „Cseh álom" (český sen) címmel megjelent Versgyűjteményében Kainar mesteri tökélyt mutat főleg azzal, hogy alkotó módon tá maszkodik a cseh költészet realista hagyo mányaira és a népdalra, verseinek új, gon dolatokban gazdag tartalmat adva. ígérete sen fejlődnek a legutóbb kiadott új kön'yveik alapján O. Mikulášek, J. Pilář, Fr. Nechvá tal költők is. A legfiatalabb költők közül az olvasók nagy elismerését vívta ki Pavel Kohout „Versek és dalok“ (Verše a písně) című el ső munkájává!. Kívüle még néhány tehetsé ges fiatal költő jelentette meg egy-egy mű vét, köztük J. Skála ,V. Kolaudy, M. Sedloň, M. Kundera, J. Havel, M. Florian és mások egyéni kifejezési formát keresnek. Éledni kezd a szatíra is, amelyről mosta nában a sajtóban igen élénk vita folyik. Az érdeklődés központjában V. Lacina művei és főleg legutóbb megjelent könyve, a „Polgá rok beszélgetnek“ (Měšťanské besedy) ál lanak. E könyvben az ismert szatirikus éles fegyverrel támadja a kispolgárokat és a saját sorainkban fellelhető kispolgári cso- kevényeket. Igen népszerűek Ludvik Aške- názy „Magas politika“ (Vysoká politika) cí men összegyűjtött szatirikus elbeszélései, melyek a burzsoá republika néhai urainak és a Nyugat, főleg Nyugat-Németország mai kapitalista mindenhatóinak aljasságait lep lezik lé. A cseh irodalom utolsó tíi évéi ismertető rövid áttekintésben természetesén nem lehe tett minden írónak és minden műnek fi gyelmet szentelni, még ha meg is érdemél te volna. Figyelmen kívül maradt a dráma-, ifjúsági-, kaland-, útleiró irodalom stb. Ugyanez vonatkozik a cseh kritika és iro dalomtudomány fejlődésére is. A cseh irodalom jelenleg új feladatok előtt áll. Csehszlovákia Kommunista Párt jának X. kongresszusa újból mélyreható fi gyelmet szentelt az irodalomnak és az eddi gi eredmények igazságos méltánylása mellett rámutatott számos fogyatékosságra is, mint pl. az időszerű témakör iránti csekély érdek lődésre és a történelmi tárgyú művek aránytalanul nagy számára. Figyelmeztetett az olyan művészi fogyatékosságokra is, mint amilyen a sematizmus, a formalizmus veszé lye stb. A párt bírálata ismét termékenyí- tőleg hatott a művészeti alkotás folyamatára és minden kétséget kizárólag hozzájárul ah hoz, hogy belátható időn belül szép, új mű vek szülessenek, melyeket fokozott érdeklő désbe! várnak az olvasók ezrei. Várják azt is, hogy a cseh irodalomban tehetséges, új fiatal szerzők jelentkezzenek. MILAN JUNGMANN (Prága) Vitézslav Nezval: Prága lgBo tavaszán A Mőldva-híd alatt rétesen a jég és egész Prága kék ingekkel árad. A rigó, torka finom klarinét, hívja a Nusikat, Jancsikat és Icákat. Partod, Moldva, cseh folyók folyama, sövények zöld zebra-csíkjaival dús. Eltűnt vén utcáid Középkora, a gyáros, földesút, a polgár és a koldus. Á Várban némán dobban a szíved: zászlaja jelzi, hogy munkás az Elnök. Hol a diplomata-cilinderek, a tőkepénzesek, a magánzók s a delnők? Nincs estilap, szenzáció, kemény s kövér gyilkosságokat kieszelni. Élmunkás áll a henyélő helyén s holnap már élmunkás az ember, valamennyi. Nem lézenq lusta burzsuj-csőcselék ó, gyopárszín utcáidon merengvén. Ifi-k dalait énekli a nép, oly vígan, amilyen víg a kék blúz a mellén, « ó, Prága, mily fény gyűl színeiden, te, húsvéti tojás, pirosra festve. Te, egykor, mint cámő, oly szívtelenr ma szíveddel gondolsz a Vörös Hadseregre, Tornyaidból a múlt szárnyal tova; s gyárszirénák hívnak új, büszke hitre; Falaidról békénk nagy őre, a Generalisszimusz nevet gyermekeinkre. Óvárosi tereden soha vad bombázóknak nem bőghet orgonája. Néped a boldogsáq felé halad s úgy lép be kapudon, mint egy operáházba. Nem avult opera ez, porevő, csipkés bársonnyal bevonva, kifestve. Néped, amely már felnőtt rendező, a cseh nép maga lett ura és dirigense. A Möldva-híd alatt zajlik a jég s mint száz hangverseny, zeng, harsog a hullám. Odvőzléqy, Prága, te ifjú, te szép, munkás-lobogóddal ott fent a Petrín csúcsán. SZABÓ LŐRINC fordítása,
