Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 2. szám - Milan Jungmann: A cseh irodalom harcban az új életért
A cseh irodalom karcban az új éleiért Közel tíz éve annak, hogy az első szovjet tank megérkezett a harcoló Prágába és a szovjet hadsereg felszabadította Csehszlo vákiát a fasiszta elnyomás alól. 1945. máju sát a cseh és szlovák nemzet gyönyörű jö vőjének tudata tette számunkra örömtelivé és derűssé. Ki volt hivalottabb arra, hogy ezeket a történelmi pillanatokat megörökítse, mint a cseh költő! És valóban elmondhatjuk, hogy nem volt egyetlenegy költőnk sem, aki ver sében ne fejezte volna ki a cseh nép öröm teljes érzelmeit és háláját a Szovjetuniónak a felszabadításért. A kegyetlen háborús ta pasztalatok és a csodás forradalmi esemé nyek mélységesen és termékenyítően ha toltak a művészek alkotókészségére, külö nösen azokéra, akik hosszú ideig a formaliz mus rabjai voltak. Az élet könyörtelenü. leszámolt a háború előtti évek hanyatló irányzatainak mindennemű mesterkéltségé- /el, poétikus szójátszásával és formalizmu sával. Nyilvánvaló lett, hogy csupán annak az irodalomnak lesz létjogosultsága, amely a néptől akar tanulni s egyben a népet óhajtja szolgálni. Az is nyilvánvalóvá lett, hogy az új iro dalom nem jön létre a reakciós polgári ál- müvészettel folytatott harcok nélkül és hogy nem kevésbé élesen kell majd leszá molni a formalizmus maradványaival azok nak az íróknak is, akik polgári állásfoglalá suk mellett a haladás őrhelyén állottak. Nagy szerencséje volt a cseh irodalomnak, hogy S. K. Neumann, I. Olbracht és M. Ma jerová, a szocialista realizmus úttörői a fa siszta őrjöngés esztendeit túlélték és hogy Zdenék Nejedlý, a cseh nemzeti kultúra ha ladó hagyományainak őrzője mindjárt kez dettől fogva munkásságával irányt mutatott a művészet fejlődésének. Példájuk felmér hetetlen erőt jelentett a cseh irodalom rea lista vonalának megszilárdítása szempontjá ból, mert hiszen az irodalomra a nemzeti élet új feltételei között igen jelentős fela datok vártak. Nem lebecsülendő az a tény, hogy a há ború utáni új cseh irodalom fellendülése leg elején oly valóban monumentális és tartal mát az életből vett könyv jelent meg, mint nemzeti hősünk Július Fučik „üzenet az élőknek“ című müve, amelyet ma az egész világon ismernek. E mű felmérhetetlen esz mei ereje, amelyet Fučik példa nélkül álló becsületessége és harciassága táplál, szab ta meg a háború utáni haladó szellemű cseh szépirodalom eszmei tartalmát. Ez a tarta lom lényegében egyezik a szovjet 'irodalom tartalmával, amelyet a gorkiji hitvallás így határoz meg: „Ember _ mily büszkén hang zik ez a szó!“ Az emberbe és képességeibe vetett humanisztikus hit, — hogy a földön megteremti a jobb életet — lett az írói munka vezérlő irányelve. A cseh és szlovák nemzet életében vég bement nagy változásokra legfelkészülteb ben természetesen a költészet reagált. Vla dimír Holan „Hála a Szovjetuniónak“ (Dík Sovětskému Svazu) és „Vörös katonák" (Rudoarméjci), valamint František Hrubin „Jób éjszakája“ (Jobová noc) című gyűjte ményei nemcsak fordulatot jelentettek e költők eszmei és művészi fejlődésében, ha nem a leghatásosabban juttatták kifejezés re a cseh nép végtelen háláját a szovjet felszabadítók iránt, szeretetét a szocializmus első országa iránt és szabad életében lelt örömét E versekkel csaknem egyidejűleg jelentek meg azok a könyvek is, amelyek a költőknek a megszállás alatt írt harcos ver seit tartalmazták s amelyeket akkoriban ma gától érthetően nem hozhattak nyilvános ságra. Közülük első helyen kell említenünk S. K. Neumann „Megfertőzött évek" (Zamo řená léta) című gyűjteményét, amely a köl tő forradalmi bátorságáról és a fasizmus feletti győzelembe vetett szilárd hitéről tesz magával ragadó tanúbizonyságot Ide so rolható Vítězslav Nezvalnak az 1939—45 években írt - „Történelmi kép“ (Historický obraz“) című könyve is. František Halas, akinek csak nehezen sikerült kiszabadítania magát a költészet formális felfogásából „A sorban" (V řadě) című versgyűjteményét a megszállás idejében írt költeményeivel tette teljesebbé. Nemsokára szót kért a próza is. Jan Drda „Néma barikád“ címen Idadott elbeszélés- kötete a cseh népnek a náci megszállók elleni tiltakozását és a forradalmi harcosok nak a prágai barikádokon kifejtett hő siességét dicsőíti. Ennek a könyvnek az a nagy jelentősége, hogy először érzékelteti valóban realista és meggyőző módon a je lenkor nagy témáját, A háború után még hosszú ideig jelen tek meg a háborús események és a koncent rációs táborok foglyainak szenvedéseitől ihletett írásművek. Ezek azonban többnyire kisebb művészi értékkel bíró kortörténelmi
