Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 11. szám - Arany György: Karlovy Vary magyar vendégei
KiriilJísSf niagyar vendégei Azt hiszerri, szükségtelen olvasóinknak Karlovy Varyt, köztársaságunk leghíresebb és legnagyobb fürdővárosát bemutatni. Ma már mindenki tudja és részben a saját szervezetén is kitapasztalhatja, hogy az úgynevezett anyagcserebetegségek, (gyomor, máj, epe, vese és cukormegbetegédések) gyógyításában milyen nagy jelentősége van a Karlovy Vary-i kúrának. Amig a múltban csak a valóban gazdag és nagyon jósmódban élő emberek engedhették meg maguknak, hogy odautazhassanak gyógyulásra, népi de mokráciánk minden arra rászorulót részesít e kúra áldásaiban. Állami egészségügyünk évente sok tízezer dolgozónak biztosítja az ottani gyógykezelést és a sok tízezer kö zött évente sok száz magyar dolgozó is el jut Karlovy Varyba. Ilyen körülmények között célirányosnak és közérdekűnek látszik, ha beszámolok e közlemény keretében, néhány híres magyar vendégről, akiknek neve haláluk után bevo nult a magyar történelembe, akiknek em lékét megőrizték Karlovy Varyban és akik közül egy néhányat három évtizedes orvosi működésem alatt alkalmam volt gyógyke zelni. A XIX. század második felének egyik leg kimagaslóbb vendége volt Arany János. Amint a vendéglistákból kitűnik Arany 1860. nyarán volt először Karlovy Vary vendége. Hat héten át tartózkodott, ahogy ö írja Károly-fürdőn, aholl epebaját gyógyíttatta. Ittléte alatt nemcsak kúrát tartott, hanem élénk írói munkát is fejtett ki. Latin nyelv ből lefordította Bohuslav Hasistejnskinak — aki Lobkowitzből származott — énekeit. Az első itteni gyógyforrások eredetével foglal kozik. Mind a gyógyforrások páratlan gyógy- hatása, mind a fürdő elbájoló természeti szépségei, a kanyargó Tepla völgyei, azt környező hegyei, annyira megihlették, hogy alaposan tanulmányozta a források eredetét és hálája élismerése jeléül a Toldi szerelme IX. énekében a Karlovy Vary-i gyógyforrá sok felfedezéséről szóló mondát megénekli. A népmonda szerint IV. Károly császár Csehországiban tartózkodó magyar vendégei tiszteletére nagy szarvasvadászatot rende zett és amikor a Tepla völgyében hajtottak egy menekülő szarvast, az egyszerre egy sziklára bukott, ahonnan előtört egy forró forrás, amely a sziklát szinte kiégette. Maga Arany János megjegy zi, hogy a történelem ugyan a források felfedezését sokkal élőbbről keltezi, mint IV. Károly uralkodási ideje, de ő ezt a mon dát dolgozza fel Toldi Szerelme IX. éneké ben. Leírja, hogyan létesített fürdőt és ala pított várost a szarvas vadászat helyén IV. Károly. A következő esztendőkben költői lelkét betöltötte a munka, de szívét is sok öröm és szenvedés érte. Különös nagy fájdalom volt számára szeretett leányának elveszté se, ami egészségét ismét aláásta, úgyhogy teljesen elvesztette munkaképességét és életkedvét. Barátai és rajongói visszaemlé keznek arra, mennyire megedzette őt tíz évvel azelőtt tartózkodása Karlovy Varyban, úgyhogy ezek unszolására 1870-ben újból odautazik, hogy elvesztett egészségét és az élet szépségei iránti érzéseit visszanyerje. Ez a valóságban így is történik. A költő Összetört szíve itt ismét megaoélosodik, fi zikuma is új erőre lel, sorvasztó epegörcsei elmúlnak, mindez új erőt önt belé és új életkedvet kelt benne. 1870-ben teljes há rom hónapot tölt Károly fürdőn. Itt fejezi be Toldi trilógiáját és 1876-ig, minden év ben, összesen hatszor jön el nyaranta kúrá ra. Halála után a fürdőt látogató magyar vendégek a nagy költő tiszteletére az erdei sétány legszebb helyén, ahol a költő any- nyira szeretett megpihenni a Pupp-szálloda feletti (jelenleg Moszkva üdülő) helyi sétá nyon diszkőpadot emeltek, amelybe be van vésve a nagy költő ”erse: „E helyt feledve bút, bánatot pihenj ' És míg egy sóhajt hazádba nem repítesz Tovább ne menj” E pad és felirata örökké hirdeti az utó doknak a nagy magyar költő emlékét! A XX. század első negyedének végén lá togatott el először Karlovy Varyba a ma gyarság haladó szellemű és nagyon kedvelt irója, Móra Ferenc, a szegedi múzeum igaz gatója, a híres régész, akinek regényei, a Magyar Hírlap hasábjain megjelenő írásai nemcsak emlékként élnek az idősebb nem zedékben, de müveinek új megjelenése népi demokráciánk könyvkiadásaiban igazolja, hogy halála után bevonult a halhatatlanok sorai ba, Jókai, Mikszáth és Móricz mellé. ízes paraszti humora, népi egyszerűsége, állan dó derűlátása szinte élesztette minden ol vasójában a reményt, amit ó maga már nem
