Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 10. szám - Ján Neumann: Az atomkorszak küszöbén. Az atomerő békés felhasználásával foglalkozó genfi nemzetközi értekezlet
Az erőmű szivattyút elege. Szovjetunióval, nevezetesen az atomvilfany- telepek építésében és kellő számú szakem berek nevelésében. A csehszlovák szakemberek felszólalásaik kal tanúságot tettek arról, hogy hazánkban a tudományos kutatás kellő színvonalon áll, elsősorban az elméleti fizika, a rádióizotópok felhasználása terén és a biológiában. Nagy figyelmet keltett különösen az a javaslat, hogy 1975-ig gyors ütemben kifejlesztjük az atomvillanytelepek építését, ami arról tanúskodik, hogy Csehszlovákia népgazdasá ga szempontjából nagy jelentőséget tulajdo nít az atomerőnek. Szólnunk kell a konferencia jelentőségéről a filozófiára is. Az atomfizika valamennyi eredménye és alkalmazásúik a vegytanban, biológiában és más tudományágakban telje sen megfelel a materialista filozófia alapel- veinek, az anyagról és az energiáról, a ter mészet és a természeti törvények megismer hetőségéről, az élet fejlődéséről stb. vallott nézeteinek. Hasonlóképpen a sugárzásoknak az élő szervezetekre gyakorolt hatásáról, új fajták keletkezésének lehetőségéről, a fej lődésnek a sugárzás hatására beállt válto zásairól tett megállapítások is újabb bizo nyítékul szolgálnak a fajták változtathatat- lanságáról hirdetett idealista elméletek el lenében. AZ ATOMERŐ A .MÁSODIK IPARI FORRADALOM“ ALAPJA. Valamennyi gazdaságilag fejlett állam fel ismerte az atomerő óriási jelentőségét a népgazdaság fejlesztésében. A kutatások eredményei már ma azt mutatják, hogy a világ atomüzemanyag-tartalékai sokkal ha talmasabb energiaforrást jelentenek, mint a víz, a szén és a kőolaj és hogy az atomerő felszabadításával kapcsolatos költségek ro hamosan csökkenni fognak. Közismert Bulganyin elvtársnak az SZKP KB legutóbbi plenáris ülésén tett megállapí tása arról, hogy új tudományos, műszaki és ipari forradalom küszöbén állunk, amely sok kal jelentősebb és mélyrehatóbb lesz, mint az egykor a gőzgép és villanyáram kivál totta ipari forradalom. A nyugati sajtó is beszélni kezd már erről a második Ipari forradalomról, amelyet egyes hírmagyarázók nagy reményekkel, mások aggályokkal vár nak. Különösen Anglia fűz nagy reményeket az atomerő felhasználásához. Harwellban tett látogatásunk alkalmával győződtünk meg ar ról, hogy Anglia óriási összegeket fordít ku tatómunkára a tudomány és az ipar minden szakaszán, teljesen függetlenül más nagy hatalmak eredményeitől és nézeteitől. Va lamennyi tőkés állam közül Anglia dolgozta ki az atomvillanytelepek építésének legdúsab programját, amely 1965-ig terjed. A genfi A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának atomerőmű-villanyt elegén. A villanyteleg uránrúd- készlete.