Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 8-9. szám - Rýl Ernő: Körséta a vitaminok világában
^ vitaminok világában Vitamin... Alig több mint négy évtizede, hogy ez a szó az emberiség szótárába be került. Ma már szinte mindennaposán hasz nált szó, hiszen a négy évtized alatt felfe dezett vitaminok nagyrészt közismertekké váltak és a további vitaminkutatásokat ál talános érdeklődés kiséri. A vitaminkutatás a tápláikozástudomány sokat ígérő ága, amely már eddig is sok élettani jelenségre adott magyarázatot. S ami a legfontosabb, a vita minokról szóló ismereteinket széles te rületen tudjuk értékesíteni a betegségek gyógyításában és főként megelőzésében. MIK AZOK AZ ÉLTETŐ VÉDŐANYAGOK? I. N. Lunin orosz orvos 1881-ben érdekes kísérleteket végzett. Fiatal egereket, ame lyek tejtáplálékon jól fejlődtek, mestersé ges kosztra fogott, a tej vegyi alkatrészei vel etetett. Bár az egerek így is ugyanazt a fehérjemennyiséget, tejcukrot, zsiradékot, különféle ásványi sókat és vizet kapták meg, amit a rendes tejadag is tartalmazott, még sem volt ínyükre a változás. Fejlődésük meg állóit és rövidesen elpusztultak. Lunin első nek mutatott rá, hogy táplálékunknak nem csak azokat a vegyi anyagokat kell fedeznie, amelyekből a szervezet felépül, nemcsak az üzemanyagot, amely a mozgási- és hőener giát szolgáltatja, hanem még valami egyéb anyagokat is, amelyek megfoghatatlanul ki csiny mennyiségben vannak benne jelen, de az élethez nélkülözhetetlenek. Csak a mi századunkban vált nyilvánvaló vá, mik is ezek az anyagok, sőt sikerült őket nemcsak természetes formájukban ki vonni, hanem vegyileg is előállítani. A szervezet nagyrészt maga hozza létre azokat az anyagokat, amelyek megindítják életfolyamatait és elvégzik a tápanyagok szétbontását, áthasonulását: ezek a hormonok és fermentek. Az ilyen fontos anyagpknak egyrészét azonban nem képes vagy csak részben képes egymaga előállítani, hanem kívülről kell őket kapnia: ezek a vitaminok. Aránylag késői felfedezésük azzal magyaráz ható, hogy csekély mennyiségük miatt ne hezen váltak kézzelfoghatóvá. Hiszen napi vitaminszükségletünk az összes vitaminból együttvéve kb. 75 miligramm, ami a tóbfoi tápanyag mennyiségéhez képest csak egy tízezredrészt jelent. Maga a vitamin szó Fűnk Kázmér lengyel tudóstól származik és tévedésen alapul. Fűnk a B vitaminok csoportjából indult ki, ame lyek nitrogént tartalmaznak és az amino- gyököt (NHa) házasította össze a latin vita (élet) szóval. Mire kiderült, hogy a többi vitamin nem tartalmaz nitrogént, hanem más vegyi összetételű, már nehéz lett volna a közhasználatba hamar átment szót a va lóságnak megfelelőbbe! helyettesíteni. A táplálkozástan védőanyagoknak nevezi a vitaminokat, mert az egészség megvédésé ben van pótolhatatlan szerepük. HONNAN KAPJA AZ EMBER A VITAMINOKAT? A vitaminok forrása a növényvilág:, tehát a zöldségfélék és gyümölcsök. Az ember számára nélkülözhetetlen vitaminforrást je lentenek állati termékek is (tej, vaj, tojás, bús), de itt csak közvetítésről van szó, az állatok is a növényvilágból 'kapják a vi tamint. Mivel egyfajta táplálékban csak egy vagy néhány fajta vitamin van, az ember vitamin szükségletét csak a vegyes táplálkozás fe dezheti. A helyes vegyes táplálkozást a vi taminok szempontjából sem pótolhatják tab letták, hiszen a fehérjéket, szénhidrátokat, zsírókat sem tabletták formájában fogyaszt juk. A gyógyszeripar vitaminkészítményei csak kiegészítik a vitaminellátást és gyógyí tó szerepük van, de nem helyettesítik a ter mészetes vitamint. Helyes vegyes táplálkozás biztosítja a szervezet vitamin-egyensúlyát. Túladagolás nem ’ igen jön tekintetbe, legfeljebb a D vi taminnál, amire még kitérünk. Egyébként a vitaminokra nem áll a szabály: jóból is megárt a sok. Ha a táplálkozás egyoldalú vagy valami lyen betegség miatt a szervezet nem tudja a kapott vitaminokat jól kihasználná, két féle kedvezőtlen állapot állhat elő. Egyik a vitaminhiány (avitaminózás), amely súlyos hiánybetegségekhez vezet (beri-beri, skor- but, pellagra), de nálunk ma már ezek úgy szólván ismeretlenek. Annál.gyakoribb a vi taminfogyatékosság, (hypovitaminózis) amely „csak“ a munkaképesség csökkenéséhez, ét vágytalansághoz, általános legyengüléshez, fejfájáshoz, ínygyulladáshoz, stb. vezet és a betegségiekkel szemben való ellenállóképesség csökkenést eredményezi. A vitaminokat az ABC betűiről nevezték el. Kis körsétánk csak azokhoz vezet, ame lyek az ember egészségére a legfontosabbak. MINT A SZEMÜNK VILÁGÁRA ... A régi világban a földműves sokszor gyer mekei szája elől adta el a vajat és tojást s bizony, friss zöldség is ritkán került az asztalára. Nem csoda, ha hiányt szenved tek A vitaminban, amely bőrünk, nyálka-
