Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 1. szám - Kovács István: A magyar helyesírás módosításairól
A -képp, -képpen mindig két p-vel íródik. Pl. Tulajdonképp, másképpen, ekképpen, voltaképp, miképpen, némiképpen, valamiképp. így írásban is megkülönböztetjük ezt a határozói ragot a kép főnévtől és toldalékos alak jaitól. Két p-t írunk az épp, éppen határozószókban is. Pl. Épp ez a baj. Éppen megérkeztem, épp azt mondta. Összetételeiben: éppilyen, éppúgy, éppígy, épp olyan, éppannyi. Ezzel az írásmóddal megkülönböztetjük az ép melléknévtől (épkézláb, épen, épség összetételekben.) Néhány igénk (v-tövűek) jelen idejének egyesszámú 3. személyében mind két használt alak helyes, pl.: vív-ví, szív-szí, hívjuk-híjuk, szívják-szíjak, hív- ni-híni, szívni-színi stb. A -val, -vei rag ugyanúgy hasonul a tulajdonnevek végmássalhangzójával mint a köznevekével, pl.: Ferenccel, Gámánnal, Naggyal, Kováccsal, Kemény nyel. Kodállyal, Martinoviccsal, Bachhal, Mihállyal, Károllyal, Tóthtál, Végh- gel, Kovátscsal, Madáchcsal Móriczcal, Rátzcal, Marxszal, Engelsszel (vö.: arannyal, kováccsal, naggyal, pajzzsal, lepénnyel, harkállyal). Ha ellenben a név hosszú mássalhangzóra végződik, megtartjuk az eredeti névalakot és a ra got hasonult kezdő mássalhangzójával kötőjel segítségével kapcsoljuk hozzá. Ez ésszerű, hiszen a név eredeti alakját nem változtathatjuk meg alkalom szerint, PL: Vass-sal, Papp-pal Kiss-sel, Széll-lel. A köznevek hasonló esetében azonban csak két mássalhangzót hagyunk meg pl.: tollal, ujjal, gallyal, jobbal, mellel, állal, hallal stb. Egyszerűbbek az elválasztás szabályai is. Az idegen közneveket és a tulaj donnevekből képezett főneveket a magyar szótagolás szabályai szerint szótagol juk és írjuk pl.: cel-lu-lóze, e-lekt-ro-mos, gra-fi-kon, de-ma-góg, de-mok-rá- ci-a, inf-lu-en-za, inst-ruk-tor, mo-nar-chi-a, prog-ram, ref-lex. Ha az idegen név összetett és felismerjük az összetétel egyes tagjait aszerint, hogy vala melyik tagját önállóan is használjuk, akkor a szóhatáron választjuk el az ösz- szetett szót, pl. kilo-gramm, melo-dráma, extra-profit. A toldalékos (ragos, képzővel, jellel ellátott) idegen neveket a magyar szó tagolás szabályai szerint választjuk el, nem vesszük figyelembe az eredeti ala kot, pl.: helikopte-ren, extraprofi-tért, mechaniku-san, le-ni-niz-mus, mar-xiz- mus, pe-ches, bóra-xos, refle-xek. Ez vonatkozik a toldalékos tulajdonnevekre is, pl. Táncsi-csé, Bálo-ghot, Sztáli-nért, Münche-né, Leningrá-dot, Mar-xot, Féli-xé, Ri-chcp-dot stb. A keltezésben mindig pontot teszünk, akár betűkkel, akár számmal jelöljük a hónapot, pl. 1849. október 6., 1954. ápr. 4., 1954. VI. 15., 1947. május 1. Néhány -ú, -u, -ű, -ü, -ó, -ő, végű főnév toldalékos alakjában két ejtésváltozat tal használaté«, pL szók-szavak, varjúk-varjak, tetűk-tetvek, erdője-erdeje, bor- jvk-borjak, tetves-tetűs, — szőlője-szöleje, varjút-varjat, faluk-falvak stb. Mind két alakzat helyes. A szók, borjúk, faluk, szőlője, erdője újabb és terjedő alakok, a szavak, borjak, falmk, szőleje, erdeje régebbi alakok és kiveszőben vannak. Mássalhangzó után a középfok jele csak egy b pl.: kevésbé, idősb, dühősb. Hasonlóan továbbképzésben is: erösbödik, helyesbít, kevesbedik, öregbít, sú lyosbodik. A könyvek, a költői művek, értekezések és cikkek címeinek írásmódjában több lehetőségünk van. Tehetjük idézőjelbe. Ekkor csak az első szót kezdjük nagy betűvel. Pl.: Petőfi „A XIX. század költői” című költeményében, Kazinczy Ferencnek „Az ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél” című cikke. írhatjuk idézőjel és minden egyéb megkülönböztetés, szövegkiemelés nélkül, pl.: A beszéd keletkezésére is fényt vet Engelsnék A munka szerepe a majom emberré válásában című tanulmánya. A hosszabb címek lényegesebb szavait írhatjuk nagybetűvel is, pL: A Buda Halálának egyik epizódja, A XIV. század egyik becses magyar nyelvemléke a Königsbergi Töredék és Szalagjai. Sem ilyenkor, sem egyszavas cím esetében nem szoktuk az idézőjelet kitenni. Ha a címet idézőjelbe tesszük, akkor a címhez nem kapcsolunk közvetlenül toldalékot, hanem csak kötőjellel, pl: Mikszáth regényét, a „Különös házas- ság’’-ot filmre is átírták. Költői nászútjának állított Petőfi örökszép emléket a „Szeptember végén”-ben. " Sok gyakorlati módosítást tartalmaz még az új Helyesírási Szabályzat, a többire rátérünk még esetleg később.
