Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 8-9. szám - Karel Pokorný: A harmadik csehszlovák képzőművészeti kiállítás
V ojtéch Sedl á cck: Farsang (tempera) kezetet. Elsősorban több alakábrázolási ta nulmányt, vázlatot és tervező élőmunkát kell készíteni, elmélyültebben kell tanul mányozni az emberek arcát, meg keli is merni tipikus mozdulataikat és kifejezései ket, meg kell érteni gondolkodásukat, el kell mélyíteni életük ismeretét. Csakis így lehet új témákra bukkanni és megta lálni új, mai képzőművészeti megoldásukat. Országunk élete és a világ eseményei arról tanúskodnak, hogy forradalmi időket élünk, amikor minden, ami régi, alapjaiban meg rendül és Összedől, s lépten-nyomon feltö rekednek az élet új formái. Mindez olyan ábrázolókat követel meg, akik e történés ritmusát megértik, meglelik és kiala kítják tipikus formában és időpontban hő seit. Ezért szétágazó, rendszeresebb és gazdagabb tanulmányozásra van . szükség, mivel ez nélkülözhetetlen feltétele az alak ábrázolási tématikai alkotásnak. Láthatjuk azt, hogy idei képzőművészeti tárlatunk si keres művei ilyen helyes alkotó metodikai alapokon keletkeztek, közvetlenül az életből nőttek ki, az átélés keltette őket életre, a választott téma iránti intenzív érdeklődés jellemzi őket'. Nem lehetünk elégedettek grafikánkkal sem. Sikereket ért el ugyan az illusztrálás, emelkedik a grafika színvonala is, azonban hiányzik és pedig mind jobban, a támadó, po litikai tartalommal fellépő harcias grafika, amilyent az utóbbi időben sikeresen produkál néhány szlovákiai rajzművész. Különösen elég telen a plakátalkotás, amely elsősorban éppen a plakát sajátos kifejező feladatának megol dásában követel meg merész újítást. Ezt egyedül élenjáró képzőművészeink rendszeres érdeklődése biztosíthatja. Tájképfestészetünk fejlődésében szintér. felmerül néhány hiba. Itt elsősorban nem a kimagasló tehetségekről van sző, hanem az átlagművészekről, akik az utóbbi időben bizonyos mértékben egy helyben topognak. Tájképfestészetünknek nemcsak bővítenie kell témakörét, hanem elsősorban sokoldalúan és újszerűén kell ábrázolnia a ma tipikus szemszögéből a természetet és a városokat, látnia kell az újat és bátran kell fellépnie. Az általános fejlődés e részleges hiányait épp úgy látnunk keM, mint az örvendetes si kereket, amelyek határozottan túlsúlyban vannak. Az elmúlt évek fejlődése azt mu tatja, hogy a művészetnek elsősorban rend szeres munkával telt időre van szüksége, hogy a becsületes művészet nem születik máról-holnapra, hogy a művészetet nem lehet adminisztrálni, bízni kell a művészekben, al kotó munkájukat tiszteletben kell tartani, serkenteni kell kezdeményezésüket, figyel mesen, megfontoltan és érzékenyen kell őriz ni az alkotás művészi és eszmei tisztaságát. A felszabadulásunk óta eltelt 10 év alatt végzett munkánkra büszkén tekinthetünk és még büszkébben a jövő felé. Képzőmű vészeink szélesméretű felsorakozása a szo cialista tartalmú és nemzeti formájú művé szet céljai felé már sok jelentős müvet szült, amelyek népünk kulturális életét gaz dagítják. A cseh és a szlovák képzőművé szek szilárd eszmei egységben a Szovjetunió és a népi demokráciák művészeivel, barátsá gos együttműködésben az egész világ ha ladó művészeivel kiveszik részüket az új kultúra építéséből, amely nemcsak az embe riség béke és boldog élet utáni ősrégi vá gyával van összhangban, hanem képes har colni is ezekért az eszmékért.
