Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 7. szám - Sellyei József: Lelőtt paraszt a peredi sárban (rajzolta Lőrincz Gyula)
meg az airavailő ivet a falu jegyzőjével, annál is inkább, mert a cseh hatóságokhoz is ugyanő írt fellebbezést, talán még emlék szik milyen adatokat vett bele. No, Kovács Gáspár hazament Galántáról és másnap elment faluja községházára a jegy zőhöz. Kérte őt, hogy csinálja meg néki ezt a kívánatos föllebbezést. A jegyző akkor ren geteg munkájára hivatkozva húzta-halogatta a kérdéses irat elkészítését, mondott olyat is, hogy az úgynevezett nemzethű magyarok dolgait sürgősebb neki elintézni, mint Kovács Gáspárét, aki a cseh idők alatt Csomor-párti volt, nem éppen Jaross-párti. A parasztem ber erre a jegyzői litániázásra türelmetlenné változott, kemény, szemrehányó szavakban mondottá meg a jegyzőnek, hogy igazság talanság van abban, 'ha a falu szegénypa rasztságát pártok szerint osztályozza és úgy segít egyiken vagy nem segít a másikon. Ebből szóváltás, lárma lett, kihallatszott a jegyző szobájából a segédjegyzők szobájába is, annál nagyobb volt a lárma, mert a jegy ző süket, mint az ágyú. A lármát akkor sokan hallgatták végig a községházát járó falubéliek közül, azt is látták, hogy Gáspár déltájban felháborodottan hagyta ott a köz ségházát. De azt is látták és hallották, hogy a jegyző ezután a kisbírót a csend őrökért küldötte, akiknek őrse Zsigárdon székel, de akik közül ketten, egy törzsőr mester és egy próbaidős szakaszvezető ép pen a falúban tartózkodtak az aznap meg tartott állatvásár miatt. A csendőrök csak késő délutánon jöttek a községházára. Ak kor a kisbírót elküldték Kovács Gazsiért, jöjjön a községházára ő is, hiszen miatta vannak ott. Háromszor küldték a kisbírót sürgetve. Gazsi érezte már, hogy baj leszen. Más falubeliek is ezen a véleményen Voltak, hát Gazsi nem is ment egyenesen a köz ségházára, noha elhatározta, hanem elsőbbel belépett á községháza közelében lakozó apó sához tanácsot és bátorságot venni. Apósá val megbeszélte dolgát. Először mind a ket ten azon az állásponton voltak, hogy ne menjen Gazsi a községházára, nyilvánvaló veszedelmébe, hanem egyidőre bújjon meg valahol. De aztán azt mondották, hogy abból házkutatást is képesek csinálni a csendőrök, az asszony áldott állapotban van, a négy gyermek kiskorú — hát azokat fogják zak latni miatta. Azért végül Gazsi kimondotta: — Talán csak nem esznek meg, azok a bakonyi zsiványok, három vagy négy po font meg kibírok én is. Aztán Gazsi elment a községházára a megereszkedő koraalkonyati időben. Délutánon nincsen a falu községházán fo gadó idő, akkor a segédjegyzőkön kívül fa lubeli ember nem is forog az irodákban. Ezért ami a községházán lejátszódott, arról én nem tudok pontos történetet Imi, mert
