Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 3. szám - Jankovich Imre: Hozzászólás a bratislavai szovjet hadsereg emlékmű kérdéséhez
Hozzászólás a bratislavai szovjet hadsereg emlékmű kérdéséhez A szovjet hadsereg, valamint a fölszaba dulás méltó emlékművének felépítése Szlo vákia fővárosában, még mindig megoldásra váró feladat A közmüvelődésügyi megbízotti hivatal, a Csehszlovák Képzőművészeti Szö vetség útján már 1953-ban pályázatot írt ki, melynek feladata az volt, hegy építésze tileg megoldja a Bratislava fölötti Szlavin- nak nevezett domb kiépítését, valamint, hogy eszmei vázlatokat gyűjtsön össze az itt elhelyezendő emlékműhöz. Ezen a helyen ma kb. 6700 szovjet hős holtteste pihen. A hely mai művészi és építészeti megoldása azonban nem méltó a tárgy jelentőségéhez és nem fejezi ki kellőképpen azt a gondola tot, hogy az ott eltemetett hősök áldozata képezi szabadságunk és új életünk előfel tételét. Az 1953-as év tavaszán kiírt pályázat fel tételei körülbelül a következő alapgondola tot adták a feladat megoldásához: szük séges, hogy a Szlavinon elhelyezendő em lékmű művészi módon fejezze ki hazánknak a hősi szovjet hadsereg által történt felsza badítását. Fontos, hogy a kompozíció állan dóan emlékeztesse mind kortársainkat, mini az elkövetkező nemzedéket a szovjet nép baráti segítségére, a szovjet hadsereg győ zelmére és áldozataira. A Szovjetunió és a szovjet hadsereg iránti hála legyen a mű vészi gondolat Vezérfonala. A feladatot mű vészileg úgy kell megoldania, hogy dolgo zóink ezen a helyen hazánk új élete kez detének kézzelfogható bizonyítékát kapják és erőt meríthessenek belőle korunk öröm teli építő munkájához. Az említett pályázat, ha hozott is értékes, vagy inkább érdekes ötleteket, kellőképpen nem oldotta meg az adott feladatot. Ennek következtében a figyelemreméltóbb pálya tervek tervezői részére egy újabb szűkebb- körú pályázatot hirdettek, melynek határ ideje 1954 decemberében járt le. Az ezen az úton szerzett újabb pályaterveket ez év januárjában kiállították. Hat különféle mű vet láthattunk itt, melyek közül három dí jat nyert: prof. Dr. Bellus, Mitucky és Matusik építészmérnökök közös terve, to vábbá Steflicek és dr. doc. Svetlik munkái. Ha ennek az újabb pályázatnak eredményét összegezzük, megállapíthatjuk, hogy ez fő leg a figyelembe jövő lehetőségek számának szűkítésében és a kompozíció formai kicsi szolásában rejlik és realizálásra alkalmas megoldást még mindig nem hoz. Figyelembe kell vennünk a műemlék rendkívüli fontos ságát mind ideológiai és városképi szerepe, mind hosszú évszázadokra szóló küldetése' szempontjából, hogy megérthessük a tervek elkészítésének hosszadalmas módját a szá mos pályázaton keresztül, valamint a mű vészi megoldásra rótt, fokozott követelménye ket. Tény az, hogy az eddigi pályatervek közül egyik sem hozott végleges megol dást, mégis, mindegyik mind jobban vilá gosabbá tette mind a követelményeket, mind a feladat megoldásának lehetőségeit. Megállapíthatjuk, hogy a jövőben is csak egy újabb pályázattól várhatjuk a realizál ható gondolatot. Egyik pályázó sem foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a Szlavinon levő emlék művet a szemlélő számára a város jelleg zetes sziluettjével összekapcsolja. A főfel- járat a pályázók szerint a déli oldalra van tervezve, míg a főmotívum ezzel szemben, a feljárat meghosszabbított tengelyének vé gére. Ennek a megoldásnak a következtében az érkező háttal áll a városnak és az em lékmű számára a hátteret az északon víz szintesen elhúzódó hegylánc alkotja. Ez a kép tűi általános ahhoz, hogy valaha is bratislavai jellegzetességgé válhasson. Az emlékmű jelentősége azonban megkívánja azt, hogy a szemlélő képzeletében formája összeolvadjon Bratislava jellegzetes képével. Példaként fölhívhatjuk a figyelmet a Lenin- mauzóleumra a moszkvai Vörös téren. Az előbb mondott kívánalmakhoz szükséges, hogy a mű formája lapidáris, könnyen föl fogható és emlékezetbe véshető legyen, to vábbá pedig, hogy a szemlélők látóhatárában mindig együtt jelenjen meg a város jelleg zetes vonásaival. Ez a beállítás biztosítja az emlékmű és a város fogalmának gondolat beli társulását. (Ha ma valaki Bratislavára gondol, tudatában a vár és a dóm által rög zített jellegzetes kép. jelenik meg. Szüksé ges, hogy a jövőben a szlavini emlékmű is hozzákapcsolódjon ehhez a formacsoportu- lathoz.) Mindezek a kívánalmak elérhetők lehetnének abban az esetben, ha a főfel- járat az északi oldalról, a kálvária felől lenne kiképezve, és a főmotívum ezzel szemben, a már tárgyalt helyen, a tömeg sírok súlypontjában lenne elhelyezve. Ebben az esetben a Szlavinra érkezők tekintete az emlékmű szemlélése közben a város felé ori entálódna és Bratislava jellegzetes profilja, — a várral, dómmal és a Dunával, — ked vező háttérként és organikus kiegészítés ként szerepelne a műemlék képében. JANKOVICH IMRE
