Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 3. szám - Egri Viktor: A szevillai borbély. Beaumarchais vígjátéka a Magyar Területi Színházban
garo lesz. Adottságai megvannak hozzá, rajta áll, hogy fejlődjön és Figarója nagy és tökéletes alakítássá váljon. Húsvár Ferenc Bartolo doktora a játék legjobb alakítása. Az ellenszenves, pénz- sóvár öreg figurájába ő hozza a legtöbb emberit. Helyenként mintha a tragédia fu vallata érintené, ami alamusziságát emeli, hatványozza és az alakot minden negatí vumával még élőbbé teszi. Beszédének ütemét olykor lassúbbá kell tennie, egy- egy elhadart szó olykor csökkenti a ki tűnően megformált szerep érthetőségét. Közvetlen és emberi volt Mihályi Mária, akire a színház — helyesen — először bí zott főszerepet. Játéka bensőséges, átélt volt, kihozta azt, amit a nagy francia 0*6 ezzel a bájos lányalakkal mondani akart, hogy a boldogságért harcolni is kell, hogy nem szabad beletörődni az emberi aljasságba és gonoszságba, hanem fel kell lázadni ellene. Mihályi Mária alakítása figyelemreméltó, úgy érezzük, hogy mélytónusú hangjával, temperamentumával drámai szerepkörben hasznára lesz az együttesnek. Tóth László Aimavíva gróf ja, ha az alakítás ban gondosan ügyel a játék belső ritmu sára, színes és lebilincselő lesz. A játék Don Baziliója könnyen túlzásokra csábít. Igen hálás, mulatságos szerep ez. Stposs Jenő kissé elfelejtette, hogy nem a maszk és kosztüm az, ami megváltoztatja a szí nészt, hanem a már említett benső ritV mus, a játék és lélek összecsengése. Ala kítása igazán hitelessé csak akkor válik majd, ha nem választja a könnyebb utat, a külsőségeket Fürge és Fickó szerepeit a rendezés az első szereposztásban jól bíz ta két teljesen ellentétes színészegyéni ségre, a testes, kerekképű Fazekas Imrére és a sovány, komorarcú Korai Ferencre. Mindkét szerepben kevés a karakter jelleg, a komédiában ők képviselik a bohóckodás elemét és ezt a rendezés is aláhúzta. Egyetlen jelenetük után megérdemelten kapták a nyíltszíni tapsot Fekete Gyula és Bugár Béla néhánysza- vas szerepükben jól illeszkednek bele az együttes pergő, eleven játékába. Ez az ele venség részben Tarlcs János ügyelőnek, a színház ezermesterének érdeme, aki az éneket gitárral kísérte. Jozef Valentfnnek, a bratislavai Nová Scéna díszlettervezőjének két színpadképe kitűnően kihasználja a kis színpad lehető ségeit A második kép, Bartolo doktor sza lonja sikerültebb. Bocsek Zsuzsa korhű kosztümjei összhangban vannak a darab szellemével. EGRI VIKTOR Ht&vár Ferenc — Doktor Bartolo Tóth László — Aimavíva Korai Ferenc — Fürge
