Fáklya, 1955 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1955 / 1. szám - Egri Viktor: Jánosik. A bratislavai Nemzeti Színház bemutató előadása
buknia, árulás az üldöző pandúrok kezére juttatja és 1713-ban Liptószentmiklóson a vesztőhelyen fejezi be fiatal életét. Bal bor dája alatt kampóval üttessék át a teste és így akasszák fel, hangzott a kegyetlen meg torló ítélet. A feudális rend kegyetlenül végezhetett a lázadóval, de emlékét nem törölhette ki a nép szívéből. Jánosik alakja legendássá nőtt: az ellenállás és kemény dac, az ön kény és elnyomás elleni harc jelképévé. Az idők folyamán számos szlovák költő meg- énekelte sugárzó hősi alakját, de a szlo vák zeneszerzők sorát is állandóan foglal koztatta Jánosik és a köréje szövődő mon dák. Ján Levoslav Bellát, a múlt század jeles szlovák zeneszerzőjét egy kantáta szerzésére ihlette meg. A hazafias téma, amely oly mélyen él a szlovák népben, a már öregedő Bellát valóban mélyen meg ragadta és egyik legszebb alkotására ösz tönözte. Alexander Moyzes „Jánosik-legé nyek“ címmel előjátékot írt, Andrej Oce- nás pedig Ján Bottö „Jánosik halála“ című hőskölteményéhez írt színes szcenikai mu zsikát. De cseh zeneszerzők is nyúltak a hálásnak ígérkező téma után, Václav Kaslik sikerrel balettet komponált Jánosik alakja köré, Karéi Hába pedig „Jánosik“ címmel operát szerzett, melyet azonban formaliz musa, muzsikájának spekulatív, konstruált mivolta eleve sikertelenségre ítélt. Valamennyi mű eddig csak kísérletet és részmegoldást jelentett, egyik sem fejezte még ki kellően a zene nyelvén Jánosik le gendás alakjának a néppel való teljes ösz- szeforrottságát, harcos hősi mivoltát, ugyan így adós maradt a téma társadalmi ereje és hatósugara felvázolásával. A csehszlovák békedíjas Ján Cikkeré az érdem,, hogy vég re ilyen teljes, a zene nyelvén naggyá, le gendássá emelt Jánosikot láthattunk, illet ve hallhattunk. „Juro Jánosik“ című zene drámája az első sikeres kísérlet, amely jól és mélyen merít a jánosiki hagyományból, a témát sokoldalúan megvilágítja és művészi leg magas színvonalon megoldja. Cikker operája nemcsak orchestrális részében fe lejthetetlenül szép, hanem zenei tartalmában is mélyen megragadja a jánosiki tematikát és ezzel megteremti a szlovák nép első való ban nemzeti operáját. Eugen Suchon „Ör vény“ című nagysikerű, nemzetközi viszony latban is igen jelentős zenedrámája után a szlovák operairodalom újajbb nagy sikert könyvelhet el: Ján Cikker Jánosik operája nemcsak szűkebb hazájában, egész köztár saságunkban számíthat időálló nagy elisme résre, hanem az egész zenevilágéra is. A Jánosik legenda drámai elemeivel és romantikus színeivel szinte önként kínálko zik drámai megformálásra, kivált pedig ope ralibrettó megírására. Sajnos, Stefan Hoza nem tudott megbirkózni az általa vállalt fel adattal. Helyesen megérezte a témában rej lő nagy zenei lehetőségeket, a Jánosik opera időszerű mivoltát, de tovább nem jutott. Sürgősen erős átdolgozásra szoruló szöveg könyvének annyi a fogyatékossága, hogy Cikker legszínesebb fantáziája, zenekarának A főúri világ lányainak tánca
